Adósságcsapdában

Akár meg is szűnhet a Jobbik Magyarországért Mozgalom, ráadásul az adománygyűjtésük miatt rendőrségi nyomozás van folyamatban. Hogyan került egzisztenciális válságba a Jobbik, és milyen következményei lennének, ha jogilag megszűnne a párt?

Fotó: MTI

Bár a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása után megindulhat a Jobbikból való kilépési hullám, a pártnak jelenleg nem a pártszakadás a legfőbb problémája. A Jobbik a hatalmas adósságai miatt a megszűnés szélére sodródott, adománygyűjtésük miatt pedig rendőrségi nyomozás van folyamatban. Schneider Tamás, a Jobbik elnöke szerint már csak 604 ezer forint van a párt kasszájában, és összesen három alkalmazottat tudnak fizetni. A Jobbik politikusai bizakodóak, hogy valahogyan átvészelik ezt a nehéz helyzetet, és bíznak abban, hogy tartozásaikra részletfizetési lehetőséget kapnak. Sajtóhírek szerint a pártban a legrosszabbra is felkészültek, arra, hogy bejelentik a párt felszámolását, és a Jobbik megszűnik.

Szorul a hurok

Az Állami Számvevőszék tavaly év végén hozta nyilvánosságra a Jobbik ellenőrzéséről szóló jelentését, amelyben feltárta, hogy a párt 2017 első fél évében 331 millió forint értékben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el. A Jobbik gazdálkodását az ÁSZ a plakátcégekkel kötött szerződései, számlái, illetve egyéb dokumentumok alapján vizsgálta. A kiszabott 331 millió forintos büntetés pedig a piaci ár és a Jobbiknak felszámolt díj közötti különbözet összege.

A pártok kampányköltségeinek átláthatóságáról szóló törvény előírja: ha egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor annak összegét be kell fizetni a költségvetés javára, másrészt ugyanennyivel csökkentik a szervezet állami támogatását. A párt adóssága így lett 662 millió forint. Az adósság felét a Magyar Államkincstár az állami támogatásból vonja le, ezért a Jobbik júliustól már nem is kapta meg a költségvetési támogatást. A NAV pedig a fennmaradó 331 millió forintot közadók módján hajthatja be. Ezenfelül a párt a Magyar Posta Zrt.-nek is tartozik 61 millió forinttal.

Kovács Istvántól, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójától azt kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a Jobbiknak ebben a helyzetben.

– Ha a Jobbik nem tudja visszafizetni az adósságait, akkor végrehajtást lehet kezdeményezni a párt vagyontárgyain, hiszen az ÁSZ által kirótt büntetés köztartozásnak minősül, amely adók módjára behajtható. Egy esetleges csőd esetén a működési célú kiadásokat nem tudnák tovább finanszírozni, a pártszervezet léte, amelyet az állami támogatásból fedeznek, teljesen ellehetetlenülne – válaszolta Kovács István.

Elmondta, az Állami Számvevőszék nem minősül közigazgatási hatóságnak, mint például a NAV, így jogkörei is mások, a pártok működését csak törvényességi okból ellenőrizheti: azt vizsgálja, hogy a pártok a törvényes forrásból származó pénzt törvényes módon költötték-e el.

– A rendszerváltás óta nem fogalmaztak meg olyan súlyos vádakat az Állami Számvevőszék ellen, mint most a Jobbik politikusai, akik szerint az ÁSZ politikai­lag elfogultan végzi a munkáját. A Jobbik törvénytelenül jutott támogatáshoz, és a mai napig nem tudtak előállni olyan dokumentummal, amelyek megcáfolhatnák az ÁSZ érveit. Azt kifogásolják, hogy az ÁSZ döntése után nincsen bírósági felülvizsgálat, de ha nincsenek az ÁSZ megállapításával ellentétes tények birtokában, akkor egy bírósági felülvizsgálat se tudna mást megállapítani. A magyar jogszabályok világosak: jogi személytől párt nem fogadhat el támogatást. Ez minden pártra vonatkozik. A Jobbik vezetői ezt tudták, mégis elfogadták ezt a támogatást plakáthelyek formájában, ráadásul az adományokat, amelyeket a támogatóiktól a bírság kifizetésére kértek, nem erre a célra fordították, ez pedig felveti a csalás bűncselekményének gyanúját.

Mártírszerepben

A Jobbik adománygyűjtése miatt rendőrségi nyomozás van folyamatban. A rendőrségnek harminc napja van arra, hogy az ügyben beszerezze a kért adatokat és bizonyítékokat, majd az ügyészség dönt a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás elrendeléséről. Ha az ügyészség nyomozást rendel el, a pénz felhasználásával kapcsolatban dönteni jogosult vezetőket csalással is meggyanúsíthatják. Mint ismeretes, a Jobbik adománygyűjtést hirdetett, hogy a tiltott kampányfinanszírozás miatt megállapított bírságot be tudják fizetni. Még a választási kampány előtt össze is gyűjtöttek 100 millió forintot, amelyet végül – ahogy ezt Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője később elmondta – teljes egészében a kampányra költöttek.

Erdős Gergely, a Századvég belpolitikai elemzője szerint a Jobbik becsapta saját választóit.

– Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat hallhatunk a Jobbik-vezetőtől az adományokkal kapcsolatban. A párt nem tud elszámolni ezzel az összeggel, ami még az elkötelezett Jobbik-szavazókat is eltántoríthatja a párttól. A Jobbik mártírnak állítja be magát, holott csak az történt, hogy kénytelenek a korábbi döntéseik következményeit viselni. Egyfajta politikai szerencsejátékot játszottak: mindent egy lapra tettek fel, és nem volt forgatókönyvük arra az esetre, ha nem ők nyerik a választásokat – mondta a Demokratának a politikai elemző.

Bár a csődöt nem tartja valószínűnek, a felhalmozott adósság bizonytalanná tette a Jobbik jövőjét, és emiatt sokan átpártolhatnak a Mi Hazánk Mozgalomhoz. Az új párt jövőjével kapcsolatban elmondta, ma még nem tudni, hogy azok a támogatók, akik annak idején a radikális Jobbikot pénzelték, csatlakoznának-e a Mi Hazánk Mozgalomhoz. Ugyanis komoly támogatók nélkül, kisebb adományokból és közösségi finanszírozással a Mi Hazánk nem tud jelentős kampányt folytatni. Szerinte a Mi Hazánk jövője azon múlik, mennyire tudja magát láthatóvá tenni, ehhez pedig elsősorban anyagi forrásokra van szükség. Úgy látja, ha a Jobbik egykori radikális szavazói átpártolnak Toroczkai László mozgalmához, akár ötszázalékos támogatottságot is elérhetnek.

Milliárdos veszteség

A Magyar Ügyvéd Blog arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos szabályozás szerint akkor lehet kezdeményezni egy párt felszámolását, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot. Mivel a Jobbik tartozása ezen már lényegesen túllépett, a blog szerint csak „politikai elhatározás kérdése”, hogy a NAV vagy a posta indít-e felszámolási eljárást. Az adóhatóság egyébként dönthet úgy, hogy részletfizetést biztosít a Jobbiknak.

A párt számára a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha nem kapnának részletfizetési lehetőséget, és megindulna a felszámolási eljárás. Ez esetben lefoglalnák a szervezet vagyonát, és a bíróság akár a párt megszűnését is kimondhatná. Így megszűnne a Jobbik parlamenti frakciója is, amely nemcsak politikai, de súlyos anyagi következményekkel is járna. A Jobbik politikusai elveszítenék a frakció után járó pénzt – mandátumai­kat ugyan megtarthatnák, de független képviselőként dolgoznának tovább – és az országgyűlési tisztségeiket: alelnöki, jegyzői, bizottsági helyeket. Ez majdnem milliárdos veszteséget tenne ki.

Böcskei Balázs politológus szerint három válság van egyszerre jelen a Jobbiknál: politikai, szervezeti és finanszírozási.

– A Jobbik tisztújítása után meghatározó személyiségek léptek ki a pártból. A párt jelenlegi vezetői nem integratív, nem karizmatikus személyiségek, még annyira sem, mint Vona Gábor, aki a fentiek tekintetében igencsak alulmarad Orbán Viktorral szemben. Erősen kétséges, mi marad a néppártosodó Jobbikból egy ilyen dezintegratív helyzetben, mert még nem tudjuk, pontosan mennyien lépnek ki, és ez mit eredményez alapszervezeti szinten – mondta a Demokratának az IDEA Intézet igazgatója.

Böcskei Balázs a Jobbik pénzügyi helyzeténél is súlyosabb problémának látja, hogy a párt vezetőinek semmilyen stratégiája nincs a hatalmas adósággal kapcsolatban. A Mi Hazánk Mozgalommal kapcsolatban elmondta, az új párt a 2009-es Jobbikkal mutat hasonlóságot.

– Ugyanakkor 2009-hez képest a választói magatartásban, a pártrendszerben, a politikai környezetben, a nemzeti radikális gondolatok iránti szavazói kereslet tekintetében sok minden változott, ezért Toroczkaiék mozgalma aligha éri el az öt százalékot. Ahhoz olyan témát kellene találniuk, mint például a romák és nem romák közti konfliktus, amely ma már nem része a politikai diskurzusnak. Azok a témák, amelyeket Toroczkai László a Mi Hazánk zászlóbontóján megjelölt, például a demográfiai problémák, viszont már napirenden vannak. Nem tudni, mennyi maradt a nemzeti radikális szubkultúrából: a Hatvannégy Vármegye Mozgalomból, a Gárdából, és hogy mennyire amortizálódtak ezek a szervezetek. Jelenleg nem látszik, mitől erősödhetne meg úgy a Mi Hazánk Mozgalom, hogy az EU-választások után sikeres pártként beszéljenek róla – fogalmazott Böcskei Balázs.

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy további csontvázak esnek még ki a Jobbik szekrényéből. Július elején Simicska Lajos minden üzleti érdekeltségét eladta egykori üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője az ATV műsorvezetőjének kérdésére, miszerint igaz-e, hogy Simicska Lajossal úgy szerződtek, hogy a kampány után kell kifizetni a hirdetéseket, azt válaszolta, hogy igen, majd hozzátette, „mi úgy szerződtünk, hogy bekalkuláltuk az állami támogatást”. Ebből az következik, hogy lehetnek még teljesítetlen Jobbik-követelések Simicska Lajosnál, illetve most már Nyerges Zsoltnál, aki hamarosan be is nyújthatja a számlát.