Nagy István hangsúlyozta, a vidék szilárd alap, biztos kiindulópont, ezeréves megtartó erő, amelyre támaszkodni lehet a sokasodó nehézségek, az elhúzódó járvány, az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciós politika és a történelmi aszály idején.

Hirdetés

Megemlítette, hogy a kormány 2021 elejétől 2250 milliárd forint értékben hozott támogatási döntéseket a vidék gazdasági gerincét adó agrárium és élelmiszeripar fejlesztéséért. A 2023-2025-ös időszakban a közös agrárpolitika (KAP) egyes pillére keretében 3400 milliárd forint, a kettes pillér keretében 4265 milliárd forint érkezik majd erre a területre – fűzte hozzá.

A vidékfejlesztési támogatások között meghatározóak a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházási támogatások, ugyanakkor a környezetre és a fenntarthatósági célokra is odafigyelnek – fejtette ki. A beruházási támogatások keretében prioritás a hozzáadott érték és a termelési költséghatékonyság növelése – tette hozzá.

A vidéki ember értékmegőrző és jövedelemtermelő képességének a fokozása érdekében a minisztérium elindított egy zártkeri támogatási programot, amelyre eddig több mint 9 milliárd forintot költöttek – idézte fel utalva arra, hogy ez a program nagymértékben segíti a helyi lakosságot az önellátásban.

Nagy István ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 21. században a régi módszerekkel már nem lehet sikeresen gazdálkodni, a csapadékhiány és az energiaválság kihívásaira új válaszokat kell adni, a legmodernebb technológiákra van szükség.

Megjegyezte, hogy az agráriumban is egyre fontosabbá válik a digitalizáció, amelynek segítségével a kockázatokat és az ökológiai lábnyomot csökkenteni, a versenyképességet pedig növelni lehet.

Az átfogó megújulás érdekében 2027-ig 750 milliárd forint jut majd az élelmiszeripari beruházásokra a KAP vidékfejlesztési támogatása keretében – mondta a miniszter videóüzenetében.

Korábban írtuk