„A világ kincseit hozták ide nekünk”
A világ kincseit hozták ide nekünk – hangsúlyozta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az Istenek és démonok királysága című tárlat pénteki megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban, Budapesten.
Kultúránk, gyökereink, közös kultúrkincsünk elevenedik meg a Szépművészeti Múzeumban, amely a világ 86. leglátogatottabb múzeuma, a tavalyi évben is nem kevesebb, mint 821 ezer látogatót fogadott – mondta a miniszter.
Hozzátette: köszönhető ez annak, hogy olyan világszínvonalú kiállításokat üdvözölhetünk itt, mint a pénteken megnyíló Istenek és démonok királysága című kiállítás Mezopotámiáról, és hogy a múzeum olyan világszínvonalú közgyűjteménnyel rendelkezik, amely felveheti a versenyt a párizsi Louvre, vagy a szentpétervári Ermitázs gyűjteményeivel is.
Az Istenek és démonok királysága – Mezopotámia Kr. e. 1000-500 című tárlat 2025. február 2-ig látogatható, a kiállítás több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül mutatja be az ókori Mezopotámia kultúráját.
Hankó Balázs kiemelte: bár a Szépművészeti Múzeum állandó kiállítása híres az egyiptomi és ókori antik görög gyűjteményeiről, de ez az első alkalom hazánkban, hogy a látogatók egy nagyszabású kiállításon ismerkedhetnek meg az ókori Mezopotámia különös és páratlan régészeti emlékeivel.
Mezopotámia mindannyiunk számára ismerős a bibliai történetekből vagy éppen mondavilágunkból – mondta a miniszter, kiemelve: tudjuk jól, hogy ez a civilizáció egyik bölcsője, az akkádok, a sumérok, az asszírok és a babilóniaiak földje.
Hozzátette: Mezopotámia mint egy búvópatak tör fel zsidó-keresztény kultúrkörünkben, a magyaroknak pedig különös kötődésük van mindehhez. Kőrösi Csoma Sándor és az őt követő generációk nélkül nem alakult volna ez ki, nem lett volna ez a magyar polgári identitás része – hangsúlyozta.
A miniszter kitért a Liget Budapest projekt fontosságára is. Emlékeztetett: a millenniumi országépítő örökséget folytatta a 2010-ben hivatalba lépett keresztény nemzeti kormány a Liget Budapest beruházásaival, a Magyar Zene Háza, az új Néprajzi Múzeum vagy éppen a Szépművészeti Múzeum átfogó múzeumi rekonstrukciójával.
Mindezt úgy, hogy a Liget a családoké lesz – mondta, hozzátéve: sporttal, szabadidős programjaival, magyar kultúrájával, mindazzal, ami magyarrá tesz, magyarnak tart meg minket ebben a felfordult világban, „és büszkén valljuk, hogy ez ma Európában a legnagyobb kulturális városfejlesztési program”.
A tárlat terve egy időben fogalmazódott meg a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatára benyújtott Asszír és Babilóni Istenvilág című kutatási projekttel – mondta el Niederreiter Zoltán, a MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője, a tárlat egyik kurátora, hozzátéve: a kiállításon Roboz Erika társkurátorral, a múzeum munkatársával közösen dolgoztak.
Kiemelte: Magyarországon eddig nem rendeztek időszaki kiállítást az ókori Mezopotámia témakörében. Hozzátette: a tárlaton résztvevő több mint 150 ókori tárgy több európai gyűjteményből érkezett.
A látogatók láthatnak leleteket, amelyeket a német régészek több mint 20 méteres mélységbe leásva találtak meg Babilon főistenének, Marduknak a templomában. Vagy a főisten sárkánykígyójának azon ábrázolását, amelyet az apró darabokra törött mázas téglákból raktak össze. Asszír palotai domborművek érkeztek, köztük egy tonnánál nagyobb tömegű is, amelyek az asszír paloták hajdani hangulatát idézik meg, amelyeken isteni lények köszöntötték a belépőt és távol tartották a gonoszt – ismertette a kurátor a részleteket.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója köszönetet mondott azoknak, akik a gyűjteményükben féltve őrzött régészeti leletek, számos állandó kiállítási darab, összesen több mint 150 műtárgy kölcsönadásával lehetővé tették a kiállítás létrejöttét.
Kiemelte: a tárlat az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be. Betekintést nyújt e rég letűnt, de számos elemében ma is velünk élő kultúra világába, amely a Bibliának és európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi.
A főigazgató hozzátette: különös jelentősége a kiállításnak, hogy Magyarországon ez az első tárlat, ami átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról, de ezt a témát fókuszba helyező időszaki nagy kiállítás az egész világon is évtizedente legfeljebb egy vagy két alkalommal jöhet létre.
