Adóegyezmény nélkül is jönnek az amerikaiak

A Support Services Group Europe Zrt. új, az egész kelet-közép-európai régiót ellátó szolgáltató központot hoz létre Szekszárdon, körülbelül 940 millió forintnyi értékben, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A projekthez az állam 282 millió forintos támogatást nyújt, elősegítve hetvenöt munkahely megteremtését.

Amerika ma a harmadik legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon, vállalataik több mint százezer főnek adnak munkát, a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött. Az elmúlt tizenegy év során 145 amerikai cég magyarországi beruházásához nyújtott támogatást a kormány, amelyek nyomán húszezer új munkahely jött létre. Mindez azonban pár éve veszélybe került.

Adóegyezmény híján

Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit 2022 júniusában mondta fel a Biden-adminisztráció, annak ürügyén, hogy Magyarország nem írta alá a globális minimumadóval kapcsolatos egyezményt, és az erről szóló uniós direktíva bevezetését is hátráltatta. 2024 januárja óta így nincs érvényben lévő egyezmény. A demokrata vezetés persze valójában csak ezzel a gazdasági eszközzel próbált nyomást gyakorolni a republikánusokkal bensőséges viszonyt ápoló magyar kormányra.

Azóta új szelek fújnak Washingtonban, a magyar kormány pedig már idén január 23-án kihirdette a 3/2025. ME határozatot, amelyben Orbán Viktor felhatalmazza a nemzetgazdasági, a külgazdasági és külügy-, valamint az igazságügyi minisztert a szükséges lépések megtételére az új magyar–amerikai adóegyezmény létrehozásához.

A Demokrata megkeresésére Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group szakértője elmondta: a két érintett fél közül Magyarországnak fontosabb az új megállapodás, de csekély az esélye annak, hogy rövid távon (egy-két év alatt) újra legyen érvényes egyezmény a két ország között, mivel egy ilyennek a megkötése rendkívül időigényes folyamat.

Az erős politikai szándék ugyanakkor sok mindenre képes lehet. Van mód például arra, hogy Washington egyszerűen ratifikálja a még az Obama-adminisztrációval letárgyalt és Magyarország által 2010-ben már ratifikált egyezményt. Ez nem a legkedvezőbb ránk nézve, de még mindig jobb, mint a semmi. Azonban az egyezmény ratifikálásához az Egyesült Államok politikai rendszeréből adódóan nem elég az elnöki akarat, azt a kongresszusnak is el kell fogadnia. Korábban is emiatt akadt el a folyamat annak ellenére, hogy megvolt az aláírt megállapodás. A helyzetet nehezíti, hogy az amerikai külpolitikának az amerikai–magyar egyezmény tető alá hozásánál égetőbb problémái is vannak.

Előmozdíthatja viszont az ügymenetet, hogy számos amerikai cég van jelen Magyarországon, amelyeket hátrányosan érinthet az egyezmény hiánya, például a tengerentúlról ideküldött munkavállalók kettős adózása miatt. Elképzelhető, hogy ezért ilyen cégek is lobbiznak az egyezmény újbóli hatálybalépése érdekében – húzta alá a szakértő.

Fejlődő kapcsolatok

Akár van érvényben egyezmény, akár nincs, a gazdasági, illetve a politikai kapcsolataink köszönik, jól vannak. Szeptember végén jött a hír, hogy húszmilliárd forintos beruházást hajt végre a Genesys amerikai techvállalat Budapesten, amely immár a nyolcadik amerikai beruházás hazánkban Donald Trump elnök idei hivatalba lépése óta. A Genesys, amely 250 munkahelyet hoz a magyar fővárosba, jelentős szerepet játszik a világpiacon a mesterséges intelligencia használata, a felhőalapú ügyfélszolgáltatások területén.

Az eddigi legnagyobb volumenű, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kezelt kutatás-fejlesztési beruházás is amerikai céghez köthető: a szoftverfejlesztő Diligent Corporation nyolcmilliárdos állami támogatással 37 milliárd forintos beruházást hajt végre. De figyelmet érdemel a Flextronics kétmilliárd forintnyi kutatás-fejlesztési beruházása is Zalaegerszegen, amit a kormány 670 millió forinttal támogatott, a Tulip Interface pedig 2,3 milliárd forintból bővíti budapesti kutatás-fejlesztési központját, ennek költségéből a magyar kormány 500 millió forintot áll.

