Mellár Tamás, Karácsony Gergely árnyékkormányának pénzügyminisztere hét éve bizonygatja, hogy államcsőd felé haladunk, és előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek a népszerűtlen, megszorító intézkedések. A pártok feletti függetlenség hamis mítoszába burkolózó közgazdászprofesszor Bokros Lajoshoz áll a legközelebb, és visszasírja Gyurcsány Ferenc rémületes kormányát.

Fotó: MTI, archív

Mellár Tamás a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudomá­nyi Karán szerzett diplomát 1977-ben. 1989-ben lépett be az MDF-be, majd az Antall– és a Boross-kabinet tanácsadója volt. 1998-ban pedig az első Orbán-kormány nevezte ki a Központi Statisztikai Hivatal élére. Mandátuma hat évre szólt, a Medgyessy-kormány azonban 2003-ban menesztette. A 2006-os magyarországi önkormányzati választásokon a Fidesz jelöltjeként bejutott a pécsi közgyűlésbe, de egy évvel később lemondott a képviselőségről. 2010-ben egyik alapítója volt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek, ahol a kutatási igazgatói tisztséget töltötte be. Egy év után távozott, mert elmondása szerint rájött, hogy a cég pénzmosodaként működik.

A Századvég e kijelentése miatt pert indított Mellár Tamás ellen, amelyet meg is nyert. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, Mellár Tamás valótlanul állította, hogy a Századvégnél „a miniszterelnök tanácsadói érdemi munkavégzés nélkül vették fel a minisztériumtól utalt pénzt”.

A per elvesztése után már finomabban fogalmazott: „A 2010-es választás után a Századvégnél írtuk az elemzéseket és a tanulmányokat a magyar gazdaságról és arról, merrefelé kell haladnunk, ám azokra már senki sem volt kíváncsi. Ebből lett elegem, és felálltam.” Érdekes, hogy a pécsi képviselő-testületből is hasonló okok miatt állt fel: azért hagyta ott – írta egy helyi lap –, mert „elege lett abból, hogy a pécsi közgyűlésben a szakmai javaslatai rendszeresen süket fülekre találtak, ezért úgy érezte, munkája gyakorlatilag hiábavaló”. Vajon milyen garancia van arra, hogy a pécsi közgazdászprofesszor pénzügyminiszterként megvalósíthatja elképzeléseit egy ellenzéki pártokból összetákolt kabinetben? Természetesen semmilyen.

Mellár Tamás függetlenségének mítosza 2012-ben foszlott szét. A Népszabadságban megjelent jegyzetében az első Békemenet előtt egy nappal azt írta, hogy teljesen haszontalan az utcára vonulni, ugyanis „sem az IMF, sem az EU nem fog megijedni és visszavonulót fújni a szenvedélyesen protestáló tüntetők láttán”. Szerinte ugyanis a Magyarországot ért támadások oka „a kormány hibás gazdaságpolitikája, amely elfogadhatatlan és megengedhetetlen eszközöket használ”.

Mellár Tamás nyílt politikai állásfoglalásának semmi köze nem volt a gazdasági összefüggésekhez, viszont annál alkalmasabb volt a politikamentes szakértői imázsának lerombolására. A Professzorok Batthyány Köréből is ekkor lépett ki, nem értve egyet azzal, hogy a professzorok egységes kiállást akartak a kormány mellett, és azt mondták, gazdaságpolitikai kérdésekről ráérünk vitázni, a külföldi támadások idején az egységes fellépés fontosabb.

A pártok felett álló független közgazdász tehát a Békemeneteken nem vett részt, kormányellenes demonstrációkon viszont igen. 2014 végén az internetadó elleni pécsi tüntetés vezérszónokaként azt mondta, a kormány el akarja lehetetleníteni az internetszolgáltatókat, és kormánybarát vagy állami szolgáltatókat fog helyzetbe hozni, amelyek ellenőrzik majd a tartalmakat, megakadályozva ezzel az emberek szabad tájékozódását. Ami szerinte a demokrácia végét fogja jelenteni. 2017 tavaszán pedig részt vett a teljes érdektelenségbe fulladt pécsi kormányellenes tüntetésen, amelyet a CEU melletti kiállásért verbuváltak össze. Amikor egy újságíró megkérdezte tőle, mit szól ahhoz, hogy alig húszan mentek el a megmozdulásra, cinikusan azt válaszolta, „úgy látszik, az emberek szeretik a diktatúrát”.

