„Aki nem tiszteli a magyar törvényeket, nem kell Magyarországon maradnia”
Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak semmilyen szinten nem kell Magyarországon maradnia – hangsúlyozta a belügyminiszter a 17. Magyar Jogászgyűlés zárónapján, szombaton Balatonalmádiban.Pintér Sándor a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű tartózkodása Magyarországon című előadásában jelezte: a 2024. január elsejével hatályba lépett új szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy Magyarország a magyaroké.
A magyar munkahelyek első helyen a magyarokat illetik meg, csak annyi vendégmunkás érkezhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van – hangsúlyozta Pintér Sándor.
Hozzátette: további alapelv volt, hogy a munkavégzés és más tartózkodás nem korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan, valamint az, hogy akit kiutasítottak, annak el kell hagynia az országot, és ezért az is felel, aki behozta Magyarországra.
Pintér Sándor előadásában kiemelte: Magyarország arról döntött, hogy minden arra közvetlenül rászorulónak, aki Ukrajnából érkezik, védelmet nyújt. Ők „valódi menekültek”, kell nekik biztosítani biztonságot, egészségügyi ellátást, anyagi biztonságot, ellátást és gyermekeiknek oktatást – fogalmazott.
Magyarország eddig mintegy 13 millió embert fogadott Ukrajna területéről és biztosította nekik a belépést függetlenül attól, hogy közvetlenül, vagy Románián keresztül érkeztek.
Március 31-ig 50 ezren nyújtottak be ideiglenes védelem iránti kérelmet, amelyből 44 ezernek helyt adtak – közölte.
A 13 millió érkező közül több mint 1,4 millió olyan volt, aki kijelentette, hogy a háború elől menekült – tette hozzá. Ismertette: a kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolások száma 245 ezer volt.
A belügyminiszter előadásában szólt az egyéb jogcímek szerinti tartózkodási engedélyek rendszeréről, továbbá arról is, hogy új jogintézményeket alakítottak ki, a munkavállalói kategóriákat szétbontották, valamint bevezették a Nemzeti Kártyát meghatározott országok állampolgárai számára.
Átlátható, egyszerű jogrendszerre és jogegységre van szükség Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. Olyan jogszabályokra, amelyek a versenyképességet támogatják – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.
Tuzson Bence kiemelte: az Európai Unió gazdaságilag lemaradásban van a versenytársaihoz képest, hozzátéve, hogy olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek támogatják a versenyképességet.
Azt mondta, azon dolgoznak, hogy a jogszabályok egyszerűbbek, átláthatóbbak legyenek, a jogi döntések gyorsabban megszülessenek. Az elmúlt évtizedekben a jogrendszer ugyanis egyre bonyolultabbá vált, ez pedig nem segíti a versenyképességet – tette hozzá.
A tárcavezető példaként említette az Európai Unió országaiban alkalmazott GDPR-szabályokat, amelyek miatt hátrányba kerülhetnek az uniós országok azokkal az országokkal szemben, ahol nem alkalmazzák ezeket. Hozzátette: a magyar és az uniós jogalkotás tekintetében is a versenyképességet kell szem előtt tartani.
Tuzson Bence fontos lépésnek nevezte a preambulum bevezetését, amelynek keretében a jogalkotó beszámol arról, miért alkotta az adott szabályt, ezzel adva iránymutatást a jogásztársadalom, a jogalkalmazók számára.
Azt mondta, 20 ezer oldalnyi jogszabályt egyszerűsítettek, az egyszerűsítés mellet azonban fontos a jogszabályok átláthatósága.
Tuzson Bence beszélt arról is, hogy a jogászmunkában jelentős változást hoz majd a jogszabálytár átalakítása. Ennek lényege, hogy mesterséges intelligenciával megtámogatott jogtárat hoznak létre, segítve a jogászok munkáját.
A jogtár által alkalmazott mesterséges intelligencia összefoglaló választ ad arról, hogy az adott probléma milyen szabályozási környezetbe illeszkedik. A jogtár, amelyet a jogászok mellett mindenki használhatja majd, nemcsak a jogi problémát kezeli, a kérelmet is benyújtja majd az ember helyett – tette hozzá.
Míg a családjogi ügyek száma magas, addig a polgári ügyek száma csökken, ennek pedig az az oka, hogy a jogi konfliktusok jelentős részét a hosszú ideig tartó ügyintézés miatt a cégek nem viszik bíróság elé, sok esetben inkább egyezséget kötnek egymással – mondta.
Fontos célnak nevezte a bírósági folyamatok felgyorsítását, ennek hatékony módja szerinte az egyszerűsített per bevezetése. Ennek lényege, ha a felek úgy döntenek, hogy ezt a megoldást választják, akkor 30-60 napos eljárás alatt megszülethet az elsőfokú ítélet.
Beszélt arról is, hogy egyes jogterületek egységesítésre szorulnak az unióban. Példaként említette az online vásárlásokat, amelynek során különböző országok jogrendszere érvényesül.
Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon egy hatalmas joganyagból dolgoznak a jogászok. Ezért különösen fontos a jogbiztonság, azaz egyértelmű, átlátható jogszabályokra van szükség.
Azt mondta, a jogászgyűlés témái között kiemelten jelent meg a digitalizáció.
