Aggódnak a magyar migrációs szabályozás miatt
A Magyar Helsinki Bizottság aggodalmát fejezte ki, az elmúlt évek során migrációval kapcsolatban elfogadott több magyar jogszabály negatív hatása miatt.A Magyar Helsinki Bizottság aggodalmát fejezte ki, az elmúlt évek során migrációval kapcsolatban elfogadott több magyar jogszabály negatív hatása miatt – derült ki a szervezet Hogyan ássák alá az uniós országok a szabadsághoz való jogot a menedékkérők fogva tartása által című tanulmányából.
Fotó: MTI (archív, illusztráció, szerk.)
A tanulmány, amelyet szerdán ismertettek több nemzetközi civil szervezet közös brüsszeli konferenciáján, Magyarország mellett Olaszország, Görögország és Bulgária migrációval kapcsolatos intézkedéseit vizsgálta 2018-ban. A konferenciát Vörös vonal: a menedékkérők fogva tartásának elterjedése az Európai Unió külső határain címmel rendezték meg a belga fővárosban.
A jelentéstevők a Magyarországról szóló hatodik elemzésükben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a magyar jogszabályok a 14 év alatti, illetve felnőtt kísérő nélküli gyermekek kivételével lehetővé teszik, hogy minden menedékkérőt automatikusan tranzitzónákban helyezzenek el menedékjogi eljárás teljes időtartamára.
Mint hangsúlyozták, a szabályozás nem felel meg a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó törvényi előírásoknak, mivel hosszadalmas és határozatlan ideig tartó fogva tartást engedélyez, továbbá amiatt, mert hiányoznak az érintettek körülményeinek azonnali vizsgálatára vonatkozó jogi követelmények, és a tranzitzónákba szállítást illető eljárási garanciák.
Az illegális bevándorlók automatikus fogva tartására irányuló magyar szabályozást különösen aggodalomra okot adónak nevezték, mivel az a személyi szabadság korlátozását általánosságban használja elrettentő eszközként, nem pedig egyénenként vizsgálja az esetleges biztonsági kockázatot.
Kijelentették, Magyarországnak a bevándorlókkal és a menedékkérőkkel kapcsolatos jogszabályait és intézkedéseit összhangba kell hoznia a nemzetközi megállapodásokkal. Tartózkodnia kell továbbá a menedékkérők automatikus tranzitzónákba zárásától, ami korlátozza az érintettek szabadságát, és egyedi, eseti alapon kell értékelni az elzárás szükségességét. Jelentősen csökkenteni kell a fogva tartás időszakát, és gondoskodni arról, hogy meghosszabbítása indokolt, szükséges és arányos legyen az egyén körülményeihez mérten, valamint azt, hogy a meghosszabbítás mindig bírósági felülvizsgálat tárgyát képezze.
Aláhúzták, jogi biztosítékokat kell alkalmazni az illegális bevándorlók fogva tartása teljes időtartamának korlátozása érdekében, gondoskodni kell jogorvoslati lehetőség biztosításáról a fogva tartás és a szabad mozgást korlátozásának tekintetében. Garancia kell arra is, hogy a gyermekeket és a kísérő nélküli kiskorúakat nem tartják elzárva, kivéve végső eszközként alkalmazva azt, és a lehető legrövidebb időre, figyelembe véve ellátásuk különleges igényeit.
Végezetül javítani kell a tranzitzónákban fennálló feltételeket, és gondoskodni arról, hogy a bevándorlók fogva tartása megfelelő, tiszta körülmények között, és ne börtönökben történjék – közölte tanulmányában a Magyar Helsinki Bizottság.