Ahol a falak is zenélnek

Az állam és az OTP Bank fele-fele arányban finanszírozza a nagyszabású fejlesztést, amelyről Orbán Viktor úgy fogalmazott: nemcsak a múlt megőrzését, hanem a jövő építését is szolgálja, hiszen a kastély világszínvonalú kulturális és turisztikai központtá válhat. Cél, hogy a látogatók úgy lássák a kastélyt és parkját, ahogyan egykor Erzsébet királyné (Sisi) látta. A gödöllői kastélyt az 1730-as években Grassalkovich Antal gróf építtette, később a Sina báróké lett, majd 1867-ben a magyar állam felújította és Ferenc Józsefnek, illetve Erzsébet királynénak ajánlotta fel. A két világháború között a Horthy család nyári rezidenciája volt. A 1945 után a kastély súlyosan lepusztult: a szovjet hadsereg laktanyaként használta, majd idősek otthona, végül raktár lett, ami hatalmas károkat okozott az épületben és a berendezésben.

Életveszélyes állapotban

1991-ben új korszak kezdődött a kastély életében: napirendre került a felújítás, de az 1994-ben induló rekonstrukció során a 17000 négyzetméteres épületnek mindössze nyolc százalékát sikerült rendbe hozni, és csak a főbejárat és néhány emeleti szoba készült el 1996-ra. Azóta több részleges felújítás történt, a legnagyobb 2011-ben, amikor Magyarország uniós elnöksége idején a lovardát is helyreállították. Az elmúlt harminc évben mintegy 5,6 milliárd forintot költöttek a kastélyra, ám ez eltörpül a most bejelentett 40 milliárdos fejlesztés mellett. Bár az épület 60 százalékát már felújították, számos rész még mindig életveszélyes állapotban van.

A kastélyt 1996 óta egy vegyes tulajdonú közhasznú társaság működtette, ám ez akadályozta az állami támogatásokat. 2022-ben az állam kivásárolta a magántulajdonosokat, és az ingatlant a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványhoz helyezte. Csányi Sándor vezetésével az OTP Bank vállalta a fejlesztés felének finanszírozását, míg a másik felét az állam, így újrakezdődhet a kastély teljes körű felújítása.

Sisi vonzereje

Dr. Ujváry Tamás, a kastély ügyvezető igazgatója a Demokratának elmondta, a Grassalkovich család a XIX. században telket ajánlott fel a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház számára, amely adományok nemcsak épületeket alapoztak meg, hanem a magyar kulturális identitás pilléreit is.

– Ez a fajta mecenatúra – amikor a tehetősebbek nemcsak saját érdekükben, hanem a közjóért is cselekednek – évszázadokon át természetes volt, a háborúk és a kommunizmus azonban megszakították hazánkban ezt a hagyományt. A magántőke és a közösségi célok közötti kapcsolat meggyengült, a kulturális örökség védelme pedig sokáig kizárólag állami feladatként jelent meg. A gödöllői kastély fejlesztése ennek a visszatérő mecenatúrai gondolkodásnak a jó példája. Világszerte természetes, hogy magánszemélyek, vállalkozások aktívan részt vegyenek a kulturális örökség megőrzésében. Angliában az állam viszonylag kevés pénzt fordít kastélyok, várak és történelmi épületek megmentésére, inkább a társadalom – civil szervezetek, alapítványok, magánadományozók – rakja össze a szükséges forrásokat. A Notre-Dame-székesegyház felújítását nem a francia állam állta, hanem világszerte ismert vállalatok és magánszemélyek. Franciaországban ráadásul bevett konstrukció, hogy ha valaki felújít egy kastélyt, akkor az állam vagy az önkormányzat ugyanakkora összeggel járul hozzá a beruházáshoz – mondta az ügyvezető igazgató. Kérdésünkre, hogy a beruházás milyen konkrét gazdasági hasznot hozhat az államnak, kifejtette, már az 1996-os megnyitás is látványos gazdasági hatással járt.

– Míg előtte a városban mindössze két étterem működött, néhány év alatt több mint húsz vendéglátóhely nyílt meg. Gödöllőn és környékén gyakorlatilag nem volt turisztikai szálláskapacitás, míg a kastély újranyitása után a megnövekedett látogatószám és turisztikai érdeklődés hatására többféle szálláshely jött létre különböző kategóriákban. A mostani fejlesztés hatására várhatóan jelentősen megnő a látogatók száma. Az eddigi évi háromszázhatvanezer fős épületlátogatottság és a park nyolcszáz-kilencszázezres forgalma akár másfélszeresére is emelkedhet. Becsléseink szerint évente mintegy ötszázezer vendéget fogadhat majd a kastély, ami érezhetően élénkíteni fogja a helyi vendéglátást és növelni a szolgáltatók bevételét. Ez adóbevételt generál, munkahelyeket teremt, és felpörgeti a térség gazdaságát – tette hozzá. A gödöllői kastély egyik legjelentősebb kulturális értékét Erzsébet királyné, vagyis Sisi személye adja, akit világszerte ismernek és szeretnek. Ez a nemzetközi hírnév ritka kincs, amellyel kevés magyar helyszín büszkélkedhet. Kínában vagy Japánban Gödöllő neve gyakran azonnal összekapcsolódik „Sisi kastélyával”. Az idei évben több tízezer kínai turista látogatott el ide, és a fejlesztéseknek köszönhetően ez a szám várhatóan tovább emelkedik.

