Áder János: Szellemi környezetszennyezés is van, például hamis ideológiák, szélsőségek
Szellemi környezetszennyezés is van, például hamis ideológiák, szélsőségek – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök kedden a Károli Gáspár Református Egyetem tavaszi rendezvénysorozatának nyitónapján Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, arra buzdítva a diákokat, kerüljék az értéktelent mindenben, ebben legyen iránytűjük a „józan paraszti ész” és az ősi bölcsességek.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke A teremtett világ védelmében című előadásában a „szellemi környezetszennyezés” ellen többek közt az „analóg irodalmat” ajánlotta, kiemelve, a képernyőn olvasott szövegek egy kutatás szerint leépítik a képzelőerőt, az elemző- és ítélőképességet, hanyatlik az empátia, az önreflexivitás és a türelem is.
A „hamis ideológiák, álpróféták” kapcsán Áder János a radikális zöldeket és a genderelméletet említette. Felhívta a figyelmet a „digitális rabszolgaság” veszélyére, utalva a közösségi és videómegosztó oldalakon, illetve az online kereskedelemben töltött rengeteg időre.
Hangsúlyozta, mindenben mértéket kell tartani, kerülni a pazarlást. Nemcsak élelmiszert és ruhákat dobunk el, hanem barátságokat is, végül magát a bolygót – fogalmazott. További tanácsai a szellemi környezetszennyezés ellen: elismerni a teljesítményt, „be- és kitölteni a közösségi tereket”. A cél szerinte: hideg fej, bátor szív, nemes lélek.
A volt köztársasági elnök idézte Ferenc pápát, aki szerint ökológiai megtérésre van szükség.
Helyzetelemzésében Áder János kitért arra, hogy 1950-ben két és fél milliárd ember élt a Földön, 2022 novemberében már nyolcmilliárd, azonban a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás pedig háromszor ilyen gyorsan nőtt, és az „energiamixben” még mindig 84 százalék a fosszilis energiahordozó.
Az utóbbi ezer évben voltak mini jégkorszakok, de az ipari forradalom óta folyamatosan emelkedik a hőmérséklet – folytatta, hozzáfűzve, az idősebbek még emlékeznek kemény telekre, a fiatalabbak már „csak mutatóban látnak havat”, az idei február pedig – az elmúlt évtizedek átlagát tekintve – „egy erős március volt”. A tendencia egyértelmű, az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb szava az alkalmazkodás lesz – jelentette ki. Aggasztónak nevezte a klímaváltozás gyors ütemét.
Hozzátette, évente egy olaszországnyi területű erdő tűnik el a Földről.
A klímaváltozás másik hatása új, egzotikus fajok megjelenése hazánkban, mint az ázsiai tigrisszúnyog, az egyiptomi csípőszúnyog, a Hyalomma kullancs. Az invazív fajok további betegségek megjelenését is okozhatják, mint például a malária – figyelmeztetett Áder János.
A környezetvédelem térségbeli pozitív példájaként említette a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot, amit „Európa Amazonasának” neveznek, valamint a tavaly már másodszorra megrendezett Fenntarthatósági Expót, amelyen magyar cégek kínáltak megoldásokat napjaink kihívásaira.
