A vidéki Magyarország programja

A vidéki Magyarország programjának nevezte a megyei jogú városok fejlesztését célzó Modern Városok Programot Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Debrecenben, a terveket bemutató országjárásának első állomásán.

A miniszter utalt arra, hogy a 23 megyei jogú városban kétmillió ember él, de a települések környezetét tekintve sokkal több embert érintenek a fejlesztések, ezért a Modern Városok Programja a vidéki Magyarország programja.

A programban 250 projektet támogatnak összesen 3500 milliárd forint fejlesztési forrással, amiből eddig – tervezésre, projekt-előkészítésre – 600 milliárdot már megkaptak az önkormányzatok – mondta Kósa Lajos, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy időarányosan jól áll a program végrehajtása.

Az elbírált projektek közül 60 igényelt egyedi kormánydöntést, 47 projekt esetében pedig a fejlesztési elemek újratárgyalását kezdeményezték az érintett önkormányzatok – jelezte.

Papp László, Debrecen polgármestere hozzátette: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy az önkormányzatok maguk határozhatták meg a fejlesztési elképzeléseiket, amiért köszönetet mondott a kormánynak.

Kósa Lajos és Papp László is kiemelte a debreceni program elsőként megvalósult elemét, a helyi menekülttábor 2015 decemberi bezárását.

A miniszter szerint a Modern Városok Programban az egyetemi innováció-fejlesztési programok vannak a legjobb helyzetben, a Debreceni Egyetem (DE) például 18 projektre az elnyert 21 milliárd forintból 20 milliárdot már megkapott, további 3,7 milliárdot pedig az innovációs pláza infrastrukturális beruházására utaltak át.

Hozzátette: a programban a legnagyobb fejlesztési értéket a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházásában megvalósuló debreceni főpályaudvar jelenti. Mivel az építőanyagok árának emelkedése miatt a kivitelezői ajánlat magasabb a tervezettnél, a kormány új értékbecslést kért, változatlan műszaki tartalommal – magyarázta Kósa Lajos.

A tárca nélküli miniszter a debreceni fejlesztések közül kiemelte még a Csokonai Színház 6,3 milliárdos rekonstrukcióját, a nagyerdei strandfelújítást, amit 4 milliárd forinttal támogatnak, a nemzetközi iskola, a déli ipari övezet és a helyi repülőtér fejlesztését.

Utóbbi kapcsán Kósa Lajos elmondta: a kormány vizsgálja egy olyan fejlesztés lehetőségét, aminek eredményeként a tavalyi 320 ezres utasforgalmú légikikötő egymillió utas kiszolgálására lenne alkalmas.

Papp László a városba települő cégek számát és a jelenleg is folyó járatfejlesztési tárgyalásokat figyelembe véve reális tervnek nevezte, hogy a 2020-as évek közepére egymilliós utasforgalmú légikikötője legyen Debrecennek.

A repülőtértől délre létrejövő ipar park kapcsán megjegyezte: a nyolcmilliárd forintos teljes alap-infrastruktúra fejlesztéssel év végéig elkészülnek, de a jelenlegi megállapodások alapján két gyár, egy hamarosan lezáruló tárgyalást követően pedig már három termelő üzem építése kezdődhet meg a területen – ismertette Debrecen polgármestere.

Mintegy 224 milliárd forint értékű a Szolnokot érintő Modern városok program (MVP), ebből a legnagyobb az M4-es gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése – mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden, a terveket bemutató országjárása szolnoki állomásán.

Tatabánya önkormányzata a Modern városok program keretében 2022-ig 91 milliárd forintot fordíthat 16 beruházással a város fejlesztésére – ismertette a megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkár kedden.

Róbert Balázs a program eredményeit ismertető országjárásának első, tatabányai állomásán azt mondta, hogy a városnak eddig 10,6 milliárd forintot adtak át, és néhány héten belül döntés születik öt újabb projekt indításáról, amelyek támogatási összege csaknem hatmilliárd forint.

A megyeszékhelyen a Modern városok program már megvalósult elemei közül a legjelentősebb a tömegközeledés önkormányzati átvétele. Tavasztól megújult az utastájékoztató rendszer és összesen 42 vadonatúj autóbusz áll üzembe a városban. A járművek közül 21 már most is menetrend szerint közlekedik – emlékeztetett.

A térség országgyűlési képviselője, Bencsik János (Fidesz) a beruházások közül a Szent Borbála Kórház hatmilliárd forintos fejlesztését emelte ki, valamint elmondta, hogy megkezdődött az 1900-as évek elején épült volt Bányakórház épületének rendbetétele. A 2019-2020-as tanévtől az intézményben katolikus gimnázium működhet.

Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) polgármester szólt arról, hogy tavasszal elkezdődhet a József Attila Megyei és Városi Könyvtár felújítása és bővítése, a mellette lévő Árpád Gimnázium reálgimnáziummá alakítása, valamint az 1924-ben emelt Tiszti Kaszinó korhű felújítása, közösségi házzá alakítása.

(MTI)