A vízválságról tartott előadást Áder János

A vízhiány miatt romlik az egészségügyi ellátottság, higiéniás problémák lépnek fel, romlik a mezőgazdaság és az ipar teljesítménye is – hangsúlyozta Áder János.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A klímaváltozásról, benne a vízválságról tartott előadást Áder János köztársasági elnök kedden a Szentendrei Református Gimnázium diákjainak a fenntarthatósági témahét keretében.

A vízválságon belül a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz problémáját különítette el az államfő. Arról beszélt, hogy a klímaváltozást és a növekvő édesvíz-felhasználást figyelembe véve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a nagyobb válságok elkerülésére, illetve arra, hogy minél kevesebb nagyvárosban kelljen a jövőben vízhiánnyal számolni.

A köztársasági elnök egy kvízjáték keretében szemléltette, hogy a Föld hozzáférhető édesvízkészlete az összes vízkészlet elenyésző része, mindössze 0,007 százaléka.

Áder János a kevés vízről szólva kiemelte a dél-afrikai Fokváros példáját, ahol már napjainkban vízkorlátozásokat kellett bevezetni, hogy a növekvő lakosság növekvő igényeit a klímaváltozás negatív hatásai mellett is ki lehessen elégíteni. Fokváros példáján keresztül bemutatta az államfő, hogy az ilyen nagyvárosi vízhiányok több okra is visszavezethetőek: tavaly már csak 157 milliméter eső esett, a város lakossága pedig 1999 és 2018 között 80 százalékkal nőtt, de a víztározók kapacitását nem növelték. Az elodázott döntések legalább annyira hozzájárulnak az ilyen problémák kialakulásához, mint a klímaváltozás – fűzte hozzá.

Áder János kitért arra is, hogy a vízhiány miatt romlik az egészségügyi ellátottság, higiéniás problémák lépnek fel, romlik a mezőgazdaság és az ipar teljesítménye is, aminek a következtében növekszik a munkanélküliség.

A köztársasági elnök több olyan helyszínt mutatott be, amely jól példázza a klímaváltozás negatív hatásait. Elmondta, hogy az Aral-tó 90 százaléka mára eltűnt, ami visszaszorította a mezőgazdaságot és a halászatot a térségben. Beszélt az Urmia-tóról, ahol 14 év alatt a vízfelület 80 százaléka tűnt el és bemutatta, hogy a Csád-tó 1973 és 2017 között elvesztette területének 95 százalékát.

A sok víz problémájáról szólva az államfő felidézte az elmúlt évek legnagyobb viharait, amelyek sokkal több vizet hoznak és nagyobb károkat okoznak, mint korábban, valamint a szaporodó árvizeket, amelyek kezelése is egyre több gondot jelent.

A szennyezett vízről Áder János azt mondta, hogy az óceánokban kontinensnyi műanyag hulladék okoz ökológiai katasztrófákat, mivel igaz, hogy 500 év alatt bomlanak le, de a sós víz és a napfény hatására gyorsan széttöredeznek és bekerülnek az élő szervezetekbe, majd rajtuk keresztül az emberek szervezetébe.

Az államfő megjegyezte, hogy az ipari és kommunális vízszennyezés esetében a legnagyobb baj, hogy sokszor tisztítás nélkül kerül a felhasznált víz vissza a természetbe.

Magyarországról szólva elmondta, hogy 2013-ban 100 milliárd forint kárt okozott a mezőgazdaságnak az aszály, a Tisza és a Duna árvize ugyanakkor újabb károkat okozott. Emlékeztetett a tiszai ciánszennyeződésre is, mely szintén hatalmas természeti és anyagi károkat jelentett.

(MTI)