A veszélyes hetvenezer
A világ tudósait élénken foglalkoztatja a kérdés, hogy mekkora fenyegetést jelentenek az érzékenyebb csoportokra a tünetmentes Covid-betegek. Biztonságban vannak-e az iskoláskorúak? Elegendő tesztet végez-e a magyar egészségügy? Miből tudhatják a szimptómákat nem mutató érintettek, hogy átestek a fertőzésen? Igaz-e, hogy egyes vércsoportok teljes biztonságot nyújtanak?
16 ezer fölé emelkedett hazánkban a regisztrált Covid-fertőzöttek száma, az aktív betegek több mint 11 ezren vannak. Szeptember 18-án újabb 941 magyarnál mutatták ki a vírust, ami új napi rekordot jelent.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa úgy véli, szeptemberben – a korábbi húsz százalékhoz képest – akár 30-35 százalékra is emelkedhetett a tünetmentes betegek aránya a fertőzötteken belül, de a tíz éven aluliak között az arányszám ennél magasabb is lehet.
Figyelembe véve Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kijelentését, amely szerint a valós hazai betegszám húszszorosa az igazolt aktív eseteknek, vagyis jelenleg nagyjából 220 ezer fő körül mozog, könnyen kiszámolható, hogy legkevesebb 70 ezer olyan honfitársunk van, akik valószínűleg nem is tudnak arról, hogy vírushordozók, miközben jelentős szerepet tölthetnek be a járvány terjesztésében.
A gyerekek sem védettek
A számadatok különösen annak fényében aggasztóak, hogy a világ számos pontján egyre növekszik a vírustagadók tábora, akik amellett, hogy nem tartják be az óvintézkedéseket, másokat is erre buzdítanak (Demokrata, 2020/37). Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának vezetője szerint hazánkban is egyre többen vannak, akik azt gondolják, feleslegesek az óvintézkedések, és nem a felelős magatartással magyarázzák a tavaszi alacsony betegszámot, hanem az egyre erősödő hangoknak hisznek, amelyek szerint csak pánikkeltés folyik, nincs is igazi járvány.
A virológus nyilatkozatában kitért arra is, a tanév kezdetével tovább fokozódhat a veszély, mert bár a fiatalabb korosztályok között az első hullám idején alacsony fertőzöttséget tapasztaltak, a tíz év alatti gyerekeket ugyanúgy megfertőzheti a vírus, mint az idősebbeket. A különbség, hogy a kiskorúak tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel eshetnek át a betegségen, aminek az lehet az egyik legfőbb oka, hogy gyakrabban találkoznak egyéb nátha-koronavírusokkal, amelyek minimális keresztvédelmet adnak számukra.
A tesztek kiterjesztése
Juraj Kotian Kelet-Közép-Európával foglalkozó közgazdász egy nemzetközi fórumon, amelyet a régió koronaválsággal összefüggő gazdasági kilátásairól rendeztek, kitért a járvány térségi terjedésére is. A V4-országok fertőzési rátájának alakulását elemezve rámutatott, a magyar viszonyszám szeptember elején jelentősen emelkedett a társult országokéhoz képest.
Hasonlóan veszélyesnek tartja a jelenlegi 2-2,5 közé becsülhető R értéket – vagyis azt a reprodukciós számot, amely jelzi, hogy egy ember átlagosan hány másiknak adja át a fertőzést – Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusprofesszora. A döntéshozókat rendszeresen szakértői jelentésekkel tájékoztató járványügyi matematikuscsoport vezetője szerint a júliusban még meghatározónak számító behurcolt, illetve azzal összefüggő esetek aránya mára a tíz százalékot sem éri el. Éppen ezért a határzár már nem elég, a belföldi terjedésre kell fókuszálni, és ki kell terjeszteni az állami egészségbiztosító által finanszírozott tesztelést, valamint a kontaktuskövetést a teljesen tünetmentes vírushordozókra is. A fertőzésképes betegek ugyanis a tünetek megjelenése előtti egy-két, illetve az azt követő néhány napban a legveszélyesebbek a környezetükre.
Müller Cecília országos tiszti főorvos múlt héten elrendelte a koronavírus-tesztek szállításához szükséges kapacitás bővítését.
A WHO zavara
Azzal kapcsolatban, hogy a betegség lefolyása alatt végig tünetmentes betegek mennyire fertőzőképesek, a WHO korábban ellentmondásos nyilatkozatokat tett.
