Akár az Alkotmánybíróság elé is kerülhetne tranzitzóna kérdése

Az elmúlt néhány nap történései azt mutatták, hogy az Európai Unió és intézményeinek a működésében a pártpolitikai alapú széthúzás mellett egyre gyakrabban alakulnak ki komoly jogi viták is a nemzetállamok és az EU hivatalainak a képviselői között. Az utóbbi években megszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor a tagállamok kormányai azért tiltakoznak, mert szerintük Brüsszel a hatáskörein jóval túllépve, tehát jogtalanul hozott meg bizonyos döntéseket. Egy ilyen ügyben pedig a napokban Németország nem Brüsszelben fejezte ki a tiltakozását, hanem inkább egy a saját országán belül meghozott döntéssel zárta le a jogvitát a német államnak igazat adva.

A német alkotmánybíróság ugyanis a saját döntésével felülbírálta az EU Bíróságának korábbi döntését, illetve megállapította, hogy az Európai Központi Bank túllépte a hatáskörét. A demokrata.hu által megkeresett alkotmányjogász, ifj. Lomnici Zoltán szerint a nagy érdeklődést kiváltó német alkotmánybírósági döntés most felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy ez az alkotmányossági eljárás legitim módon alkalmazható legvégső eszközként az uniós tagállamok és a EU közötti hatásköri viták eldöntésére. Németország ezzel most arra mutatott egy friss példát, hogy az uniós tagállamok nemzeti érdekei felülírhatják az uniós érdekeket.

A Századvég jogi szakértője hangsúlyozta, hogy a Brüsszel döntéseivel szembeni végső fellépésnek ez a jogi eszköze már régóta létezik, és több tagállam is élt már vele. Ha szükséges, akkor egyes uniós döntések végrehajtásának a megakadályozására hazánk is kérheti az Alkotmánybíróság beavatkozását. Ez a magyarországi alkotmánybíróság által is használható alkotmányos jogi lehetőség többek között a német és a francia alkotmánybíróságok gyakorlatán alapul, amelyek korábbi esetekben azt mondták ki, hogy az unió az úgynevezett korlátozott eseti felhatalmazottság elvén áll.

Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az EU jogszerűen csak azt teheti meg, amire feljogosítják a tagállamok a saját alkotmányaik keretei között az uniót. Ha az EU egyes irányelvei, rendeletei, vagy egyes uniós döntések ütköznek egy tagállam alkotmányával, akkor azok végrehajtását megtilthatja az adott tagállam alkotmánybírósága. Az uniós másodlagos jog és a tagállami alkotmányos jog ütközése kapcsán a német alkotmánybíróság már egy korábbi verdiktjében részletesen kifejtette, hogy amennyiben egy ügyben ütközik a német alkotmány egy uniós hatáskörrel, akkor a német alaptörvény, illetve annak vonatkozó pontja erősebb, mint az uniós jog – mondta el lapunknak az alkotmányjogász.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország jogilag megalapozottan élhet ezzel az alkotmánybírósági eljárással, például akár az Európai Bíróságnak azzal a friss döntésével szemben is, amely egy elfogadhatatlanul igazságtalan ítéletben marasztalta el a magyar határnál felállított tranzitzóna működését. 

Ifj. Lomnici Zoltán szerint az Európai Unió Bíróságának a tranzitzónával kapcsolatos ítéletével szemben a tagállami alkotmánybíróságok – és ennek megfelelően a magyar Alkotmánybíróság is – jogszerűen vizsgálhatják, hogy az adott nemzetállam alkotmányából következik-e felhatalmazás az adott uniós rendelkezésre. A magyar Alaptörvény fölött őrködő testület tehát azt is mérlegelheti, hogy döntésével túlterjeszkedett-e Brüsszel a hatáskörén, ez az úgynevezett ultra vires kontroll, valamint azt is megvizsgálhatja, hogy az uniós norma ütközik-e az alkotmányos önazonosságba. 

A tranzitzónát elmarasztaló uniós bírósági ítélet semmissé tételének a kérdése indokoltan kerülhetne a magyar Alkotmánybíróság elé, mivel az EU alapszerződései kimondják, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak azt az alkotmányos identitását, amelynek része az idegen népesség betelepítése és a bevándorlás kapcsán a szuverén tagállami döntéshozatal is – mondta el az alkotmányjogász.