A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája

Az alaptörvény és az erre vonatkozó más törvények értelmében a különleges jogrend lényege, hogy egy külső vagy belső rendkívüli esemény – például járványveszély – következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhesse. Ez azért szükséges, mert egy „alkotmányon kívüli” helyzetet – legyen az külső támadás, lázadás, terrortámadás vagy járvány – az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének kizárólag „alkotmányos eszközökkel” elhárítani – emelték ki.

Járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe „normális esetben” csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.

A különleges jogrend speciális szabályként viszonyul„ az egész alkotmányos rendhez. Végső célja, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a ”bevett„ működési rendhez – írta az Alapjogokért Központ.

A ma Európa-szerte hatályos szabályok alapján különleges jogrend bevezetése esetén nemcsak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, hanem a korlátozásukra vagy felfüggesztésükre éppen a közérdek – jelen esetben a közegészségügyi érdek – miatt van szükség – mutattak rá.

Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány ilyenkor felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

”Bármely, a nyílt társadalom eszmerendszeréhez kötődő szervezet, amely jelen esetben azonnal azon mesterkedik, hogy az emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését, a közbizalmat roppantja meg és Magyarország érdeke ellen hat„ – fogalmaztak. Hozzátették: bár e szervezetek ”kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat„, az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, a kormányt és annak szerveit illeti meg.

Az Alapjogokért Központ közölte, hogy 1990 óta jellemzően ár- és belvízveszély, havazás vagy ipari katasztrófa miatt kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, például a nagy dunai, tiszai árvizek idején és a kolontári vörösiszap-katasztrófa után.

Magyarország teljes területére eddig még nem hirdettek ki veszélyhelyzetet – emelték ki. Ehhez legközelebb 2000 áprilisában járt a kormány, amikor kilenc megyére rendelt el árvízvédekezési veszélyhelyzetet – olvasható a közleményben.