A történelmi szövetség deklarálása a cél

A független Lengyelország helyreállításának centenáriumáról fogadhat el törvényt a kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés. A javaslat összevont általános vitáját kedden folytatta le a parlament.    

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Bajkai István (Fidesz) az általa és Kövér László (Fidesz), valamint Latorcai János (KDNP) által benyújtott, a független Lengyelország helyreállításának centenáriumáról szóló törvényjavaslatról közölte, a cél a magyar-lengyel történelmi szövetség deklarálása, a szövetség erősítése. Az előterjesztés az oktatás területén lehetővé tenné, hogy megismertessék a magyar diákokkal a két ország összefonódó történelmét és kultúráját.

Szerinte a javaslat erős mai közép-európai vonatkozása a szuverenitáshoz való jog. Ebben a két ország kölcsönösen támogatja egymást – hangsúlyozta.

Bajkai István a magyar és a lengyel történelem közös pontjait felidézve közölte, a magyar-lengyel múlt erejéből, az egymásért való kiállás erkölcsi parancsából, a közös keresztény gyökerekből tovább kell építkezni konkrét célokat megvalósítva, olyanokat, mint a Varsó-Budapest gyorsvasútvonal.
    
Szószóló: a jövő Európáját a patriotizmusra kell alapozni
Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel szószóló elmondta, a törvényjavaslat tiszteleg a lengyel függetlenség visszaszerzése előtt, és megemlékezik az abban résztvevő magyar emberekre. Fontosnak nevezte, hogy a jövő Európáját a multikulturalizmus és sovinizmus helyett a patriotizmusra alapozzák. A Robert Schumann-i értelemben vett keresztény Európát jelenleg már csak a kelet-európai népek, mindenek előtt a lengyelek és a magyarok összefogása és közös küzdelme révén lehet megvalósítani – hangoztatta.

Szorgalmazta, hogy a törvényjavaslat ne csak az oktatás, hanem történelemkutatás területén fogalmazzon meg feladatokat. Úgy látta, a történészek egyelőre nem tudnak magyarázatot adni arra, miként lehetséges az, hogy a magyarokhoz genetikailag legközelebb álló két csoport az a lengyel és a horvát.

Előremutató lenne – folytatta -, ha a történelemkutatás területén szoros együttműködés jönne létre olyan lengyel és magyar történészek között, akik a korábbi történelemfelfogásra nem dogmaként, hanem az új tudományos eredményektől függő változóként tekintenének, meghaladva például a finnugor elmélet megkérdőjelezhetetlenségét.

Kormány: a magyaroknak és a lengyeleknek a keresztény civilizáció védelme jutott osztályrészül
Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai államtitkára szerint Magyarországon is nagy ünnep, hogy Lengyelország 123 év után 1918. november 11-én visszanyerte függetlenségét. Elmondta, 150 éves oszmán, 45 éves szovjet megszállás után Magyarország különösen átérzi, milyen euforikus öröm az államiság visszaszerzése.

Szerinte a magyaroknak és a lengyeleknek az európai kultúra, a keresztény civilizáció védelme jutott osztályrészül, amelynek alapja az emberi méltóság, a szuverenitás és a szabadság. A mai kihívásokkal teli időben fontos, hogy a magyar-lengyel barátság fennmaradjon és erősödjön – hangoztatta.

Kijelentette: Magyarország sosem fogja Lengyelországot magára hagyni, ennek egyik gesztusa ez a törvényjavaslat is.
    
Képviselői felszólalások
Hörcsik Richárd (Fidesz) méltatta Józef Pilsudski tevékenységét a lengyel függetlenségi harcban. Úgy látta, hogy Európában már évszázadokkal ezelőtt is felütötték a fejüket azok az ideológiák, amelyeknek útjában álltak a nemzetállamok. Ezen ideológiák célja egy személytelen, mindenféle közös eszme nélküli birodalom megteremtése volt – közölte, hozzátéve, ezt a lengyel nép több mint 120 évig volt kénytelen elszenvedni.

Közölte, hogy  helyes és időszerű, hogy a magyar Országgyűlés is megünnepelje a lengyel szabadságküzdelem győzelmét, valamint kinyilvánítsa, hogy a magyar-lengyel barátságról a fiatalabb generációnak is szólni kell.

Farkas Gergely (Jobbik) jelezte, frakciója támogatja a törvényjavaslatot, de kifogásolta, hogy csak kormánypártiak a benyújtói. Azt is szóvá tette, hogy november 11-re kellett volna időzíteni az elfogadását, és nem így kapkodva kellene elfogadni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a magyar és a lengyel nép barátsága egyedülálló az európai történelemben. A mostani időszakban nagy példa lehet a környező népeknek egy olyan szövetség, amely ezeréves múltra tekint vissza – hangoztatta. Elmondta, sajnálja, hogy három ellenzéki párt is úgy gondolta, nem fontos ez a törvényjavaslat és nem képviseltette magát a vitán.

Az elnöklő Hiller István az összevont vitát lezárta.
    
Zárszó
Bajkai István közölte, a magyar és a lengyel nép kapcsolatában a nemzetközi egyezményeken túl van egy olyan szint, egy olyan erkölcsiség, amit nem lehet történelmi eseményekből levezetni. Van közöttünk rokonság, lehet, hogy ez valamikor a genetika tudományából ki is fog derülni – mondta.