Romok titkai

A kastély ügyvezető igazgatója lapunknak adott részletes tájékoztatása szerint a felújítás egyik legösszetettebb és legnagyobb jelentőségű eleme a főépülethez tartozó, plébániatemplom méretű kápolna rekonstrukciója lesz. Itt évente három-négy alkalommal tartanak szentmisét, és még ezek a ritka események is komoly technikai előkészületeket igényelnek. A falakban futó nyolcvanéves villanyvezetékek már nem biztonságosak, fűtés nincs, így a kápolna kizárólag a tavaszi és őszi hónapokban látogatható. A vakolat több helyen leválik, egyes részeket le kellett kordonozni. A tervezett felújítás nemcsak a biztonságos használat lehetőségét teremti meg, hanem visszaadja a kápolna eredeti, XIX. század végi szépségét is. Az 1940-es években szürkés-sárgás festéssel takarták el az egykori fali díszítéseket, az elmúlt évek kutatásai azonban feltárták, hogy a kápolna falait egykor gyönyörű, részletgazdag freskók borították. Ezeket most kézi munkával, milliméterről milliméterre kell visszafejteni, majd festő-restaurátorok hónapokon át dolgoznak rajta, hogy a falképek újra eredeti pompájukban táruljanak a látogatók elé, és a kápolna újra betölthesse szakrális és kulturális szerepét, méltó módon kapcsolódva a kastély egészének megújulásához.

A kápolna melletti szárny földszintjén egykor klasszicista fürdő, az emeleten a kastély zenészeinek lakhelye, a muzsikusszárny működött. Falait római mitológiai alakok és kották díszítették, de az 1950-es években átfestették őket, csak egy halvány kottarészlet maradt meg. Kutatások szerint a festő maga is muzsikus lehetett, mivel a falakra valódi, hangszerekhez illeszkedő dallamokat festett. A felújítás után itt zenei mesterkurzusokat terveznek, hogy a zeneszó újra betöltse a kastélyt. Jelenleg azonban az épületrész életveszélyes állapotban van és lezárták, noha hat éve még romtúrák során látogatható volt.

Különleges műtárgyak

A nyolcas szárny, amely egykor narancsház volt, az ötvenes években mosókonyhaként működött, most azonban üvegfalú rendezvénytérként születik újjá, ahol koncerteket, kiállításokat és esküvőket tartanak majd. A környező barakkokat elbontják, helyükön múzeumi raktárak épülnek a kastély 18 000 darabos gyűjteményének, benne a milliárdos értékű Benczúr Gyula-festménnyel, Erzsébet királyné brossával és 1700 kézzel írott levéllel. Utóbbiak között szerepel Andrássy Gyula, Deák Ferenc és számos más történelmi személyiség írása.

A lovarda mellett az istálló fogadóteremként működik majd, a történelmi sörházban újraindul a főzés, a kocsiszínből pedig restaurátor- és kutatóműhely lesz, ahol a látogatók betekinthetnek a kastély szakmai munkájába. Az udvarmesteri épület irodákat kap, a főépület gépészete korszerű, energiahatékony rendszerekkel újul meg. A 26 hektáros kastélypark is újjászületik: új sétányok, mosdók és diszkréten a környezetbe illeszkedő látványosságok készülnek, a hiányzó több száz fát történeti források alapján pótolják, hogy a kert visszanyerje eredeti, harmonikus arculatát.

Teljes újjászületés

A kastély körüli külső területek fejlesztése legalább olyan fontos, mint az épület belső tereinek megújítása. Jelenleg a parkolási infrastruktúra komoly hiányosságokkal küzd: kevés a parkolóhely, különösen a turistabuszok számára.

– A gödöllői kastélyt eredetileg családi otthonnak építették, ma viszont már nem néhány fő sétál a parkettán, hanem évente több mint háromszázötvenezren, és ez a szám a beruházás elkészültével csak nőni fog. Ez fizikai kihívást is jelent, így a felújítás a kastély szinte minden négyzetcentiméterét érinti. A padlóburkolatok, különösen az eredeti parketták már nem a korabeli használatra lettek méretezve, ezért elengedhetetlen megerősíteni őket, valamint ellátni olyan védőréteggel, amely láthatatlan marad a szemnek, mégis hatékonyan óvja a történelmi felületet – fejtette ki Ujváry Tamás. Az ügyvezető igazgató elmondta még, az új attrakciók tervezése folyamatosan zajlik, de végleges döntéseket még nem lehet hozni.

– Ami ma látványosnak tűnik, az néhány év múlva már nem biztos hogy ugyanúgy hat – a turizmus, a technika és a közönség elvárásai folyamatosan változnak. Ezért a programokat csak akkor lehet véglegesíteni, amikor a fizikai kivitelezés elér egy adott szakaszhoz, és pontosan látszik, milyen tér, milyen funkció, milyen technikai lehetőség áll majd rendelkezésre.

A fejlesztés több ütemben valósul meg. A támogatási dokumentum kilencéves határidőt jelöl meg, ami biztonságos keretet ad, de mindenki azon dolgozik, hogy jóval hamarabb befejeződjön a projekt. Jelenleg a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzési eljárások előkészítése zajlik, ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kivitelezés elindulhasson. A fizikai munkálatok várhatóan 2027 első vagy második negyedévében kezdődhetnek meg.