A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás

A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a víz váljon a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti víz világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfőn, Budapesten.

Hangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga.
    
Áder János kifejtette, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez.
    
Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége – mutatott rá az államfő. Kiemelte: a világtalálkozó résztvevői azért gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra.
    
Áder János hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők. 
    
Ezért össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit – húzta alá, hozzátéve: az idő sürget.
    
Az elnök kitért arra, hogy a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát. 

Ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést előállítani, mint mások – mondta Áder János.
    
Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni. 
    
A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás, a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, például a búzáét és a kukoricáét, amelyek hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését, megléte virágzását hozza – jelentette ki a köztársasági elnök.
    
Áder János végül David Atterborough-ot idézte: „A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában”.

(MTI)