Bár az emberek többsége fontosnak tartja, hogy a köztársasági elnök ne legyen pártpolitikus, mégis, amikor a jelöltek között kell választaniuk, jellemzően párthovatartozásuk szerint döntenek. A Medián felmérése szerint a közvéleménytől Schmitt Pál kapná a legtöbb szavazatot – olvasható a piackutató intézet honlapján.

A megkérdezettek nagy többsége tudatában van annak, hogy napirendre került a köztársaságielnök-választás (85 százalék hallott arról, hogy a nyáron lejár Sólyom László megbízatása), de csak viszonylag keveseket foglalkoztat komolyabban is ez a téma: mindössze 30 százalék állította, hogy „gondolkozott már azon, ki lenne a legalkalmasabb a köztársasági elnöki posztra”. A tájékozottság is foghíjas: igaz, az emberek 81 százaléka tisztában van azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, de 11 százalékuk azt hiszi, hogy ebben népszavazás dönt, 8 százalék pedig nem tudott válaszolni. Amikor a kérdezőbiztosok a köztársasági elnöki tisztség legfontosabb követelményeiről kérdezték a válaszadókat, a legtöbben (48 százalék) azt tartották nagyon fontosnak, hogy „legyen független a kormánytól”, de majdnem ugyanannyian (46 százalék) azt, hogy „jól együtt tudjon működni a miniszterelnökkel”. Sőt, ha az egyes tényezők osztályzatait átlagoljuk, az utóbbi szempont kerül az első helyre. A meglehetősen szoros ranglista elég nagy szóródást takar: a kormánypárti szavazók számára kiemelkedően fontos a miniszterelnökkel való jó együttműködés, míg az ellenzéki és a „bizonytalan” szavazók a kormánytól való függetlenséget teszik az első helyre.

A konkrét jelöltek alkalmasságának megítélésében is a politikai hovatartozás a döntő: a saját pártja jelöltjét általában a válaszadók négyötöde tartja alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra. Schmitt Pál viszont jobban megosztja a közvéleményt, mint Sólyom László: az előbbiről az ellenzékieknek csak 20 százaléka, míg az utóbbiról a kormánypártiak 43 százaléka mondta, hogy alkalmas. Mindent egybevetve, ha a felmérésben megkérdezettek is szavazhatnának a köztársasági elnök személyéről, a legtöbb voksot Schmitt Pál kapná (32 százalék), elsősorban azért, mert a Fidesz-szavazók nagy többségben vannak, és közel kétharmaduk elfogadja Orbán Viktor jelöltjét. Sólyom Lászlóra 24 százalék jutna. Balogh András, az MSZP jelöltje 14 százalékot kapna, míg a jobbikos Morvai Krisztina 6 százalékra számíthatna. A megkérdezettek 24 százaléka egyikükre sem szavazna, illetve nem válaszolt a kérdésre.

A konkrét jelöltek alkalmasságának megítélésében is a politikai hovatartozás a döntő: a saját pártja jelöltjét általában a válaszadók négyötöde tartja alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra. Schmitt Pál viszont jobban megosztja a közvéleményt, mint Sólyom László: az előbbiről az ellenzékieknek csak 20 százaléka, míg az utóbbiról a kormánypártiak 43 százaléka mondta, hogy alkalmas. Mindent egybevetve, ha a felmérésben megkérdezettek is szavazhatnának a köztársasági elnök személyéről, a legtöbb voksot Schmitt Pál kapná (32 százalék), elsősorban azért, mert a Fidesz-szavazók nagy többségben vannak, és közel kétharmaduk elfogadja Orbán Viktor jelöltjét. A közzétett adatokból kitűnik, hogy Sólyom László 24 százalék szavazna, Balogh András, az MSZP jelöltje 14 százalékot kapna, míg a jobbikos Morvai Krisztina 6 százalékot zsebelhetne be. A megkérdezettek 24 százaléka nem adná voksát egyikőjükre sem, illetve nem felelet a kérdésre.

A felmérést 2010. június 26-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével.

(median.hu, hirtv.hu)