Hirdetés

„Ez egy politikai vélemény, amit tényként próbálnak eladni és valamilyen nyakatekert értelmezéssel jogszabály irányába elvinni” – mondta Kovács Zoltán.

A beszélgetésben a Magyarország elleni politikai támadásokról volt szó, elsősorban az EP baloldali-liberális-zöld többsége által csütörtökön elfogadott határozati javaslatról, amely kimondja, hogy Magyarország nem alkalmas az unió soros elnöki tisztségének betöltésére 2024 második félévében.

Kovács Zoltán közölte: a hazai baloldal tizenhárom éve „gőzerővel dolgozik ezeknek az állásfoglalásoknak az előkészítésén, reklámozásán”, azonban ezek olyan „politikai csapdák”, amelyekből „őket sem engednék ki azonnal”, ha egyszer kormányra kerülnének.

Az elnökség valójában nem jog, nem olyan dolog, ami elvehető, hanem kötelesség – közölte.

Úgy látja, az Európai Parlament „egyre markánsabban próbál behatolni olyan területekre, amelyekben az Európai Unió joga, illetve a rögzített szerződések neki nem adnak feladatot és lehetőséget”.

„Ez egy politikai játszma, amelyben ezeknek a kis pálcikáknak vagy karóknak a leverése, ami például egy európai parlamenti állásfoglalás is, azért fontos, mert vissza lehet rá utalni, és kvázi jogot vagy jogszabályt keletkeztető hatása is tud lenni adott esetben” – jelentette ki Kovács Zoltán.

„Mindig van valamilyen olyan aktuális téma, amely miatt zajlik a nyomásgyakorlás, az elmúlt tizenhárom évben intézményesült egy magyarellenesség az Európai Parlament baloldalában, ez teljesen nyilvánvaló” – hangoztatta az államtitkár.

Felidézte a médiatörvény és a migráció kapcsán Magyarországot ért támadásokat, majd kitért arra, milyen következményei vannak annak, hogy „nem álltunk be a háborúpárti irányvonalba”.

„Minden jogi és politikai eszközt bevetnek”, holott a magyar emberek egyértelműen véleményt nyilvánítottak arról, milyen irányban szeretnék, hogy a kormány haladjon: a béke pártján álljon, legyen mielőbb tűzszünet, legyenek béketárgyalások – emlékeztetett.

Közölte: az első naptól fogva következetesen ezt mondják, de minden esetben, amikor az EP baloldali többsége által vallott politikai irányvonalhoz képest eltérnek, „előkerülnek ezek a politikai véleményeket tényként beállító, hazugságokat tartalmazó, alapvetően politikai célt szolgáló jelentések, állásfoglalások, amelynek egyetlen feladatuk van, hogy később lehessen rájuk hivatkozni”.

„Most már ez van, mi vagyunk a feketelábúak” – fogalmazott Kovács Zoltán, hozzáfűzve: „ebben a közegben vétek lenne változtatni azon a magatartáson, amit eddig is tanúsítottunk, azaz hogy ha magyar érdekről van szó, akkor kimondjuk, hogy mi a magyar érdek, ha tetszik, ha nem”.

Megjegyezte, az orosz-ukrán háború kapcsán is el kell mondani, Közép-Európának nem érdeke az, hogy ilyen szankciók legyenek, „miközben hazavágja a GDP-t, és az elhibázott szankciók miatt az egeket ostromolja az infláció”.

„Ennek a háborúnak nem lesz belátható időn belül vége, és naponta ezrek halnak meg” – hangsúlyozta az államtitkár.

Úgy véli, „minimális az esélye annak, hogy az ukránok a harcmezőn elszenvedett iszonyatos veszteségek után olyan győzelmet tudnának aratni, ami a nyugat-európaiak fejében van”.

A nyugat-európai narratíva „vágyálmai”, „egy mérhetetlen ruszofóbia által vezényelt, irracionális narratívák nem a béke irányába mutatnak, hanem újabb és újabb százak és ezrek napi halálának irányába” – fogalmazott.

A Magyarország elleni politikai nyomásgyakorlásról szólva kijelentette: „minden vállalásunkat teljesítettük, amit kértek tőlünk, megcsináltuk”. Nagy kérdés azonban, hogy „a másik oldal” betartja-e, amit ígért – vetette fel Kovács Zoltán.

Hozzátette, ennek nem látja zálogát, mert a biztosok „folyamatosan rapportíroztatva vannak”, olyan nyomás van rajtuk, amelyben magyarázkodniuk kell, nehéz elképzelni, hogy valamelyikük ebben a politikai légkörben ki merje mondani, hogy lezárták a tárgyalásokat Magyarországgal.

Kitért arra: bízik abban, hogy a 2024-es választások után alapvetően megváltozik az EP összetétele, részben, mert a zöld és szociáldemokrata pártok „életmódtanácsokat” adnak az embereknek. A németországi „zöldek most amellett kampányolnak, hogy napi egy deka húsnál senki ne egyen többet”.

„Megnézném, hogy ha Józsi bácsinak Babosdöbrétén azt mondanám, hogy naponta egy deka húst ehet, hova küldene minket, de a hazai tanítványok láthatóan próbálkoznak ezzel” – jegyezte meg Kovács Zoltán.

Végül szó esett a migrációs válságról is, az államtitkár szerint ebben „a szolidaritás teljesen félrevezető logikája jelenik meg”, semmi köze az európai együttműködéshez, ez egy baloldali program; „a népességcsere egyik célja a választói közegvásárlás”. Példaként Svédországot említette, ahol „nem kell állampolgárnak lenni, ha tartózkodási engedélyed van, már szavazhatsz a helyhatósági választásokon”.

„A magukat emberi jogi szervezeteknek álcázó NGO-k, és azok a kormányok, amelyek ehhez a táptalajt adják, akarva-akaratlanul együttműködnek a szervezett bűnözéssel és az embercsempészekkel. Az a rendszer, ami most Európában még mindig fennáll, táptalaja az illegális migrációnak, a csempész szervezetek hálójának, amely körbe fonja Európát” – fogalmazott Kovács Zoltán.

Az államtitkár szerint ezt a láncolatot kiszolgálják „az európai jogszabályi lyukak, illetve az a képtelensége az Európai Unió egészének, hogy egy radikálisan lezáró, elutasító, az európai határokat megvédő álláspontot vegyen végre föl”.

Korábban írtuk