A törvénymódosítás Magyarország érdekeit szolgálja

A külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, „jogokat biztosítanak, és nem előjogokat” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a felsőoktatási törvényt módosító javaslat összevont vitáját megnyitó expozéjában, az Országgyűlésben.

Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnának ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen „álcivil ügynökszervezetek”, és „elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk” – mondta a tárcavezető.
    
Többször is hangsúlyozta, hogy a Közép-európai Egyetem érdekében felszólalók figyelmen kívül hagyják annak különleges, kettős jogállását: míg ugyanis a Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan – az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere szerint működő – külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik. Technikailag a két egyetem ugyanaz – tette hozzá, kiemelve egyúttal, hogy a magyar jog szerint működő Közép-európai Egyetem képzéseit nem érinti az új szabályozás.
    
Balog Zoltán megismételte ugyanakkor azt is: a magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával, illetve az érintett szövetségi állam vezetésével a CEU ügyében, ahogyan azt megtette az intézmény vezetőivel is. A törvénymódosítás ugyanis a származási ország és Magyarország közötti nemzetközi szerződéshez kötné az Európai Unión kívüli külföldi egyetemek magyarországi működését. Ennek célja – mondta – a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzése a tudomány, a felsőoktatás világán keresztül, sőt egy ilyen államközi együttműködésből az érintett intézmény is profitálhat, hiszen mindkét kormánytól kaphat támogatást.
    
Sajnálatosnak nevezte, hogy Soros György nemzetközi kapcsolatait mozgósítva igyekszik nyomást gyakorolni az ügyben a magyar kormányra és az Országgyűlésre. Így volt ez 2005-ben is – elevenítette fel -, amikor személyesen az akkori oktatási miniszternél – az SZDSZ-es Magyar Bálintnál – kérte, hogy a külön jogokat biztosító „lex CEU” érvényben maradhasson az akkor elfogadott felsőoktatási törvény mellett. Balog Zoltán fel is olvasta Soros György akkori levelét.
    
Azt is mondta, hogy a kormány „erős üzleti körökkel” áll szemben, mert „ne legyenek illúzióink, a felsőoktatás üzlet is”.
    
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy más érintett amerikai egyetemek mellett nem állt ki a budapesti amerikai ügyvivő.
    
A most javasolt törvénymódosítás előzményeként emlékeztetett arra, hogy az Oktatási Hivatal 2016 őszén kezdte vizsgálni a külföldi egyetemeket, és az ellenőrzések során számos hiányosságra, súlyos szabálytalanságra derült fény. Például egyesek nem a megfelelő jogi keretek között folytatnak képzést; valójában nincs is magyarországi partnerük; hiányzik a programakkreditációjuk – „ez különösen igaz a CEU-ra” -; valójában csak tanfolyamot tartanak, és a hallgatóknak adott okirat nem is diploma; a származási országban nem minősülnek elismert felsőoktatási intézménynek; nem teljesítik az adatszolgáltatást a közhiteles nyilvántartásba – „maga a CEU sem tudja pontosan, hány hallgatója is van” -; és nyilvántartásba nem vett képzéseket folytatnak, utóbbiból a CEU-nál 17-et találtak – sorolta.
    
A felmerült ügyek jó részét az oktatási kormányzat hivatalból kezeli, és egyes esetekben már meg is történt az engedélyek visszavonása, más esetekben pedig újak kiadása – közölte a miniszter, jelezve, hogy a vizsgált 28 külföldi egyetemből mindössze egynél nem találtak mulasztást.
    
Szerinte a jogszabályok megtartása nem lehetetlen, azok mindenkire vonatkoznak, „Soros György szervezetei sem állhatnak a magyar törvények felett”.
    
Egyúttal visszautasította, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarországon. „A magyar jogszabályok keretein kívül soha semmilyen módon nem szóltunk bele abba, hogy milyen módszerekkel, milyen elvek mentén szervezi meg egy intézmény a képzését” – jelentette ki Balog Zoltán.
    
A kivételes eljárásban tárgyalt javaslatról még ma szavaz az Országgyűlés.

MTI