Nógrád megye páratlan kincsek otthona, ám méltatlanul elhanyagolt szeglete Csonka-Magyarországnak. Turisztikai szempontból a lista legalján szerepel, keveseknek jut eszébe, hogy az északi országrészen is van bőven látnivaló. A megye a kereslet hiánya okán a mai napig nem bővelkedik kiépített turisztikai hálózatban. De ezen a területen is élnek emberek, akik mernek nagyot álmodni.

Maczó László, egykori béri polgármester felismerte a falujában rejlő lehetőségeket. A sziráki kastélytól, a szandai és a bujáki vártól nem messze fekvő település ugyanis olyan nagy történelmi személyiségeknek adott otthont, mint Werbőczy István, a Báthoryak vagy az Esterházyak.

– Őseink Zólyom melletti településekről költöztek Bérre. A település földesurai 1770-től az Esterházy hercegek voltak, a család azonban 1848-ban eladta valamennyi nógrádi jószágát a Lázár családnak – mutatja be települése történetét Maczó László. Az Andezit Hotelnek épületet adó vadászkastély története is ekkor kezdődik. A család nem kisebb személyiséget adott a magyar történelemnek, mint Lázár Andor, egykori magyar királyi igazságügy-miniszter. A kastély mai formája is az ő idejében alakult ki. A Gömbös- és a Darányi-kormány igazságügy-minisztere 1944-ben fejezte be vidéki vadászkastélyának építkezéseit. A területi revízióért küzdő, markánsan nemzeti-konzervatív politikusnak ugyan nem sikerült célkitűzéseit elérnie, fél évszázaddal később viszont jött egy hasonlóan gondolkodó ember, aki kiegészíthette a nagy előd munkáját. Maczó László elképzelései szerint mi, magyarok is megérdemeljük, hogy büszkék lehessünk történelmünkre.

A kilencvenes évek elejére a Lázár-kastély épülete a zabrálásnak és az oktalan rombolásnak következtében majdnem megsemmisült. Ekkor vette kézbe kezelését Maczó úr és családja, a kastély épületét és a környező háromszáz holdnyi földet 2000 májusára sikerült a megvásárolniuk.

Apró, gyűjtögető munkával sikerült az egykori berendezés egy részét, valamint hasonló stílusú korabeli bútorokat is beszerezniük, s kialakítani a kastélymúzeumot a már működő vendégház mellett. A gyűjtőszenvedély azonban elragadta a tulajdonost, aki immár nem csak a Lázár-családnak, de egész Nagy-Magyarországnak igyekezett élő mementót állítani.

– A kastélyban semmi sem dísz, minden működik – meséli büszkén a cserépkályha-gyűjteményre mutatva. – Az emeleti tanácskozóterem falain Rákóczi-, Kossuth-, Petőfi -, Horthy-képek, -nyomatok láthatók, hogy a vendégekben felélesszék a hazafi as érzéseket. Mellette az olvasóterem, ahol tízezer könyv található, köztük Károlyi által fordított, 1840-ben kiadott bibliával és egy igazi ökumenikus bibliagyűjteménnyel. A vitrinekben Petőfi- , Arany-, Tompa-, Vörösmarty-, Liszt Ferenc-relikviák sorakoznak. De van itt Rudolf főherceg emlékalbuma, Erzsébet királynő és Ferenc József aláírásával és eredeti kormányprogramok a második világháború idejéből.

A falakat egész Magyarországot ábrázoló gobelinek, szőttesek díszítik, a folyosókon a történelmi haza összes címerével szembetalálkozunk. „Nem, nem soha!” – hirdetik hangosan a plakátok, visszahúzva lelkünket a két világháború közötti időkbe. A Maczó-birtok – nem túlzás – minden szegletében kiállításokkal, gyűjteményekkel találkozhatunk. Az esketőteremben, ahol bármely vallás tagjai házasságot köthetnek, több ezer darabos hangszerkiállítással találkozhatnak a látogatók, a tanácsteremben szablyák sorakoznak, a folyosókon megszámlálhatatlan fokos- és kampósbot vár minket. A magyar vértanúk fala 1551-től 1854-ig állít emléket elesett hőseinknek.

– Ezt a Rákóczi-szobrot Rimaszombaton találták három évvel ezelőtt egy pincében. Arra következtetek, hogy ez a szobor 1920 előtt köztéren állhatott. A magyarok kilencven esztendővel ezelőtt elrejtették a szlovák soviniszták elől. Ha Rimaszombat újra Magyarország része lesz, visszaadom a városnak – ígéri.

A látogatók minden esetben tárlatvezetés során ismerkedhetnek meg a kastély rejtett csodáival, történelmünk kevésbé ismert vagy elfeledett eseményeivel. Ahogy nőtt a birtok és a látogatók száma, úgy szaporodtak a kastély mellett felhúzott épületek is. A betyárcsárda a pusztai hagyományok életben tartására szolgál, itt nyaranta tartanak mulatságokat. Mellette turistaház várja a diákcsoportokat. A Magyarok Háza is új épület, földszintjén a nagy magyar gondolkodók idézetei igyekeznek a tanácskozók lelkébe erőt csepegtetni. A szobákban az 1848-as forradalom legnagyobb személyiségeinek, Bem apónak, Görgey tábornoknak és Petőfinek állít emléket a tulajdonos, s egy újabb kis könyvtárra is bukkanhatunk.

Az emeleten újabb szobák bővítik a kastélyszálló épületét, a két épületben összesen száznyolcvan fő teljes ellátását tudják megoldani. A falakon a már jól ismert címerek és plakátok teszik hangulatossá a vendégek mindennapjait.

– A miocén korban tűzhányó működött itt, a lávafolyást most is meg lehet tekinteni, túrákat is szoktunk szervezni oda – mesél a névválasztás okáról. – A vulkanológusok leírása szerint a nálunk látható andezitoszlopok egyedüliek és egyediek egész Európában.

A hatalmas területű park sem marad kihasználatlan. Több tó és pihenőhely kapcsolódik a birtoktörzshöz, a mezőkön állatok legelnek. Ménesek legelnek, szarvasok, őzek és tevék pihennek az árnyékban. Mangalicák és rackák rejtőznek a csalitban a többi hagyományosan magyar, hungarikum állatfajta mellett – teljesen szabadon. Néha betérnek a fogadóépület elé, ám jelenlétük senkit nem zavar. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Maczó Lászlónak tényleg sikerül az egykori nemesi birtokok hangulatát visszaadni.

Az udvart járva nagy felirat hirdeti: Szabad Európa Rádió. Amikor a látogató azt hiszi, mindent látott, egy újabb kiállítással találkozik, a magyar rádiózás múzeumával. A legöregebb darab a hőskorból származik, de a több száz rádió között akad olyan is, amit egykor a párttitkárok használtak. Maczó úr a rádiómúzeum egyik szegletéből gyufásskatulya-gyűjteményt húz elő, s büszkén mutatja, hány száz ország egyedülálló díszítéseit sikerült összegyűjteni. Már ezen sem lepődünk meg, hiszen magyar találmányról van szó, s itt minden magyar.

– Az a célom, hogy a magyarok zarándokhelyévé varázsoljam ezt a vidéket – vallja. Aki eljön ide, láthatja, sikerül is neki.

Gerhát Petra