Áder János: Egyéni szinten is van dolgunk a klímaváltozással
Egyéni és társadalmi szinten is kihívás elé állítja az emberiséget a klímaváltozás, de a jövő szakemberei – köztük orvosok, tanárok, közgazdászok – sokat tehetnek a klímaválság káros következményeinek csökkentéséért – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke keddi ajkai előadásán.Áder János az ajkai Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium diákjainak tartott, Okok, következmények, megoldások című előadásában a klímaváltozás okai közt említette, hogy míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a földön, addig ez a szám 2022-ben meghaladta a 8 milliárdot, mindemellett az energiaigény emelkedése háromszorosa a népesség növekedésének.
Mint mondta, a szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése a földfelszíni hőmérséklet emelkedéséhez vezet, ez pedig egyebek mellett időjárási szélsőségeket okoz és ezáltal jelentősen befolyásolja az ember életfeltételeit. Egyénileg és társadalmi szinten is tehetünk azonban a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében – hangsúlyozta Áder János.
A klímaváltozással kapcsolatban felmerülő feladatok között említette a hosszú távú energiatárolás problémájának megoldását, az új közgazdasági számítási módra való áttérést. Az egészségügy területén az új betegségek ismeretét, az oktatás területén a szemléletformálást, a korszerű tudás gyarapítását nevezte kiemelt feladatnak.
Fontosnak nevezte új nemzetközi egyezmények megalkotását, az energiagazdálkodás terén születő városi stratégiák megvalósítását, szénerőművek helyett a napenergia és a biomassza felhasználását.
Ismertetése szerint a felhasznált energia 84 százalékban fosszilis alapú, azaz olaj-, szén- és gázenergia, melyet döntően az ipar és a közlekedés területén használnak fel; ennek következtében jelentősen nő a kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
Áder János felidézte, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson született megállapodás értelmében valamennyi ország mérsékli szén-dioxid-kibocsátását, a cél pedig az, hogy a földfelszíni hőmérséklet ne emelkedjen két Celsius-foknál többel.
Felidézte: Szent István kora és a reformkor között csökkent az átlaghőmérséklet, majd az ipari forradalmat követően jelentős emelkedés tapasztalható.
Hozzátette: mintegy hárommillió évvel ezelőtt volt már három fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint manapság, azonban szavai szerint jelenleg a változás mértéke felgyorsult, ami aggodalomra adhat okot.
Közölte: a klímaváltozás hatásainak 80 százalékát „a vízen keresztül érezzük”. Azaz felgyorsul a víz körforgása, az időjárás szélsőségessé válik, a mezőgazdasági termelés ezáltal visszaesik és kedvezőtlen gazdasági folyamatok indulnak el.
A kedvezőtlen folyamatok között említette a sarki jég olvadását, a tengervízszint emelkedését, a tengervíz hőmérsékletének emelkedését és a korallok pusztulását.
Magyarországon is egyre melegebb a tél és a nyár is, szélsőséges időjárási körülmények jellemzik az országot, mint például az aszály vagy a villámárvizek – mondta.