Miközben előszeretettel állítja be magát független, szakértő közgazdásznak, megnyilvánulásai sokkal inkább politikai, mintsem szakmai jellegűek. A jól ismert balliberális mantrát fújja ő is: az illiberális állammal szemben vissza kell állítani a demokráciát, távolodunk Európától, helyre kell állítani a jogállami kereteket. Még azt is képes volt nyilatkozni, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt nem volt olyan veszélyben a demokrácia, mint Orbán Viktor alatt.

Ha félretesszük politikai mozgalmár énjét, és kizárólag a szakmai gondolatait vesszük górcső alá, azt látjuk, hogy egyetlen előrejelzése sem vált be. Az Orbán-kormány még egy éve sem volt hivatalban, amikor először kijelentette, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott. Ezt azóta is folyamatosan szajkózza, hozzátéve, hogy ha Matolcsy György és Varga Mihály így folytatja, akkor csődbe viszik az országot. 2011-ben arról beszélt, hogy adócsökkentéssel nem lehet fenntartható növekedési pályára állni, és azonnali, radikális gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, különben elkerülhetetlenek lesznek a megszorító intézkedések. Mint ismeretes, ekkor még javában zajlottak a tárgyalások a kormány és az IMF között. Egy újságírói kérdésre, miszerint mi történne, ha a kormány egy szuverén gazdaságpolitika mellett döntene, ami nem engedne az IMF-nek beleszólást, Mellár Tamás azt válaszolta, hogy az államcsődhöz vezetne, és a kormány mindenképp meg fog egyezni az IMF-fel.

– Ha úgy állnának föl a tárgyalóasztaltól, hogy nincs megegyezés, ez egy olyan erős jelzés lenne a nemzetközi befektetők számára, hogy a kivonulásuk eredményeként már nyárra fizetésképtelenné válna a magyar állam – hangzott a szakértői jóslata.

2014-ben képtelenségnek tartotta, hogy a gazdaság tovább növekedjen.

– Persze lehet mesterségesen bővíteni, két-három évig el is lehet evickélni. Lásd például Görögországot, amely a GDP-nek már a 180 százalékáig eladósodott, mire kipukkant a lufi. De ennek borzasztó nagy ára van. Hogy nálunk mikor pukkad ki a lufi, nem tudom, de ki fog – jelentette ki a vs.hu-nak.

Szerinte ha a kormány kitart a 3 százalékos növekedési cél mellett, az eladósodáshoz fog vezetni, és hitelt kell majd felvenni. Azzal is riogatott, hogy az alacsony kamatok mellett „extrém mértékben” elszáll a forintárfolyam, és elértéktelenedik a pénzünk. 2016-ban már olyan nagynak látta a bajt, hogy azt nyilatkozta a Népszavának, radikális és népszerűtlen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság szerkezetét alapjaiban megváltoztassuk.

– Bizony itt jön a politika felelőssége, hogy ebben a helyzetben mit lép. Vállalhatja a népszerűtlen szerepet, hogy beadja a társadalomnak a keserű pirulát azért, hogy hosszú távon sikeres legyen az ország, vagy a rövid távú népszerűséget választja – jelentette ki, majd hozzátette, „kellene egy bátor politikai erő, amelyik felvállalja a nehéz és népszerűtlen döntéseket”.

Ez a mondata különösen annak fényében érdekes, hogy egy Karácsony-kormányban pénzügyminiszter lenne. Aki soha nem ismerte el a 2010 utáni kormányok gazdaságpolitikai teljesítményét, aki folyamatosan államcsődöt vizionál és radikális beavatkozásért kiált, pénzügyminiszterként miért mondana ellent önmagának?

– Fájni fog – mondta Bajnai Gordon, amikor frissen megválasztott miniszterelnökként bejelentette kormányprogramját. A fentiek alapján hasonló bejelentés várható Mellár Tamástól is.

