Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
Balról jobbra: Andrej Danko szlovák házelnök, <strong>Kövér</strong> László, az Országgyűlés elnöke, Radek Vondracek cseh alsóházi elnök, Jaroslav Kubera cseh felsőházi elnök, Elzbieta Witek, a lengyel alsóház, a szejm elnöke és Bogdan Borusewicz, a szejm alelnöke
Hirdetés

A cseh szenátus székhelyén, a Wallenstein palotában megtartott találkozón a visegrádi házelnökök megvitatták a rendszerváltás utáni három évtized tapasztalatait, valamint azokat a kihívásokat, amelyek előtt a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – ma áll.

„Harminc esztendővel ezelőtt közös cél vezérelt bennünket: diktatúra helyett demokrácia, rabság helyett szabadság, alávetettség helyett önrendelkezés, szegénység helyett pedig jólét” – fejtette ki Kövér László. Leszögezte: a visegrádi országok közös tapasztalata, hogy együttes fellépéssel és szoros együttműködés révén az európai színtéren új lehetőségeket teremthetnek országaik számára.

„Ha ma a V4-ek nemzeteire nézünk, már korántsem a 30 évvel ezelőtti képet, a szovjet birodalom összeomlásának következményeit megszenvedő, lerongyolódott államokat és társadalmakat, hanem életerős, fejlődő, vonzó jövőképpel rendelkező országokat látunk, amelyek képesek közösen gondolkodni és érdekeikért cselekedni” – fejtette ki a magyar politikus.

„Mára egyértelműen az európai növekedés motorjává váltunk, aminek előfeltétele volt, hogy a négy ország megértette, hogy az együttműködés elemi érdekük” – hangsúlyozta.

„Mi az Európai Unió új tagállamai, egyenrangú partnerei akarunk lenni a régi tagállamoknak” – mutatott rá Elzbieta Witek, a lengyel Szejm elnöke a találkozó utáni sajtóértekezleten. Hangsúlyozta: hiba a V4-ek lebecsülése, hiszen mai gazdasági növekedésük üteme jóval magasabb, mint az uniós átlag.

Jaroslav Kubera, a cseh Szenátus elnöke szerint azért is nagy szükség van a visegrádi csoport együttműködésének elmélyítésére, mert „az EU nyugati tagállamai továbbra is fenntartásokkal tekintenek ránk”. Kubera bírálta a régi tagállamokat, hogy nem kezelik konstruktív módon a közép-európaiak által felvetett kérdéseket, és nem támogatják a nyugat-balkáni országok mihamarabbi felvételét az EU-ba. „Ha mi nem fogjuk akarni a Nyugat-Balkánt, akkor azt megfogja Oroszország. Dönteni kell tehát, mi a jobb az EU számára” – hívta fel a figyelmet Jaroslav Kubera.

„Az EU nem jótékonysági intézmény, hanem érdekérvényesítési keret, amelyben a kis országok csak közösen tudják érvényesíteni érdekeiket” – mondta Kövér László újságíróknak. Úgy vélte: a V4-eknek befolyásolniuk kell az EU-t, hogy „jó döntéseket hozzon” az olyan, sokat vitatott témákban, mint például a migráció vagy a balkáni bővítés.

Radek Vondrácek, a cseh Képviselőház elnöke szerint a visegrádi országokat nem csak a közös múlt, hanem a „közös értékrend” is összeköti. „Nagyon fontos, hogy az európai fejlődés alapvető értékeiben egyetértés van köztünk. Ma a V4 magas minőségű márka” – mondta a cseh alsóházi elnök.

„Nyíltan kell beszélnünk arról, hogy az EU-nak reformra van szüksége. Nem elfogadható, hogy a Nyugat ne kezelje egyenrangúan a Keletet. Egyenjogú párbeszédre van szükség a régi és az új tagállamok között” – jelentette ki Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke. „Működőképes és egyenjogú tagokból álló Európai Uniót akarunk” – húzta alá a V4-ek álláspontját a szlovák politikus.