Áder és Vučić jelenlétében avatták fel Hunyadi János szobrát
Hunyadi János egész életét a haza védelmére és az oszmán hadak kiűzésére tette fel, az általa vezetett nándorfehérvári diadalt követően a béke és az újjáépítés korszaka következhetett – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök hétfőn a Belgrádhoz tartozó Zimonyban, ahol szerb hivatali kollégájával, Aleksandar Vučiccsal együtt vett részt Hunyadi János szobrának felavatásán.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy Hunyadi János zimonyi szobra felett két jelképes tárgy látható. „A kereszt a legendás hadvezér Európa védelméért hozott áldozatát, a harang az európai összefogást és a Hunyadi vezetésével aratott diadalt hirdeti” – emelte ki.
A törökök tetteit látva Hunyadi János leghőbb vágya a törökök kikergetése Európából, Szerbia, valamint a Balkán területének felszabadítása volt – húzta alá.
Rámutatott, hogy 1456 nyarán, amikor a veszély Nándorfehérvár felé közeledett, Hunyadi hajóhaddal érkezett a Duna zimonyi szakaszára, ahová a most felavatott szobra tekint. „Jött, hogy szétzúzza a török hadiflotta gályáit. Dereglyéit szerb sajkások segítették. Magyarok és szerbek e csata megnyerésével utat nyitottak a szorongatott Nándorfehérvárhoz” – hangsúlyozta a magyar államfő.
Hozzátette, hogy a történelmi győzelem után a törökök 65 éven át meg sem kísérelték Nándorfehérvár ostromát, ez pedig katonák ezreinek és Hunyadi Jánosnak volt köszönhető, akik életüket adták a vár védelméért.
Áder János aláhúzta, hogy
„a minden délben megkonduló – először csak könyörgésre felszólító, majd a győzelemért hálát adó – harangok immáron 563 éve emlékeztetnek minden európait Hunyadi János és Nándorfehérvár védőinek bátorságára, hősiességére, áldozatvállalására, hitére”.
A magyar köztársasági elnök végül azzal zárta szavait, hogy
„Hunyadi János, Kapisztrán János, Szilágyi Mihály és minden nándorfehérvári hős emléke mindörökre legyen áldott”.
Aleksandar Vučic szerb államfő felszólalásában úgy fogalmazott, nagyobb megtiszteltetés nem is érhetne egy hadvezért, mint hogy több nemzet is magáénak vallja, mint ahogy Hunyadi Jánost magukénak vallják a szerbek és a magyarok is. Mint mondta: a törökverő mindannyiunk szabadságáért harcolt, ő volt a középkor legnagyobb hadvezére.
Aleksandar Vučic kiemelte, Hunyadi János vágya mára teljesült, a szerbek és magyarok együtt, közös célokért, közös érdekekért harcolnak.
„Számunkra ma az a fontos, hogy a nemzetek tisztelik és segítik egymást. Boldog vagyok, amikor együtt látom lengeni a szerb és a magyar zászlót, mindkettő a miénk, és ez mindig is így lesz”
– húzta alá a szerb elnök.
Emlékeztetett arra, hogy a két ország vezetésének köszönhetően néhány év alatt sikerült a viszonylag rossz viszonyból soha nem tapasztalt jó kapcsolatot kiépíteni. Mindezért háláját fejezte ki Áder János államfőnek, Orbán Viktor miniszterelnöknek és Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének, aki segített hidat képezni a szerbek és a magyarok között. „Éljen Szerbia és Magyarország barátsága” – húzta még alá Aleksandar Vučic.
Annak ötlete, hogy a szerb fővárosban szobrot állítsanak Hunyadi Jánosnak, 2013-ban merült fel. Az emlékműállítást a Professzorok Batthyány Köre kezdeményezte, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg.
Hunyadi János egészalakos bronzszobra Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész koncepciója alapján készült el. Az emlékmű megközelítőleg 40 millió forintba került. A jövőben a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács, valamint Belgrád város önkormányzata közösen gondozza az emlékművet.
Hunyadi János egyik kezében kard, a másikban pajzs van, ami egyszerre jelképezi a támadást és a védekezést, az emlékművön emellett megjelenik a kereszt és a harang az áldozathozatal, az összefogás és a diadal jelképeként. A talapzaton magyar és szerb nyelvű felirat hirdeti a törökverő tetteit.
Hunyadi Jánosnak Szerbiában eddig csak egy mellszobra volt, amely a nevét viselő csantavéri általános iskola udvarában található. Belgrádban két utca is viseli a törökverő hadvezér nevét.
A szerbek Hunyadi Jánost Sibinjanin Jankóként ismerik, és nevét a szerb emberek körében legalább akkora tisztelet övezi, mint a magyarokéban. A nándorfehérvári csatát – amikor a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira – a szerb történelemkönyvek a törökök ellen Hunyadi által vezetett magyar-szerb közös küzdelemnek nevezik. Hunyadi János Zimonyban halt meg pestisben, így nemcsak a nándorfehérvári csatának, hanem a hadvezér egész életének is emléket állít a zimonyi Duna-parton felállított szobor.
A szoboravató után Áder János és Aleksandar Vučic közösen koszorúzta meg a nándorfehérvári diadal emlékművét az egykori várban, a Kalemegdánon.
