Az ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kifejtette: a vallásszabadság kinyilvánítása az emberi jogok egyik korai megfogalmazása volt, és ez jelentette Erdély megmaradásának az egyik titkát is. Hangsúlyozta: ma is ki kell mondani, hogy összefogásra van szükség nemcsak a közösség tagjai, hanem a közösségek között is.

Hirdetés

Megemlítette: Magyarország kormányának támogatásával 2010 óta 650 egyházi ingatlan, 2016 óta pedig 480 óvoda újult meg vagy épült fel Erdélyben. Úgy vélte, az áprilisi magyarországi parlamenti választás arról is fog szólni, hogy ezt a munkát sikerül-e megőrizni és folytatni.

Korábban írtuk

Kovács István unitárius püspök rövid üzenetében azt hangsúlyozta: „erősen kell fognunk egymás kezét ebben a viharban, hogy megmaradhassunk a kereszténység fundamentumán”.

Kolumbán Vilmos, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora arra emlékeztetett, hogy az általa vezetett intézményt 1948-ban a kommunista állam kényszere hozta létre, de a református, evangélikus és unitárius lelkészek közös képzése közelítette egymáshoz az erdélyi protestáns egyházakat, és eredményessé tette együttműködésüket.

Józsa István Lajos tordai unitárius lelkész a vallásszabadság kihirdetésének tulajdonította, hogy az erdélyi szászok himnusza „türelemföldként” és „minden hitnek otthonaként” említi Erdélyt.

Csete Árpád homoródalmási lelkész, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta az ünnepi istentiszteleten mondott prédikációjában, hogy a vallásszabadság törvénye a szeretet törvénye, egymás megértésének, elfogadásának a törvénye. Szerinte a törvény azért él négy és fél évszázaddal később is, mert jézusi tanítás alapján szövegezték meg. Hozzátette: a szeresd Istent és szeresd felebarátodat parancsa ma is szilárd alapot jelent.

Az ünnepség a Torda főterén négy évvel ezelőtt felavatott vallásszabadság-emlékműnél folytatódott koszorúzással. A délutáni kolozsvári ünnepség a vallásszabadság törvénybe iktatását kezdeményező Dávid Ferenc szobrának megkoszorúzásával zárul.

A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés január 13-án a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, olyan korban, amikor Európát a katolikusok és a protestánsok közötti villongások jellemezték. Európa nyugati felében csak évtizedekkel később születtek hasonló határozatok.