A vallás nem ideológiai robbanószer
A Magyar Narancs 2007. augusztus 16-i számában interjú jelent meg Michael Schmidt-Salamon filozófussal, a németországi Giordano Bruno Alapítvány elnökével. A beszélgetés válaszaiban elhangzott gondolatok több szempontból is kívánni valót hagynak maguk után, hiszen ellentmondásosak, tudománytalanok, érvnélküliek és szélsőségesen vallásellenesek. A témában nyilatkozott a Demokratának dr. Lukács Tamás, a KDNP frakcióvezető-helyettese, a parlament kulturális és sajtóbizottságának a tagja.
– Schmidt-Salamon az interjúban így fogalmazott: „A vallásos tévhitek […] a legolcsóbb és legveszélyesebb ideológiai robbanószerek, melyeket az emberiség létrehozott.” Miként értelmezhető az ilyesfajta gondolatok megjelenése a magyar sajtóban?
– Ezt a gondolatot semmiképpen nem lehet filozófiai tételként értelmezni, sokkal inkább kommunikációs eszközként. Úgy gondolom, hogy az interjú megjelenése egyetlen célt szolgál: a sajtón keresztül Magyarországon is megismerjék az alapítvány elnökét. Ezt általában úgy lehet elérni, hogy az illető mond egy nagyot, aminek semmi logikája, tartalma nincs, ezt felkapja a sajtó, ezáltal megismerik őt. Emellett megpróbálják terjeszteni azt az érvrendszer nélküli eszmét, amelyet az illető képvisel. Véleményem szerint, az alapítvány kommunikációs stratégiája is hasonló. Érdekes és izgalmas lenne viszont megvizsgálni, hogy ilyen embereknek, illetve ilyen eszméknek miért van Magyarországon társadalmi táptalaja.
– Az alapítvány elnöke összefüggésbe hozta a vallást a 2001. szeptember 11-i terrortámadással, mondván: „Egy világi vállalat vezetője – legyen bármilyen tehetséges – képtelen lenne rávenni beosztottjait, hogy akkora pusztítást vigyenek végbe saját életük során, mint a szeptember 11-i terrortámadások végrehajtói.” Mi erről a véleménye?
– Ez a gondolat érvrendszer nélküli. Ha viszont nincs érvrendszere, akkor nincs értelme vele vitatkozni. Teljesen értelmetlen összefüggésbe hozni a szeptember 11-i terrortámadást a vallással. Egyrészt azért, mert a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, másrészt pedig mind a mai napig nem tisztázott, hogy kik követték el a támadást.
– Schmidt azt állítja, mindig a vallások voltak azok, amik folyamatosan embertelen körülményeket teremtettek a Földön.
– Véleményem szerint, ezt a felfogást, illetve annak hirdetőjét pszichiáter tudná igazán kezelni. Az önmagát filozófusnak nevező illető olyan terminológiát használ, amelyet soha senki nem használt. A hívő ember számára ugyanis éppen a hit és az erkölcs hiánya az, ami embertelen körülményeket teremt számára. Ez természetesen vonatkozik a hívő iszlám, a hívő zsidó vagy a hívő keresztény emberre. Riportalanyunk megfogalmazása tehát teljesen öncélú, és nem érdemes vele vitatkozni.
– A sztálinizmust és a nemzetiszocializmust is a vallások közé sorolja, mondván, ezek politikai vallások.
– Szerinte minden, ami rossz, minden, ami gonosz, az vallás. És megfordítva: mi a vallás? Ami gonosz. Ezért a sztálinizmust és a fasizmust egyaránt a vallások közé sorolja. Ez egyértelműen téves felfogás, hiszen mindkét eszme az ateizmus kinövése volt, tehát semmiképpen sem lehet ezeket a vallások közé sorolni.
– Schmidt-Salamon szerint az alapítvány neves tudósokat, filozófusokat és művészeket gyűjt egybe, hogy „attraktív világias alternatívát dolgozzanak ki az idejétmúlt vallásos mesékkel szemben.” Szükség van egyáltalán erre, vagy ez csupán egy ideológiai műhely – mármint a Giordano Bruno Alapítvány – tevékenységének a vadkinövése?
