Hirdetés

A cég a Városliget Zrt. megbízásából készítette a közvélemény-kutatást a Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest Projektről. A kutatás adatait személyes interjúk során rögzítették egy ezer fős, reprezentatív fővárosi mintán, ahol a megkérdezettek a projekt terveinek megismerése után alkothattak véleményt.

A felmérés szerint a tervek ismeretében a megkérdezett fővárosiak 70 százaléka támogatja a Liget Budapest Projektet, a fejlesztések elfogadottsága pedig a fiatalok, családosok és a parkot övező belvárosi kerületekben kimagasló.

A megkérdezettek 76 százaléka szerint fontos, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe úgy, hogy közben a zöldfelületet is növelik és megújítják, az új épületeket pedig lebontottak vagy parkolók helyén építik fel. A válaszadók 74 százaléka szerint Budapest kulturális hírnevét és nemzetközi turisztikai vonzerejét is kedvezően befolyásolják a projekt keretében felépítendő új épületek.

A Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló új épületek közül a két legnépszerűbb a Magyar Innováció Háza és az Új Nemzeti Galéria, amely a fővárosiak 81 és 72 százalékának nyerte el a tetszését. Az egykori Közlekedési Múzeum torzójának helyére, valamint a lebontott Petőfi Csarnok területére tervezett új épületek a fiatalok és fiatal középkorúak, a belvárosiak és a nagycsaládosok körében kiugróan népszerűek.

A válaszadók 72 százaléka szerint a Liget Budapest Projektben tervezett új épületek megvalósítása a Városliget eddigi állapotához képest pozitív irányú változást jelentene. A megkérdezettek 75 százaléka szerint a megújított zöldterületekkel, az új játszóterekkel, valamint az új kulturális intézményekkel kiegészülő Városliget Budapest családbarát jellegének a megerősítését szolgálja.

Géczi Tamás, az Inspira Research Kft. ügyvezető partnere a kutatás módszertanáról és a mintavételről elmondta, hogy a kérdezőbiztosok laptoppal 1000 főt kérdeztek meg személyesen. A válaszadók a Liget Projekt látványtervei alapján először a tervezett épületeket, majd több szempont szerint a Liget Projekt egészét értékelték. A kutatási minta nem, életkor, iskolai végzettség és kerületi megoszlás szerint reprezentálja a 18 év feletti budapesti lakosságot.

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa az MTI-nek azt hangsúlyozta: „a kutatás bizonyítja, hogy amennyiben a Liget Budapest Projekt valós tartalmi elemeiről és céljairól kérdezik meg őket, akkor a budapestiek döntő többsége egyetért a projekttel és támogatja annak megvalósítását”.

Emlékeztetett arra: a projekt alapvető célkitűzése, hogy a park évtizedek óta elhanyagolt zöldfelületét rehabilitálja és a zöldfelületek nagyságát a Városligeten belül – a feleslegesen lebetonozott területek feltörésével – a mostani 60 százalékról 65 százalékra növelje és ezzel együtt valósítsa meg a már több mint száz éve ott lévő számos épület felújítását és az új kulturális intézmények létrehozását.

„A Liget Budapest Projekt keretében megépíteni tervezett épületek Budapest új jelképei lesznek, s a már eddig átadott projektelemekhez hasonlóan mindenki örömmel fogja használni őket. Visszaigazolja ezt a jelenlegi kutatás is, mely alapján a projekt valamennyi új épülete elnyerte a fővárosiak nagy többségének a tetszését” – fogalmazott Baán László.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a Liget Budapest Projekt ma Európa legnagyobb kulturális városfejlesztése, amely a budapestiek egyöntetű véleménye alapján nemcsak a Városligetre lesz pozitív hatással, hanem Budapest és Magyarország nemzetközi megítélését is új szintre emeli majd.

„A közvélemény-kutatás eredménye jelzi, hogy a budapestiek döntő többsége támogatja, hogy a Liget Budapest Projekttel az a századfordulós, pezsgő, polgári hangulat térhessen vissza a parkba, amikor a Városliget egyet jelentett a minőségi kikapcsolódással, belsejében pedig tökéletes harmóniát alkotott a természet és az intézmények” – mondta a vezérigazgató.

Gyorgyevics Benedek hozzátette: ezért újítják meg a Liget karakterét adó épületeket – a Szépművészeti Múzeumot , a Millennium Házát – és emellett lepusztult és már lebontott régi épületek vagy lebetonozott parkolók helyén új, kortárs épületeket is létrehoznak, amelyekben olyan fontos nemzeti gyűjtemények kapnak majd helyet, mint a Néprajzi Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Magyar Innováció Háza.