Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Donald Tusk
Hirdetés

Két tanulmányt is összeállított a témában az Alapjogokért Központ. Az egyik egy rövidebb, összefoglaló jellegű munka, a másik ennél jóval részletesebb és egyben ijesztőbb is, hiszen tudjuk, hogy az ördög a részletekben lakozik. Az elemzések egyik szerkesztője, Szikra Levente elmondta, hogy igyekeztek felhasználni minden Lengyelországgal kapcsolatos nemzetközi forrást, de a legtöbb segítséget, az Ordo Iuris nevű hazafias csoporttól, az Alapjogokért Központ lengyel testvérszervezetétől kapták.

A főként jogászokból álló Ordo Iuris egyelőre talpon van még annak ellenére, hogy a Tusk-kormány hivatalba lépése, azaz 2023 decembere óta egymás után szünteti meg a lengyel hazafias szervezeteket. Határozatot hozott annak a varsói Wacław Felczak Intézetnek a felszámolásáról is, amelyet 2018-ban hozott létre az állam a lengyel–magyar barátság és kulturális együttműködés erősítésére. Vezetőit tavaly nyáron eltávolították, hagyományos, évente megrendezett reprezentatív programjait lefújták. A kegyelemdöfés valószínűleg a májusi elnökválasztás után következik. Az Ordo Iuris viszonylagos védettségét az adja, hogy ez független szervezet, amely nem tart igényt az állam közvetlen támogatására.

Pap a rács mögött

Semmilyen szerkesztési spekuláció sem játszott szerepet a két tanulmány készítésénél, mondta Szikra Levente, készítőik a lengyelországi események, jogi és jogállami anomáliák sorát követték. A hosszabb és részletesebb munka tizenkét megdöbbentő esetet vonultat fel, közérthetően elmagyarázva, hogyan és miként lépte át a törvényesség határát a Tusk-kormány. Van, ahol a módszereket és az intézkedések agresszivitását tekintve már csak az UB, az egykori, lengyel ÁVO hiányzik a történetből. Például amikor a hatóságok letartóztatták a katolikus papot, Michał Olszewski atyát egy áldozatsegítő központ építése kapcsán. Úgy próbálták megtörni, hogy 48 órán át inni és enni sem adtak neki, valamint a WC-t sem használhatta. A Demokrata úgy tudja, az bosszantotta fel a Tusk-kormány tagjait, hogy az áldozatsegítő központra szánt pályázati pénzt nem valamilyen liberális, progresszív szervezet kapta.

Szikra Levente a korábbi, konzervatív kormány igazságügyi miniszter-helyettesének kálváriáját emeli ki. Marcin Romanowski a lengyel parlament képviselője, és tagja az Európa Tanács közgyűlésének. Mindkettőben mentelmi jog illeti meg. Szejmbeli mentelmi jogát felfüggesztették, az Európa tanácsbelihez azonban nem tudtak hozzáférni. Ennek ellenére letartóztatták és csak az Európa Tanács erélyes figyelmeztetésére engedték el, de ezután is vegzálták. Romanowski végül Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot. A magyar álláspont szerint azt, hogy a volt igazságügyi miniszter helyettes bűnös-e vagy sem – tizenegy pontban vádolják –, döntse el a független bíróság. De tisztességes és törvényes eljárásban!

Korábban írtuk

A bosszú ideje

A tanulmány nagy súlyt fektet azokra a visszásságokra, amelyek a lengyel igazságügyi rendszer terén figyelhetők meg. Szikra Levente kiemeli ezek közül azt a megdöbbentő fejleményt, hogy a Tusk-kormány megkülönbözteti a bírákat és vegzálja azokat, akik 2018 után, azaz a konzervatív PiS kormány igazságügyi reformját követően kerültek posztjukra. Csak azt hagyják békén, aki írásbeli hűségnyilatkozatot tesz a liberális Tusk-kabinet mellett.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Szikra Levente

Ha már igazságügy, a Lengyelországra köszöntött vadliberális korszak metaforája az, ahogy a kormány az alkotmánybírósággal bánik. Semmibe veszi a határozatait, főként azokat, amelyek a törvényesség betartására figyelmeztetik a kabinetet. Az alkotmánybíróság elnöke fel is jelentette Donald Tuskot, a vád: államcsíny. Szikra Levente szerint az alkotmánybíróság és Donald Tusk – illetve pártja, a liberális PO (Polgári Koalíció) – között régóta folyik a harc. A 2015-ös választás előtt két héttel a még kormányon lévő, de már vesztét érző PO – törvényt sértve – öt emberét is megpróbálta beültetni a testületbe. Sikertelenül… Ezt Tusk most megpróbálja megbosszulni, mint ahogy máskor is gyakran mozgatja a bosszú a tetteit. Példa erre két olyan konzervatív képviselő újbóli perbe fogása is, akik korábban már kegyelmet kaptak a köztársasági elnöktől.

Jobboldali lengyel elemzők szerint a liberális kormány minden feladatát félretolta, csak politikai ellenfele, a PiS megsemmisítésével foglalkozik. Egy újabb példa: nagyon felzaklatta az ötórás tanúkihallgatás Barbara Skrzypeket, a PiS korábbi pártigazgatóját, aki ügyvédet sem vihetett magával. A szélsőségesen PiS-ellenesnek ismert ügyésznő, Ewa Wrzosek faggatta. A hatvanhat éves Barbara Skrzypek nehezen viselte a zaklatást. Meghalt a kihallgatást követő harmadik napon. Információink szerint már szerkesztik a PiS elnökének, Jarosław Kaczyńskinak a perét is.

Így fest a tanulmány tizenkét pontja:

1. Romanowski igazságügyi miniszter-helyettes ügye

2. A közmédia vezetőinek eltávolítása

3. Bírósági vezetők leváltása

4. Bírák megkülönböztetése és hűségnyilatkozatra kényszerítése

5. Egyes alkotmánybírák eltávolításának kísérlete

6. Alkotmánybírósági határozatok semmibevétele

7. Az államügyész jogellenes eltávolítása

8. Visszamenőleges jogalkalmazás megteremtése

9. Korábban kegyelmet kapó képviselők újbóli letartóztatása

10. Michał Olszewski atya letartóztatása

11. Az abortusz rendeleti úron való liberalizálása

12. A hittanórák számának önkényes csökkentése

Üzenet a magyaroknak

Két fontos célt tűzött maga elé az Alapjogokért Központ a tanulmányok megalkotásával. Először is ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, ami Lengyelországban történik. Merthogy a jogállamisági kérdésekre állítólag oly érzékeny Európai Unió némán tűri a Tusk-kormány törvénytelenségeit. A másik cél felhívni a magyar választók figyelmét, főként azokét, akik megittasodtak a Tisza Párt demagóg szólamaitól, de még van idejük a kijózanodásra. Brüsszel a lengyel modellt szánja Magyarországnak is, ha győz az ellenzék a 2026-os választáson. Két liberális jogtudós, az egyetemi tanár Fleck Zoltán és az egykori alkotmánybíró, Vörös Imre fel is vázolta a leendő menetrendet. Eszerint ellenzéki győzelem esetén átmenetileg fel kell függeszteni az alkotmányosságot és így rendezni a „legfontosabb kérdéseket”. Azaz két-három hónapra megszűnne a törvény Magyarországon.