Áder Jánosnak és Tomislav Nikolicnak ítélték oda a Pásztor István-díjat

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egy éve elhunyt elnökéről elnevezett alapítvány június 12-én jött létre. A pénteki közlemény szerint „megalapításának célja Pásztor István politikai hagyatékának átörökítése példaértékű személyes elhivatottsága és közéleti munkássága eredményei előtt tisztelegve”. A magyarázat szerint a VMSZ néhai elnöke minden erejével „a vajdasági magyarság szülőföldön megmaradásáért és fejlődéséért dolgozott, és hitte a szerb-magyar viszony jóra fordulását, amelynek elérésében elévülhetetlen érdemeket szerzett”, a magyar-szerb történelmi megbékélés pedig – amely „szinte egyedülálló az európai országok és nemzetek közötti viszonyok rendezésében” – Szerbia és Magyarország jószomszédi viszonyának kialakulásához vezetett, amely egy évtized alatt stratégiai partnerséggé fejlődött.

A Pásztor István-díjjal a róla elnevezett alapítvány „azon személyek munkásságát ismeri el, akik hozzájárultak ehhez, illetve, akik tovább építik és fejlesztik a Szerbiában élő magyar közösség, a Magyarországon élő szerb közösség és a két ország minden polgára javára”.

Az alapítvány a bejelentések szerint a díjat évente egy magyarországi és egy szerbiai személynek ítéli oda, az átadásra pedig Pásztor István halálának évfordulóján, október 30-án Szabadkán kerül sor.

Idén az alapítvány igazgatóbizottsága úgy döntött, hogy az első alkalommal átadásra kerülő díjat Áder Jánosnak és Tomislav Nikolicnak ítéli oda.

Az indoklás szerint Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke „a vajdasági magyar közösség szülőföldön boldogulása érdekében a magyar és a szerb nemzet közötti történelmi megbékélés elérésében, valamint Magyarország és a Szerb Köztársaság közötti jószomszédi viszonyok kialakításában és partneri kapcsolatokká fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért” kapja meg a díjat, míg Tomislav Nikolic, Szerbia korábbi köztársasági elnöke „a szerb és a magyar nemzet közötti történelmi megbékélés elérésében, valamint a Szerb Köztársaság és Magyarország közötti jószomszédi viszonyok kialakításában és partneri kapcsolatokká fejlesztésében szerzett elévülhetetlen, a Szerb Köztársaságban élő magyar közösség boldogulásához hozzájáruló érdemeiért” veheti át a díjat.

A két politikus 2013-ban országa államfőjeként közös főhajtással és koszorúzással tisztelgett „a csúrogi emlékműveknél a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatai előtt, ami az első közös konkrét lépést jelentette a két nemzet történelmi megbékélésében, és elindította a két ország viszonyainak rendezését, amely azóta stratégiai együttműködéssé fejlődött”.