A valóság mégiscsak felkapcsolja a lámpát

–  A magyar kormány bejelentette, hogy most, néhány nappal a választások előtt nem fogadja a jogállamisági vizsgálatra bejelentkezett háromtagú uniós bölcsek tanácsát. Nem sokkal korábban pedig Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP megvonta a bizalmát Manfred Webertől, az EPP csúcsjelöltjétől. Erőt mutatunk?

–  A Weber úrral kapcsolatos magyar lépés válasz arra, amit ő korábban mondott. Kijelentette ugyanis, hogy ha a magyarok szavazatai kellenek ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen, akkor inkább nem akar elnök lenni. Ezek után furcsa lenne, ha mégis támogatnánk. Ami pedig a bölcsek tanácsát illeti, néhány nap van hátra csupán az EP-választásig, ahol az emberek Európa sorsáról, jövőjéről döntenek, ez most minden másnál fontosabb.

–  A vizsgálat nyilván egyfajta kampányfogás lett volna. Jean-Claude Juncker már korábban elkezdte a választási harcot, amikor arra figyelmeztetett például, hogy a jövőben visszalő a bizottság a magyarok által terjesztett álhírekre…

–  2015-ben Orbán Viktor volt az első vezető Európában, aki felismerte a bevándorlás veszélyeit, és a magyar kormány volt az első, amely tett is ellene. A magyar kormány tagjai a józan ész talaján állva már akkor is elmondták, hogy a migráció növeli a terrorveszélyt és a bűnözést, valamint veszélyezteti kultúránkat. Kaptunk ezért hideget-meleget, a bevándorláspárti oldal válogatott szitkozódásba kezdett Magyarországgal szemben. Aztán harminc olyan terrortámadás történt Európában, amelynél az elkövetők migrációs hátterű terroristák voltak, meggyilkoltak több mint háromszáz embert, és több mint ezerháromszázat megsebesítettek. Kiderült tehát, hogy igazunk volt. Ennyit az álhírekről… Május 22-e, az interjú megjelenésének napja a manchesteri robbantás évfordulója. Itt egy koncerten hozta működésbe a testére erősített bombákat a terrorista, huszonkét ember meghalt, több mint száz megsérült. És akkor még nem beszéltem más bűncselekményekről, például a tömeges szexuális zaklatásokról. A bevándorlási válság az elmúlt évek során nem oldódott meg, négymillió migráns van Törökországban, Európa keleti és déli szomszédságában pedig a legvisszafogottabb becslések szerint is 30-35 millióan dönthetnek úgy, hogy elindulnak a kontinensre. A hétvégi választás tehát a jövőnkről szól, az emberek most az egész unióban elmondhatják a véleményüket a migrációról és arról, hogy milyen jövőt szeretnének maguknak, a gyerekeiknek és az unokáiknak.

–  Ha már kampány… A Népszava egy olyan közvélemény-kutatásra hivatkozik, amely szerint nem a migrációról és Európa jövőjéről szól majd a választás Magyarországon, hanem a jólétről, a magasabb fizetésekről, amit Brüsszeltől várnak állítólag az emberek…

–  Ha valami álhír, vagyis fake news, akkor ez az. Tipikus példája annak, amikor a bevándorláspárti oldal nem hajlandó szembenézni a valósággal. Az elmúlt évek nemzeti választásai is a migrációról szóltak már, és azok a pártok erősödtek meg, amelyek az emberek biztonságát tartották szem előtt, és nemet mondtak a bevándorlásra.

–  Mi a véleménye a nemzeti és nemzetközi szinten zajló viták stílusáról, amelyekben a magukat mindig és mindenben magasabb rendűnek tekintő progresszív erők példátlan alpáriságról tesznek tanúbizonyságot?

