A vidéket is elérte a terror

A terrorizmus elől nem lehet elbújni, sajnos mostanra már a vidéket is elérte, nem igaz az, hogy csak a nagyvárosok sűrűn lakott negyedeit fenyegetik a támadások – mondta honlapunknak Horváth József. A biztonságpolitikai szakértő szerint az aszimmetrikus hadviselés megjelent Nyugat-Európában. A jó hír az, hogy a terror elleni háború megnyerhető, de csak akkor, ha a politikusok túl tudnak lépni a szómágián és a politikai korrektségen, teret adva a valódi megoldásoknak.
 

Fotó: T. Szántó György/Demokrata, archív

– Franciaországban immár sokadik alkalommal csapott le a terror. Az elmúlt két év támadásai után lehet még bármilyen tanulságot levonni az eset után, természetesen azon túl, hogy nagy a baj?

– Ennek a támadásnak több tanulsága is van. Az egyik az, hogy a radikalizáció bármelyik erre fogékony muszlimot megérintheti, nem számít, hogy második-harmadik generációs bevándorló, vagy frissen érkezett – ez teszi különösen nehézzé a felderítést. A második, hogy a mostani elkövető életútja tipikusnak mondható abból a szempontból, hogy köztörvényes bűncselekmények elkövetésével kezdte, így került a hatóságok látókörébe, az interneten szalafista, szélsőséges honlapokat kezdett látogatni, radikalizálódott, ezt követően pedig végrehajtotta a támadást. A harmadik tanulság pedig az, hogy a terrorizmus elől nem lehet elbújni, sajnos mostanra már a vidéket is elérte. Nem igaz az, hogy csak a nagyvárosok sűrűn lakott negyedeit fenyegetik a támadások. Trebes egy békés dél-francia kisváros volt, most megmutatkozott, hogy itt is végre tudnak, és végre is fognak hajtani ilyen támadásokat.

– Ráadásul mostanában mintha már kifejezetten keresnék a rendőröket, katonákat, amikor a célpontok között válogatnak. Tudatos döntés ez?

– Igen, 2017 szilveszterétől kezdve ez a tendencia már jól tetten érhető. Rendőröket, csendőröket, mentősöket, katasztrófavédőket értek támadások, Bécsben korábban katonát, rendőrt akartak késsel megtámadni, és a mostani franciaországi terrortámadás is részben a csendőrség ellen irányult. Ez minőségileg mindenképpen egy magasabb szint, mivel most már konkrétan az állam alapjait őrző fegyveres testületeket érik támadások. Ennek az a közvetlen hatása, hogy a polgári lakosság félelemérzetét fokozottan erősíti. Elvégre, ha már a fegyveresek sem tudhatják magukat biztonságban, akkor a civilek még inkább veszélyben érezhetik magukat.

– Van rá esély, hogy a közeljövőben sikerül csökkenteni a terrorfenyegetést?

– A jövőre nézve borítékolhatjuk, hogy ez a fenyegetés nem fog elmúlni, mint egy vírusos fertőzés. Tekintettel arra, hogy milyen nagy létszámban érkeznek migránsok, közülük pedig minden egyes beérkező radikális muszlim tovább erősíti az itt lévőkben az elkülönülési hajlamot, az integráció elutasítását, illetve az iszlám felsőbbrendűségének érzetét, ezáltal minden egyes napon számolni kell a támadások reális veszélyével. 

Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

– Nemrég arról beszélt, hogy illegális fegyverek is áramlanak Európába. Van ennek köze a migrációhoz?

– A szervezett bűnözés, a terrorizmus és az iszlám radikalizmus sajnos gyakran megtalálja egymáshoz az utat. Kitapasztalják azt, hogy az illegális migráció útvonalaival párhuzamosan a kábítószer-kereskedelem, az illegális fegyverkereskedelem, de akár a cigerettacsempészek útvonalai is képesek egymást erősíteni, anyagilag támogatni, ami fokozza a veszély jelentőségét. A fegyverek alapvetően két irányból érkeznek Európába. Az egyik a balkáni útvonal, a rendezetlen viszonyok miatt itt sok fegyver került rossz kezekbe. A másik forrás a Szovjetunió felbomlása után elsinkófálódott hatalmas készletekből táplálkozik. 

– Magányos merénylőkről beszélhetünk, vagy jól felépített hálózatokról?

