A vajdasági magyar közösség jövőtervezésének kézzelfogható eredményei vannak
A vajdasági magyar közösség életképes, élni akar, jövőt tervez, és a jövőtervezésnek kézzelfogható eredményei vannak, például új épületek, épületszárnyak, intézmények megnyitása – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ új épületszárnyának átadásán szerdán Szabadkán.Hozzátette: ez az intézmény, 2017-es megnyitása óta olyan képzéseknek és rendezvényeknek ad helyet, amelyek szükségessé tették a bővítését. „Szimbolikus esemény ez, mert jól illeszkedik abba a fejlődéssorozatba, amelyet ez a magyar nemzetrész az elmúlt néhány évtizedben, az elmúlt bő 20 évben elért. Az összes nemzetrész közül a vajdasági magyarság volt az, amely a rendszerváltást követően a legmélyebb szintről indult, (.) ebből kellett újraépítkezni, és az építkezés sikeres volt. Ma elmondhatjuk azt, hogy a Kárpát-medencében a vajdasági magyarság az, amelyik a legjobban megszervezett magyarság, amely talán a nemzetrész méretéhez is viszonyítva a legtöbb és legszebb, legfényesebb sikereket tudja maga mögött az elmúlt időszakban” – részletezte Potápi Árpád János.
Az államtitkár magyarázata szerint amennyiben erős a politikai rendszer, akkor abból következőleg erős az oktatási, a kulturális, a szociális, valamint az egészségügyi intézményrendszer, de erős a média is, ha ezeknek köszönhetően a közösségek is meg tudnak erősödni.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a helyszínen büszkeségének adott hangot, hogy a vajdasági magyar közösség mindig is meg tudta fogalmazni a céljait. „Mi olyan erősek vagyunk még ma is, hogy nincsen senki az egész Kárpát-medencében, aki úgy meg tudja fogalmazni a célokat, és úgy hozzá tudja rakni az eszközöket, hogy a célok meg tudjanak valósulni (ahogy mi)” – magyarázta.
Potápi Árpád János a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége zentai székházának szintén szerdai átadó ünnepségén arról beszélt, hogy a Bácska volt a történelmi Magyarországnak, később Jugoszláviának, most pedig Szerbiának is az éléskamrája, így az itt élő emberek mindig is a termelőknek köszönhették, hogy volt mit az asztalra tenniük, ahogyan azt a fejlett mezőgazdasági kultúrát is nekik köszönhetik, amely még Európa és a világ viszonylatában is kiemelkedő. „Örülök annak, hogy az elmúlt 30 évben minden történelmi nehézség ellenére ez a nemzetrész megmutatta azt, hogy ragaszkodik ehhez a földhöz, itt képzeli el a jövőjét, mer célokat megfogalmazni, és a legnehezebb történelmi időszakban is kitartott, és itt maradt. A legnehezebb gazdasági, politikai, társadalmi és szociális helyzetben is jövőt képzelt el, és ezt a jövőt meg is valósította” – húzta alá.
A nemzetpolitikai államtitkár mindkét helyen emlékeztetett arra, hogy vasárnap a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek megválasztják kisebbségi önkormányzati szerveik, így a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tagjait is. Véleménye szerint azért kell a vajdasági magyaroknak elmenniük szavazni november 13-án, hogy megmutassák, erős és aktív közösségről van szó.