–  Hozzászoktunk már. Amikor 2015-ben elkezdődött a migránsválság, és a magyar kormány határozott lépéseket tett az áramlat megállítása érdekében, nácinak, fasisztának, kirekesztőnek és még ki tudja, minek neveztek bennünket. Az ellenfeleinket az is bosszantotta, és bosszantja ma is, hogy nem vagyunk hajlandók betölteni a bokszzsák szerepét. A magyar kormány és a magyar külügyminisztérium úgy lép fel, ahogy az egy ezeréves államiságú országtól elvárható. Mindenkinek megadjuk a tiszteletet, de mi is elvárjuk.

–  Szijjártó Péter azt követelte a minap, hogy ne gyakoroljanak ránk nyomást se Brüsszelből, se az ENSZ részéről. Már nem is titkolják, hogy összejátszanak?

–  Látható volt az elmúlt években, hogy a migrációpárti szálak összeérnek. Van egy brüsszeli vonal, és a globális migrációs csomag vitájában érzékelhettük, hogy ugyanez megvan az ENSZ-ben is. Persze, támogatják is egymást. Mi a leghatározottabban elutasítottuk a brüsszeli migrációpárti próbálkozásokat és az ENSZ bevándorláspárti csomagját is, és ezért haragszanak ránk. Újra és újra megpróbálják különböző titkos vagy nyilvános dokumentumokba becsempészni a már egyszer elutasított migrációpárti rendelkezéseket. A harc tehát folyamatos.

–  Beszélgetésünk idején kezdődik az Európai Bíróságon a kvótaper. Közel a választás időpontjához. Véletlen lenne?

–  A kötelező betelepítési kvóta szimbolizálja a legjobban azt a harcot, ami már négy éve zajlik. A kvóta megmutatja, hogy kik vannak az egyik, kik a másik oldalon, mit akarnak a bevándorláspártiak, és mit a bevándorlásellenes erők. Emlékezhetünk, az Európai Tanács, az unió legfőbb politikai döntéshozó szerve, amelynek ülésein Orbán Viktor is részt vesz, hozott egy döntést, amely szerint a kvóta csak önkéntes lehet. Ez nem tetszett a bizottságnak, ezért a brüsszeli bürokrácia alsóbb szintre vitte a kérdést, ráadásul az egyhangú döntés helyett minősített többséggel határoztak a kötelező kvótáról. Magyarországon nem volt betelepítés, és amíg az Orbán-kormány vezeti az országot, nem is lesz. Vállaljuk a harcot az Európai Bíróságon is, ugyanis meg vagyunk győződve arról, hogy igazunk van, azaz csak a magyarok dönthetnek arról, hogy kikkel élnek együtt a saját országukban. Ez nemzeti hatáskör. Egyébként azok sem hajtották végre a kvótát, akik egyetértettek vele, először talán őket számoltassák el, és ne alkalmazzanak kettős mércét. A segítségnyújtást illetően a magyar kormány álláspontja kezdettől fogva változatlan, vagyis ott kell segíteni, ahol a baj van, és nem a bajt kell behozni Európába. A Hungary Helps program keretein belül pontosan ezt tesszük.

–  A CEU ügyében mindenki elítélte Magyarországot. Kritikusaink az oktatás szabadságáról és egyéb, fennkölt fogalmakról szónokoltak. Egy francia politikus, a Republikánusok listavezetője, François-Xavier Bellamy szerint Soros György nyíltan bevallotta, hogy a CEU-t eszköznek tekinti az Orbán-kormány megdöntésében. Akkor hogyan is állunk a sorosozásokkal meg a nagy igazságokkal?

–  Soros Györggyel és rendkívül kiterjedt hálózatával van egy alapvető és feloldhatatlan konfliktusunk: a bevándorláspárti spekuláns és csapata meg akarja szervezni a migrációt, mi viszont meg akarjuk állítani. A külföldi egyetemekkel kapcsolatban a helyzet egyszerű: amelyik megfelel a magyar törvényeknek, működhet Magyarországon, amelyik nem, az nem.