Mellár Tamás Baranya megye 1-es számú választókerületében indul, kormánypárti kihívója Csizi Péter, aki 2014-ben 37 százalékkal megnyerte a körzetet. Mellár Tamás eleinte Bokros Lajos pártjának, a Modern Magyarország Mozgalomnak (MoMa) volt az országgyűlési képviselőjelöltje, majd bejelentette, hogy inkább függetlenként indulna, mert szerinte csak így van esélye győzni a választókerületben. A MoMa ki is adott egy közleményt, miszerint „Mellár Tamás saját elmondása alapján a MoMa programját és értékrendjét érzi magához legközelebb”, ezért mindenképpen támogatni fogják. Valljuk be, semmi meglepő nincs abban, ha a népszerűtlen intézkedéseket követelő Mellár Tamás Bokros Lajos pártjával tud a leginkább azonosulni. Ne felejtsük, Bokros Lajos is konzervatív politikusnak tartja magát. Később az MSZP is támogatásáról biztosította, és visszavonta Tóth Bertalan frakcióvezető indulását, amivel a szocialista párt lemondott arról, hogy egyéni jelöltje legyen Pécsett. (A másik pécsi választókörzetben az MSZP–DK-megállapodás értelmében egy DK-s jelölt indul.)

– Mellár Tamás csak technikai értelemben független. Valójában Karácsony Gergely embere. Karácsonyé és persze az MSZP-é – mondta róla Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi jelöltje még tavaly év végén, jóval azelőtt, hogy Karácsony Gergely pénzügyminiszter-jelöltnek nevezte meg. Az LMP-s jelölt újságíróknak elmondta, sok dologban egyetért Mellár Tamással, de azzal nem tud azonosulni, hogy a közgazdászprofesszor az MSZP–Párbeszéd-szövetségben látja a lehetőséget a kormányváltásra.

Mellár Tamás győzelméhez az aprópártok (Együtt, Liberálisok, MoMa) támogatásán kívül további visszalépések kellenének, de két héttel a választások előtt úgy tűnik, sem az LMP, sem a Jobbik, sem a Momentum jelöltje nem lép vissza Mellár Tamás javára. A felmérések szerint mind az LMP, mind a Jobbik jelöltje 12-14 százalék körül van, így egy visszalépés esetén jelentős töredékszavazatról kellene lemondaniuk.

Mellár Tamás a választási kampány során a bevándorlással kapcsolatban gyökeresen megváltoztatta a véleményét. 2015-ben még azt mondta a Népszavának, hogy „Európának is meg kellene tanulnia együtt élni a bevándorlással, ahogy Amerika megtanulta és hasznot húzott belőle”. Szerinte „egy olyan országban, ahol 35 év alatt kis híján 1 millióval csökkent a népesség, lázasan kellene keresni a népesség pótlásának lehetséges forrásait, és nem elzárkózni előle”.

A bevándorlást még a kormány családpolitikája elleni érvként is felhozta a Hajdú Online-nak adott interjújában: „Két szempontból biztosan pozitív ez a fajta migráció. Az egyik, hogy ezáltal a fejlett országok olcsó munkaerőhöz tudnak jutni, a másik pedig, hogy az elöregedő nyugati államok demográfiai helyzetét javítja a kölcsön kapott fiatal munkaerő. Lehet olyanokat mondani, hogy Magyarország inkább a családpolitika, mintsem a bevándorlási politika révén kívánja megoldani a munkaerőpiaci problémáit, csakhogy ez még jó ideig a vágyak szintjén marad.”

A 2016-os kvótanépszavazáson az „igen” szavazatra, a betelepítés támogatására buzdított, amellyel egy platformra került Fodor Gáborral. 2017-ben egy veszprémi lakossági fórumon pedig nácizmussal vádolta meg a kormányt.

– A kormány azt tette, amit Goebbels talált ki: „Keltsél félelmet!”, hogy az emberek az egzisztenciájukat kezdjék el félteni egy külső ellenségtől. Ezt most megtalálták a migránsokban, ahogy a németek a zsidókban.

Néhány hete viszont azt nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy „keményebben ellenzem a bevándorlást, mint a Fidesz”. Bármit is mond most, ne legyenek kétségeink afelől, hogy a „keleti nyitás helyett erősebb EU-integrációt” követelő Mellár Tamás teljes mértékben az éppen aktuális globalista irányelvek, momentán a brüsszeli bevándorláspolitika mellett áll.

Lass Gábor