– A magányos elkövető, a magányos farkas – úgy gondolom – jól hangzik a médiában, de valójában nem fedi le ezt a problémát. Szerintem vannak ugyan önjelölt terroristák, akik mondjuk, az Iszlám Állam mellett akarnak hitet tenni akcióikkal, de ott vannak mellettük a jól szervezet, professzionális jegyeket mutató csoportok, sejtek, amelyek jól összehangolt támadásokat hajtanak végre, ilyen volt például a kétéves évfordulón végrehajtott brüsszeli terrortámadás. Mindkettő ugyanarról a tőről fakad, nem választhatók el egymástól. Egyébként a magányos merénylőkről sem lehet kijelenteni, hogy teljesen egyedül jutnának el a hétköznapi életüktől a merényletekig. A legtöbb esetben ott van a környezetükben egy radikális imám, vagy egy olyan személy, aki összefogja ezeket a megrekedt életű embereket, és motiválja őket. 

– Szaporodó terrorcselekmények, beáramló illegális fegyverek – nem hangzik túl bíztatóan. Mintha csak a Közel-Kelet háborús övezeteiből Európába költözött volna az aszimmetrikus hadviselés…

– Inkább úgy fogalmaznék, hogy beköszöntött Európába. Az, amit az elmúlt időszakban Svédországban láttunk, hogy a no-go zónák rohamosan terjednek, a közbiztonság romlik, a svéd rendőrség bizonyos területeket, városrészeket effektíve feladott, és felmerült már a kormányban, hogy be kell vetni a hadsereget a rend helyreállítására, mivel a rendőrök nincsenek megfelelően kiképezve a városi harcra, nincsenek ehhez eszközeik sem, egyértelműen jelzi, hogy ez a fajta hibrid háború már itt van körülöttünk.

– Ez elég nagy baj ez, tekintve hogy az afganisztáni, iraki példák azt mutatják, a nyugati fegyveres erők nem tudtak nyerni ezen a fronton. Mi jön most? Európa Vietnamja hazai pályán?

– Én azt nem mondanám, hogy nem tudtak nyerni. Afganisztánban a nemzetközi béketeremtő misszió sikeres volt. Az más kérdés, hogy Obama elnök úgy gondolta, hogy már stabil a béke és elkezdte a csapatok kivonását, így újra megjelent a Talibán és az Iszlám Állam szimpatizánsai, és elkezdték a területek visszafoglalását. Inkább azt mondanám, hogy nem lehet magára hagyni ezeket a válsággócokat abban bízva, hogy a helyi erők képesek stabil államot létrehozni akár a Közel-Keleten, akár Észak-Afrikában. 

– Európában sikeres lehet a harc ilyen ellenfelekkel?

– Feltétlenül működhetne, jelenleg itt leginkább a politikai szándék, helyesebben a politikai bátorság hiányzik az uniós politikusoktól. Éveket kellett várni arra, hogy a szómágián túljussunk és például Angela Merkel ki merje mondani, hogy vannak no-go zónák, és hadd ne soroljam tovább a példákat. Azt hiszem, ha túllépnek majd ezen, és a politikailag korrekt beszéd után végre a valóságról is mernek majd beszélni, vagy a szakemberek jelzéseit képesek lesznek megérteni és meghallgatni, akkor Nyugat-Európa, sőt egész Európa van olyan erős, hogy ha komolyan lenne rá szándék, akkor működne a rend megszilárdítása és a stabilitást is meg lehetne valósítani. 

– Ha már szóba került az aszimmetrikus hadviselés, megemlíthetjük, hogy jelenleg is zajlik a visegrádi országok hadseregeinek közös hadgyakorlata, a Visegrad 4Sight 2018 elnevezésű nemzetközi különleges műveleti gyakorlat Szolnokon.

– Igen, és a terror kapcsán emeljük ki, hogy éppen a különleges műveletisek azok, akik ezen a téren számottevő ismeretekkel rendelkeznek, kiképzésüknek, vagy az amerikai kollégáikkal folytatott közös gyakorlatoknak köszönhetően. Értenek például a városi harchoz, és ez nagyon fontos, hiszen láthatjuk, hogy Európában a terrorizmus erősödése miatt ilyen jellegű képességekre is szükség van már. Láthatjuk, hogy Franciaországban a katonáknak kell járőrözni, hogy a rendet fenn tudják tartani. A hadseregek feladatai elkezdtek megváltozni, a klasszikus hadviseléssel párhuzamosan a hibrid hadviselésre is fel kell készülniük. Ebből a szempontból szintén fontos a V4 együttműködés.

Kovács Dániel