–  Szedjük össze a legutóbbi történéseket! Vizsgálódni akart a bölcsek tanácsa a jogállamiság kérdésében, elkezdődött a kvótaper, Brüsszel ötödik hadoszlopa, vagyis a magyarországi ellenzék pedig igyekszik elterelni a figyelmet a szavazás lényegéről, szorgalmasan ismételgetik saját médiájukban, hogy nincs is migráció, foglalkozzunk inkább más kérdésekkel. De a lengyeleknek sem hagynak nyugtot, ott a napokban mutattak be filmet pedofil katolikus papokról… Úgy, hogy az EP-választás egyik sarokpontja a kereszténység védelme, Európa keresztény kultúrájának megtartása lesz.

–  A csata zajlik, és komoly erők vannak a túloldalon. Ezért rendkívül fontos, hogy a magyarok elmenjenek vasárnap szavazni, és támogassák az Orbán-kormány bevándorlásellenes politikáját. A magyar emberek érdekeit és biztonságát a kormány védi és képviseli, és akkor tudunk a bevándorlásellenes harcokban eredményeket elérni, ha az emberek mögöttünk állnak.

–  Magyarországot újabb támadás érte, a külügy berendelte Hollandia Budapesten akkreditált nagykövetét. Ön beszélt vele…

–  Az alapvető konfliktust a magyar és a holland kormány között a bevándorlás különböző megítélése jelenti. A magyar kormány nemet mond a bevándorlásra, és ez sokaknak nem tetszik, minden kritikának ez az alapja. Emlékezhetünk, az előző holland nagykövet a terroristákhoz hasonlította a magyar kormányt pusztán azért, mert elutasítjuk a bevándorlást. Az alaptalan bírálatok elfogadhatatlanok, a magyar emberek kétharmados többséggel választották meg az Orbán-kormányt, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania, ahogy azt is, hogy Magyarország nemet mond a bevándorlásra.

–  Mennyire terjedt el a magyar kormány által képviselt szuverenista álláspont Európában?

–  A tapasztalatok és a nemzeti választások azt mutatják, hogy folyamatosan terjed. A brüsszeli elit elefántcsonttoronyban él, és nem vesz tudomást a valóságról, amely azonban időről időre mégiscsak felkapcsolja a lámpát. Az elefántcsonttoronnyal az a baj, hogy az ott ülő politikusoknak eredetileg azokat az embereket kellene képviselniük, akik megválasztották őket, azonban ők valami egészen mást csinálnak.

–  Magyarország 1956 után megint előtérbe került a nemzetközi porondon. Ezért kapott meghívást a magyar kormányfő Washingtonba? Az ellenzék szerint ez nagy hiba volt Amerikától…

–  Az ellenzék és sajtója a látogatás előtt és után is megpróbálta elmagyarázni, hogy a találkozó miért nem lesz, illetve miért nem volt sikeres. Őszintén szólva ezek az izzadságszagú próbálkozások elég megmosolyogtatók voltak, hiszen láthattuk, hogy Orbán Viktor és Donald Trump remekül megértik egymást. Két szövetséges ország vezetője találkozott, akik hasonlóan gondolkodnak számos, a világot foglalkoztató nagy kérdésről, például a migrációról, a terrorizmusról, a hazafias politikáról és a keresztény közösségek védelméről.

–  Meglepődtünk, hogy az Orbán-látogatással egy időben Márki-Zay Péter és Kész Zoltán ellenzéki vezetők is Washingtonban voltak. Honlapokon, egyes balliberális elemzésekben azt akarta érzékeltetni az ellenzék, mintha az amerikai külügy vendégei lettek volna…

–  Mint kiderült, az amerikai külügyminisztérium nem hívta meg őket. Ennek a két embernek az amerikai útja nem jelentősebb bármelyik másik turista amerikai útjánál.

–  A magyar kormányfő látogatásával nemcsak különleges, de különös helyzetbe is kerültünk. Így most partnerünk Amerika, de partnerünk Oroszország és Kína is. Csak ők nem partnerei egymásnak. Mi simítjuk el majd a ráncokat?

