A tűzzel játszanak a baloldali tüntetésszervezők

– Jogilag hogyan értékeli a mostani megmozdulásokat?

– Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, és ezáltal belpolitikai bizonytalanságot teremteni. A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény több tekintetben inkább átláthatóbbá, rugalmasabbá tette mind a polgárok, mind a hatóságok számára is a szabályozást. Ez csak egyes pontokon jelentett célszerű szigorítást: például tüntetést meghirdetni az új szabályok értelmében nem lehet addig, amíg a rendezvényt be nem jelentetik a rendőrségnek – ennek elmulasztása esetén szabálysértést követnek el a szervezők –, ezáltal a demonstrálni kívánók, a szervezők számára is követhetőbbé, átláthatóbbá válhat a szervezni kívánt esemény jogszerű jellege. Azonban az a személy, aki a spontán tiltakozó tömeget rábírja arra, hogy egy konkrét cél érdekében a tüntetés helyéről egy másik helyszínre vonuljanak át és ott demonstráljanak, mind a rendőrség, mind a résztvevők számára az újabb tömeggyűlés szervezőjeként jelenik meg, így a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti szervezőnek minősül, függetlenül attól, hogy ez az újabb demonstráció is spontán tüntetés. A szervező ebből eredően felel a tüntetésen a harmadik személynek okozott károkért. Függetlenül attól, hogy az ilyen személy minősíthető-e szervezőnek, a tömeget manipulatív módon erőszakos fellépésre indító személy a tömeg által okozott károkért a kárfelelősség általános szabályai szerint is felel.

– Mikortól lehet beszélni egy tüntetés jogszerűtlenségéről?

– Elöljáróban fontos leszögezni, hogy a felelősségi kérdések alapvetően a szervezőket terhelik! Azonban emlékezhetünk, hogy sokan felháborodtak Juhász Péter 2016 októberi fütyülős akcióján, egyesek kegyeletsértésről, 1956 eszméjének meggyalázásáról beszéltek. A magyarok jelentős része értetlenül szemlélte a sípolók otromba akcióját, mint ahogy az sem könnyen értelmezhető, milyen alapon tehették ezt meg minden következmény nélkül. A hazai liberális jogfelfogás szerint a válasz egyértelmű, jelesül ezt a gyülekezési jog lehetővé teszi, ugyanakkor említeni érdemes a Kúria azon gyakorlatát, amely szerint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény akkor oszlatható fel, ha a rendezvény elveszti békés jellegét. A gyülekezési törvény pedig egyértelműsíti, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés felvonulások és tüntetések tarthatóak. Az idézett bírói gyakorlat szerint egy demonstráció szervezőjének fokozott felelősséggel és műgonddal kell eljárnia, de például az Egyesült Államokban a liberális demokrata Barack Obama korábbi elnök által jegyzett, a Védett Szövetségi Épületekről és Területfejlesztésekről szóló törvény nevet viselő jogszabály rögzíti, hogy aki tudatosan rendzavarást követ el a védett épületekben, területeken, illetve azok közelében, vagy akadályozza vagy megzavarja a kormány munkáját és a kormányhivatalok működését, pénzbírsággal sújtható, illetve szabadságvesztéssel, vagy mindkettővel büntethető.

– A balodali politikusok felbukkanása a demonstrációkon mennyiben befolyásolhatja a folyamatokat?

– A haszonleső balodali politikusok megjelenése olaj arra tűzre – maradva a metaforánál –, amelyet a balodali szervezők szítottak. Ami közös azonban a tüntetésekben egyértelműen a többségi magyar társadalom ellen irányuló érzület felerősödése, egyfajta bolsevik típusú mentalitás. Ezen aktivitások kapcsán érdemes néhány gondolatot szentelni a téma tengerentúli előképének, amely megmutatja, hogy eltérő történelmi korokban mennyire másféleképpen is értelmezhető az ilyen „ellenességek” vizsgálata, néha akár ellenkező hatást kiváltva, mint amit az ügy szertelen prókátorai eredetileg elérni szándékoztak. Lassan nyolcvanöt éve, hogy az Egyesült Államok Képviselőházának egyik nyomozóbizottságát, az Amerika-ellenes Tevékenységek Bizottságát (HUAC) létrehozták a magántulajdonosok, állami alkalmazottak és szervezeteik fasiszta vagy kommunista összeköttetéseinek gyanúját felvető Amerika-hűtlen, felforgató tevékenységek kivizsgálására. Manapság az amerikai és a nyugat-európai baloldal a társadalmi problémákról való őszinte diskurzus helyett permanens módon, öngyilkos jellegű kampányt folytat például a rendőrség ellen. Nem kizárható, hogy ezt a receptet követi a magyar baloldal és ennek a narratívának „ágyaz meg” a külföldről finanszírozott álcivil NGO-k időről időre megjelenő, a magyar rendőrség elleni hergelésként értékelhető „szakértése”. 2018 decemberében, az Országgyűlés előtti Kossuth téren az egyre agresszívebb tüntetők provokálták a rendőröket, tojást és sörösdobozokat is dobálva a biztosítási feladatokra kivezényelt rendőrök felé. Zárójelben megjegyzem, hogy az USA-ban is változik a helyzet, a Fox News beszámolója szerint nemrégiben letartóztattak egy floridai férfit, mert állítólag hot dogot dobott egy rendőrre, aki figyelmeztette, hogy megsérti a város vonatkozó rendeletét. A 47 éves Jason Stollt több bűncselekmény elkövetésével vádolják, és ha elítélik, legalább három év börtönre számíthat.

– Van arra bármiféle bizonyíték, hogy az NGO-k is érintettek lehetnek a mostani balodali akciókban?

– Mielőtt válaszolnék, hadd emlékeztessek arra, hogy a radikális, illetve anarchista baloldali mozgalmárok eszmei példaképe, Saul Alinsky aktivista-teoretikus is hitt a kollektív cselekvésben és az ahhoz szükséges készségek kifejlesztésében a politikai érdekek érvényesítéséhez. Ehhez fontosnak tartotta a különálló közösségszervezési módszerek kidolgozását. Alinsky a közösségi struktúrát és a szociálisan elégedetlen rétegeket, valamint az identitás- és felhatalmazástudat fontosságát egyaránt a közösségi aktivizmus fontos elemeinek tekintette, és mindezeket eszközként kezelte műveiben az aktív, erőszakot is alkalmazni képes szervezetek létrehozásához. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, magát jogvédőként meghatározó, külföldi magánszemélyek és alapítványok által jelentős részben támogatott civil szervezet „Tiltakozz” néven webes platformot hozott létre és tart fenn annak érdekében, hogy a közéleti demonstrációk, tüntetések szervezőit és résztvevőit „jogaikról és kötelességeikről” tájékoztassa. A tájékoztatás egyes pontokon igyekszik úgy ismertetni a hazai gyülekezési jog hatályos szabályozását, mintha az, illetve adott esetben a közreműködő hatóságok  – például rendőrség – inkább nehezíteni próbálnák a tüntetni vágyók aktivitását, például a magánterületen tartandó demonstrációk kapcsán. A TASZ tájékoztató propagandaanyagának egy része a speciális gyűlésekre vonatkozik, amely kategóriába az útlezárások, a forgalomlassító demonstrációk, a „hosszú gyűlések” és a villámcsődület (flashmob) tartoznak. A kérdezz-felelek formában megírt tájékoztató szerint van rá lehetőség, hogy a tüntetők megbénítsák a forgalmat. A napokban ugyanennek a receptnek a megvalósulását láthatjuk.