– Erre egyáltalán nincs szükség. Az egész eszmefuttatásnak az alapvető problémája az, hogy a tudomány világának ma már nem az a kérdése, hogy az ember mit tud megtenni, hanem hogy mi az, amit megtehet. A tudomány területe a tudósoké, az egyház illetékességi területe pedig a hit. A hit kategóriáját soha nem fogja felváltani a tudomány. A tudomány világa viszont beengedi a hitvilágot. Számos olyan világhírű, tehetséges és komoly teljesítményeket felmutató tudós van a világon, aki őszinte tanúbizonyságot tett vallásosságáról. Hiszem, hogy nem kell az egyházaktól félni, és egyáltalán nincs szükség arra, hogy eltöröljék őket. Nem is lehet azokat eltörölni.. A vallás nem ideológiai robbanószer.
– Schmidt továbbá azt vallja, hogy „az emberi jogok elfogadtatásáért hosszasan kellett hadakozni a keresztény egyházakkal, ezért nem csoda, hogy szabad társadalmak csakis akkor alakulhattak ki, amikor az egyházak vesztettek befolyásukból”. Mi erről a véleménye?
– Az illető teljesen ellentmondásba kerül önmagával, illetve saját gondolatrendszerével szemben. Egyrészt azt állítja, hogy az emberi jogokért milyen kemény harcot kellett folytatni az egyházakkal. Ezzel szemben milyen emberképet állít föl? Idézem: „…az univerzum tulajdonságai olyanok, amilyeneket akkor várunk el, ha nincs mögöttünk se terv, se akarat, se jó vagy rossz, csakis a vak, könyörtelen közömbösség. Ha komolyan vesszük a modern tudomány vívmányait, akkor megállapíthatjuk, hogy a homo sapiens nem a teremtés koronája, hanem egy akaratlan, kozmológiailag jelentéktelen és mulandó kis jelensége egy minden céltól és értelemtől mentes univerzumnak”. Én ezzel szemben – a Biblia segítségével – azt mondom az emberről: nem vagy más, mint egy ékes királyi fejdísz. Oly értékes vagy, hogy meghaltam érted. Ez az én emberi méltóságom. Az alapítvány elnöke tehát – a tudomány nevében – azt állítja, hogy az ember az anyagi világ jelentéktelen része. Ezzel szemben én azt állítom, hogy Isten szeret engem. Ezek után lehet vitatkozni arról, hogy mi a szeretet. Azt állítja, hogy a vallás a gonosz, s egyidejűleg azt mondja, hogy nincs jó és rossz. Tehát nemcsak tényekben, hanem logikájában is teljesen torz és zavaros a teóriája.
– A vallások megszűnését kívánja, és leszögezi: „…a vallás csak akkor szűnhet meg, ha a hívők belátják, hogy nincs rá szükségük”. Létrejöhet egyáltalán ilyen állapot?
– Nem jöhet létre. Az illető nem ismeri a történelmet, a vallástörténetet még annyira sem. Az interjút azzal indítja, hogy: „…a vallásos tévhitek a felvilágosodás minden igyekezete ellenére hatalmas embertömegeket kerítenek bűvkörükbe”. Az embereket nem a vallásos tévhitek kerítették bűvkörükbe, hiszen szükségük volt és van a hitre, a vallásra. A hívő keresztény ember a hitének él. S a hit, valamint a keresztény jelző felelősséget ró a hívő emberre. Tehát: az én cselekedeteimen, az én bűneimen keresztül fogják megítélni Jézus Krisztust. Ha így gondolkodunk, akkor a filozófus gondolatmenete nemcsak logikátlan és érv nélküli, hanem gyerekes is. A vallás megszűnéséről, megszüntetéséről tehát értelmetlen dolog beszélni, hiszen az emberek nem fogják belátni, hogy nincs szükségük a vallásra. A vallás nem hasonlító össze a politikai rendszerekkel és eszmékkel, amelyek egyik napról a másikra megbukhatnak, megszűnhetnek.
– Nem beszélve arról, hogy ma már egyre inkább az ökuménia a tendencia.
– Így van. Schmidt nem veszi tudomásul, vagy nem akarja tudomásul venni a II. Vatikáni Zsinat jelentőségét és mondanivalóját. Nem látja, hogy a nagy világvallások között már régóta komoly párbeszéd folyik, s ezáltal az ökuménia már működő valóság.
– A Magyar Narancs interjúalanya kijelenti: „…megsérthetünk vallásos érzelmeket, de ettől nem szabad megijednünk”. Sérthet-e vallási érzelmeket a Giordano Bruno Alapítvány elnökével készített interjú?
– Nem sérthet, hiszen az alapítvány elnökének a nyilatkozata olyan alacsony színvonalú, érvrendszer nélküli és tudománytalan, hogy vitára nem alkalmas, közösségi önvédelmet nem igényel.
– Akkor mit igazol a filozófussal készített interjú?
– Azt, hogy az ördög jelen van.
Tarics Péter