Áder János: A következő napok kritikusak lehetnek a föld töltéseknél

A Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai számára tartott előadásában a volt államfő elmondta, hogy a szakemberek becslése szerint 10-15, de akár 40-50 centiméterrel is alacsonyabban tetőzhet a Duna vízszintje Budapesten a 2013-ban mért 891 centiméternél.

Emlékeztetett, 2013-ban úgy vezényelték le az árvizet, hogy emberi életben nem szenvedtek kárt és jelentős anyagi károk sem történtek.

Azt azonban jelezte: most 2013-hoz képest más lesz, hogy bár a Duna vízszintje várhatóan alacsonyabban tetőzik, ez az alacsonyabb tetőzés azonban hosszabban elhúzódik. Mindez nem Budapesten jelent kihívást, hanem ott, ahol föld töltések vannak. „Amikor majd fent lesz a töltés koronájánál a víz, akkor jön az igazi nagy kérdés, hogy a következő 3-4 napban az összes töltésünk minden egyes méteren bírja-e a nyomást” – mutatott rá Áder János, hozzátéve, a vízügyesek bizakodók, nem alap nélkül, hiszen az elmúlt évtizedekben minden ilyen árvíz ellen sikeresen védekeztek.

Áder János előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a tudósok szerint a vízen keresztül érzik majd az emberek a klímaváltozás hatásait. Ezek között említette például a szélsőségesebbé váló időjárást, aminek következménye lehet az árvíz, az aszály, az erdőtűz és a gleccserek olvadása, valamint az északi és déli sarkon a jégtakaró olvadása, ez utóbbi pedig kihat a tenger vízszintjének emelkedésére.

Ráadásul ahogy nő a légköri szén-dioxid-koncentráció, úgy emelkedik a hőmérséklet, nem csak a földfelszínen, hanem a tengerekben is, amelyek mivel képesek megkötni a szén-dioxidot, így elkezdenek savasodni, a melegedés és a savasodás együttes hatására pedig kifehérednek, elpusztulnak a korall zátonyok.

A volt államfő kitért a közlekedés, a textilipar, az élelmiszeripar és az IT-szektor károsanyag-kibocsátására is. Utóbbi kapcsán jelezte, hogy a digitalizáció és az IT-szektor a globális energiafelhasználás 10 százalékát teszi ki, a globális szén-dioxid-kibocsátásnak pedig az 5 százalékáért felel, ami magasabb mint a repülés kibocsátása. Az élelmiszeriparnál az élelmiszerpazarlást helyezte előtérbe, jelentőségéről elmondta, hogy egy európai lakos évente átlagosan 70 kilogramm élelmiszert dob ki a kukába, ennek egyik káros következményeként a kidobott élelmiszerek bomlásakor metán szabadul fel.

Áder János előadása alatt többször kérdezte a diákokat, akik a kivetítőn mutatott kérdésekre válaszolhattak. A tanulók az előadás végén arról nyilatkoztak, hogy milyen pályára készülnek, a választható lehetőségek között: jogász, orvos, közgazdász, mérnök, bölcsész, informatikus, tanár megnevezés szerepelt.

A volt köztársasági elnök a megadott válaszok alapján arra hívta fel a diákok figyelmét, hogy mérnökként olyan kérdésekkel is foglalkozhatnak, mint az energiatárolás problémájának megoldása, informatikusként pedig arra adhatnak választ, hogyan tudják a meglévő adatbázisaikat pontosabbá tenni és hogyan tudják összekapcsolni. A közgazdász pálya iránt érdeklődők számára a körforgásos gazdaság kialakításának fontosságáról beszélt.

Az előadás után tanárok és diákok kérdezték Áder Jánost, aki válaszában elmondta, hogy a kibocsátás csökkentése mellett a fogyasztás csökkentése legalább olyan fontos. Előbbinél a technológiaváltást említette, hogy a cégek olyan technológiát használjanak, aminek kicsi vagy egyáltalán nincs klímalábnyoma. Itt elsősorban az atomenergiára hívta fel a figyelmet. Utóbbinál pedig elmondta, hogy Magyarország a koronavírus-járvány és az energiaárak elszaladása óta egymilliárd köbméterrel csökkentette a gázfogyasztását.