Áder János fogadta az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét
Kisebbségvédelmi kérdések és az egészséges természeti környezethez való jog elismerésének ügye is szóba került az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlési elnökének pénteki budapesti tárgyalásain – mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az MTI-nek.
Németh Zsolt, aki az ET parlamenti közgyűlése magyar delegációjának vezetője is, közölte: Rik Daems, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Kövér László házelnökkel, miniszterekkel, valamint a parlamenti közgyűlési delegációval is.
Hozzátette: az elnök Budapestről, az Országházból vezette le az Európa Tanács parlamenti közgyűlés állandó bizottságának online ülését, így ezzel megtörtént az ET magyar elnökségének nyitórendezvénye is.
Németh Zsolt kiemelte: a magyar elnökségi prioritások ismertetése során kiemelkedően nagy figyelem hárul a nemzeti kisebbségek kérdésére, és a budapesti látogatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közgyűlési elnök is elköteleződött a téma hangsúlyos kezelése mellett.
A külügyi bizottság fideszes elnöke örvendetesnek nevezte azt is, hogy az ET a legutóbbi ülésén elfogadta Kovács Elvirának, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjének nemzeti kisebbségekről szóló jelentését. Hozzátette: a jelentés a végrehajtásából, utókövetéséből és a miniszteri bizottság válaszából sok feladat adódik majd a nemzeti kisebbségi területen.
Németh Zsolt megerősítette: Magyarország elkötelezett a kisebbségvédelem ügye mellett. A politikus úgy vélte, hogy az ET kulcsfontosságú hozzájárulást tehet az európai kisebbségvédelmi rendszerhez, és bízik abban, hogy ez ellensúlyozni tudja az Európai Unió részéről ezen a téren tapasztalható hiányosságot.
Arra is kitért: az ET parlamenti közgyűlésének elnöke és Áder János köztársasági elnök tárgyalásán a környezeti kérdések is szóba kerültek, a felek egyetértettek abban, hogy alapvető emberi joggá kellene tenni az egészséges természeti környezethez való jogot.
Németh Zsolt közlése szerint Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy egy megvalósíthatósági tanulmányt indít a témában. A külügyi bizottság elnöke jelezte: bíznak abban, hogy ennek eredményeképpen megnyílik a lehetőség arra, hogy idővel egy kiegészítő jegyzőkönyv szülessen az európai emberi jogi egyezményhez. Úgy vélte: a magyar elnökségnek ez kulcsfontosságú eredménye lehet.
Az ET egyik legfontosabb jelentőségének Németh Zsolt azt nevezte, hogy bele kíván szólni Európa jövőjébe, hiszen az nemcsak a 27 tagállamot tömörítő Európai Unión múlik, hanem az ET-n is mint összeurópai szervezeten, amelynek munkájában 47 ország vesz részt.
Hasonlóan fontos szerinte, hogy az ET tevékenységében a nemzeti parlamentek is aktívan részt vesznek, ugyanis folyamatos nehézséget jelent, hogy az EU jövőjéről szóló vitában a nemzeti parlamentek nem kapják meg az őket megillető hozzászólási lehetőséget.