Az ipari automatizálással foglalkozó Emerson 2,5 milliárd forint értékű program keretében bővíti székesfehérvári kiválósági központját, illetve egy kutatás-fejlesztési projektet is elindít Debrecenben. De hamarosan megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka is. Ennek a technológiának világpiaci vezetői az amerikai vállalatok, köztük a Magyarországon már jelen lévő GE Vernova, amely 9,5 milliárd forintos beruházása Veresegyházon a termelési kapacitások bővítését is jelenti. Az egyebek mellett gázturbinák gyártásával foglalkozó, de a kis moduláris reaktorok fejlesztésében is az élbolyban lévő cég beruházását a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatta. Technológiájának felhasználását Közép-Európában jogtulajdonosként egy lengyel cég, a Synthos Green Energy birtokolja, de már zajlik egy kis nukleáris erőmű építése Kanadában, amely ezzel a metódussal működik majd. A lengyel céggel a Hunatom pedig már megállapodást is kötött.

A Demokratának Fischer Ádám kiemelte: a kutatás-fejlesztés vonatkozásában már számos bejelentés érkezett. Ezt a területet kifejezetten segíti a rendkívül kedvező magyar K+F szabályozás, amelynek célja, hogy támogassa a magasabb hozzáadott értékű tevékenység magyarországi megtelepülését.

A vámháborút nem kerüljük el

Adja magát a kérdés is, miképp lehetséges, hogy egyezmény híján is érkeznek az amerikai vállatok Magyarországra. A Niveus szakértője a Demokratának rámutatott: az egyezmény vagy annak hiánya csak egyetlen szempont egy vállalat ilyen jellegű döntésének meghozatalakor. Az amerikai befektetések elsősorban a kutatás-fejlesztési és a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatói területeket célozzák, és emellett még szempont lehet a képzett magyar munkaerő és a jó infrastruktúra is. Ráadásul hosszú távon azért valószínűleg újra lesz egyezmény, elképzelhető, hogy ezt is figyelembe veszik.

A magyar állam egyébként módosított egyes adózási szabályokon annak érdekében, hogy kezelje az egyezmény hiányát. Ugyanakkor állami támogatással kompenzálni csak részben lehet, hiszen azok szigorú uniós kontroll alatt állnak a versenytorzító hatás elkerülése érdekében. Ráadásul a magyar kormány lehetőségei erősen korlátozottak, nem tudja a magas amerikai adót kompenzálni. Miként fentebb szó volt róla, a jelenleg zajló vámháború is érinthet bármilyen ágazatot, és ez időről időre változik is. Ami biztosan problémás Magyarország szempontjából, az a járműipart és a filmipart érintő vámok bevezetése.

Radnai Károly, az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara adóbizottságának (leköszönő) elnöke szerint az amerikai piacon tevékenykedő magyar cégeket mindenképpen kellemetlen helyzetbe hozta az egyezmény megszüntetése. Ha egy hazai vállalat Magyarországról nyújt szolgáltatást amerikai partnereknek, akkor számos tevékenység esetében a bevételeiket adóztatják meg, ha pedig létrehoznak egy tengerentúli leánycéget, akkor az osztalékkifizetés után kell forrásadót fizetni. Mindkettőnek a kulcsa 30 százalék az Amerikai Egyesült Államokban – húzta alá.

A magyar kormány tervei szerint a jelentős amerikai beruházások segítik enyhíteni az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint Kína között zajló vámháború negatív hatásait is. A Niveus szakértője a Demokratának rámutatott: mivel Magyarország az Európai Unió tagjaként része a vámuniónak, a vámok területén nagyon korlátozott mozgástere van a magyar kormánynak. A vámszabályokat teljes egészében az Európai Unió hozza meg, az egyes tagállamoknak csak minimális, inkább eljárási jellegű beleszólása van bármibe. Természetesen más államok, jelen esetben az Egyesült Államok rendelkezhetnek eltérően Magyarországgal kapcsolatban, ám a vámunió miatt ennek hatása mégis csupán korlátozott lehet.