–  Mi mindig mindent magyar szemmel és a magyar érdekeknek megfelelően nézünk. Természetesen a NATO és az Európai Unió tagja vagyunk, ugyanakkor kicsi és nyitott gazdaság a miénk, így a magyar érdek az, hogy pragmatikus és egymás tiszteletén alapuló kapcsolatokat ápoljunk keleti és déli relációkban is. Ugyanezt teszi mindenki más, azok is, akik ezért bírálni szoktak bennünket.

–  A top 10-ben van az ország, ami a beruházásra érdemes államok listáját illeti. A magyar GDP 5,3 százalékos növekedése pedig térségünkben a legmagasabb. Erőt mutatunk, mert kezdünk erősek lenni?

– Hazánk immár második alkalommal került a top 10-be. Mióta 2014-től külgazdasági fókuszú külpolitikát folytatunk, jelentős export- és beruházási sikereket értünk el. Tavaly 98 beruházásról született döntés a Beruházási Ügynökségünkön keresztül, ezek értéke 4,3 milliárd euró. 2014 és 2018 között összesen 400 projektről állapodtunk meg, ezek 75 ezer új munkahelyet teremtettek. Örülünk annak, hogy egyre több nagy cég telepíti ide kutatási-fejlesztési, mérnöki vagy szolgáltató tevékenységét is. 2018-ban 29 ilyen projektről született megállapodás, ami mintegy 60 százalékos növekedés e téren, 2017-hez képest.

–  Mikor erősödnek meg végre a V4-en belüli gazdasági kapcsolatok? Mert a politikai kapcsolatok sérülékenyek gazdasági együttműködés nélkül. Elég egy kormányváltás valahol, és borul a visegrádi rendszer. De a már kialakult és erős gazdasági kapcsolatokat nem könnyű felrúgni…

–  A V4-országok és Németország összesített kereskedelmi forgalma 55 százalékkal nagyobb, mint a német–francia kereskedelmi forgalom, ez jól mutatja a V4-ek közös gazdasági súlyát. Ráadásul ez a térség jelenti az európai gazdasági növekedés motorját, itt jelentősen nagyobb a gazdaság bővülése, mint az unió átlaga, és a magyar kormány célja továbbra is az, hogy az unió átlagos bővülését 2 százalékkal haladja meg a magyar növekedés. A visegrádi szövetségben most talán az infrastruktúra-fejlesztés a legfontosabb, már készül a Budapest–Varsó gyorsforgalmú vasútvonal megvalósíthatósági tanulmánya. Tény, és ennek történelmi okai is vannak, hogy mutatkozik némi lemaradás az észak–déli közlekedési viszonylatok kiépítésében a kelet–nyugati irányú infrastruktúra-fejlesztésekhez képest, de igyekszünk behozni a lemaradásunkat.

–  A végére tartogattuk a magyar babakötvény és az azzal kapcsolatos brüsszeli manipulációk kérdését. Ebben a vitában benne van az egész uniós problémarendszer, mint maga az egész élet egy aláhulló vízcseppben… Brüsszel kifogásol és kételkedik. A teljesen törvényszegő migránskártyát viszont jól működő intézménynek tartja.

–  A migránskártya esetében Hassan F., az Iszlám Államhoz köthető terrorista esete a legszemléletesebb. Menekültstátust kapott Görögországban, fel-alá utazgatott Európában, mire Magyarországon sikerült végre elfogni. Hogy kaphat egy terrorista menekültstátust, milyen biztonsági átvilágítás történt, hogy kaphat migránskártyát? Kérdések válasz nélkül. Ami a családtámogatási rendszerünket illeti, látszik, hogy amikor ilyesmiről van szó, az nem sürgős Brüsszelnek, zajlik a jogi csűrés-csavarás, akadékoskodás. De ettől mi még nem fogunk lassítani, a családok számíthatnak a kormány támogatására.

–  Milyen eredményt vár a hétvégi választástól?

–  Abban bízom, hogy minél többen átérzik a választás tétjét, és felelősségteljes döntést hoznak.