Maria Van Kerkhove járványügyi részlegvezető júniusban arról beszélt, hogy az ilyen jellegű átvitel nagyon ritka. Egy nappal később azonban módosította kijelentését, arra hivatkozva, hogy a média félreértette szavait. Legújabb videós bejelentkezésében pedig már úgy fogalmazott, hiba lenne azt mondani, hogy a tünetmentes betegek általi fertőzések nagyon ritkák világszerte. Majd hozzátette, további kutatás tárgya, hányan vannak ilyen betegek a világon, és mennyire veszélyesek.
A témával kapcsolatban a világhírű amerikai Forbes Magazine egy szingapúri és kínai eseteket feldolgozó tanulmányt említ, amely márciusban arról számolt be, hogy Szingapúrban a fertőzések 48, míg Kínában 62 százalékát a már megfertőzött, de szimptómákat nem mutató betegek okozták többnyire a lappangási idő alatt.
Beszédes tény, hogy Németországban május óta úgynevezett epidemiológiai indikáció alapján is szűrnek, vagyis a különböző kockázati csoportokba tartozókon is elvégzik a gyorstesztet, tünetmentesség esetén is. Az eljárást ma már több európai ország is alkalmazza, kiterjesztve a vizsgálatot az orvosokra, ápolókra és a pedagógusokra is.
Hiszen tesztelés nélkül nem mondható meg teljes biztonsággal, valaki fertőzött-e vagy sem. Beszámolók szerint a tünetmentes csoportba tartozó betegek is tapasztalhatnak szokatlan fáradtságot, enyhe száraz köhögést, izomfájdalmat, orrdugulást, orrfolyást, torokfáját, hasmenést, amit fájdalomküszöbük mértékétől függően élhetnek meg. Ezeknek a „jeleknek” egy része azonban akár allergiára vagy influenzára is utalhat, ezért nem lehet egyértelműen a koronavírussal azonosítani őket, vagyis megint csak marad a szűrés.
Az elmúlt napok sajtónyilatkozataiban a járványtan kutatói nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy míg tavasszal a betegek jelentős része intézményhez, többek között kórházakhoz és szociális otthonokhoz volt köthető, mára a közösségi terjedés vált meghatározóvá. Éppen ezért továbbra is kulcsfontosságú a tesztelés, a maszkviselés, a gyakori kézmosás, a távolságtartás és a zárt, zsúfolt, rosszul szellőző helyek elkerülése.
A tét óriási: a fertőzésre érzékenyebben reagáló csoportok, vagyis az idősebbek és a krónikus betegek a társadalom legkevesebb egyharmadát teszik ki: hárommillió magyar embert.
A vércsoport és a betegség összefüggései
Először egy kínai tanulmányban publikálták annak a kutatásnak az eredményét, amely szerint a vércsoport is befolyásolhatja a Covid–19 lefolyását. A tanulmányra reagálva az amerikai New England Journal of Medicine című szaklap nem igazolta ugyan a vércsoporttal való összefüggést, de Parameswar Hari, a Wisconsini Orvostudományi Egyetem specialistája további vizsgálatokat igénylő, fontos felvetésnek nevezte a témát.
Később egy európai, a betegek összehasonlító génelemzésére épülő nemzetközi kutatás tudósai ugyanarra a következtetésre jutottak, mint kínai kollégáik: az A vércsoportúak betegsége nagyobb eséllyel lehet súlyos, mint a többieké, a 0 vércsoport pedig adhat valamennyi pluszvédelmet a fertőzéssel szemben.
A magyarázat szerint a vércsoportokat a vörösvértestek felszínén lévő fehérjék alapján kategorizálják, a 0 vércsoportú emberek szervezete pedig hajlamosabb arra, hogy bizonyos fehérjéket idegenként azonosítson, ami a vírus felszínén lévő fehérjékre is igaz. A virológusok már a 2000-es évek elején felfedezett – szintén koronavírusnak számító – SARS-járvány idején is megfigyelték, hogy a 0-s vércsoporthoz kapcsolódó bizonyos antitestek segítenek a vírus legyőzésében, az anti-A és anti-B antitest pedig egyszerre csak a 0-s vércsoportúaknál van jelen a vérben.
A szakemberek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kutatási eredmények nem azt jelentik, hogy a 0 vércsoportúak teljesen védettek lennének, és azt sem, hogy az A-s páciensek minden esetben a betegség súlyos kimenetelére számíthatnak. A vizsgálat eredményei inkább a gyógyszerek kifejlesztésének szabhatnak új irányt.
