Akiken már a rehabilitáció sem segít

– Nem hallanak, nem látnak, mintha egy burokban lennének. Pár hete a mentők el is vittek egyet. Amíg ki nem érkeztek, a közteresek próbálták vízzel itatni, de nyelni sem tudott – meséli tapasztalatait a Nyugati pályaudvar aluljárójának egyik diszkontjában dolgozó nő.

Este fél kilenc múlt. Az aluljáró falának támaszkodva most is ott ül egy férfi. Üveges szemekkel mered maga elé, egy másik két kézzel rázza, úgy próbálja magához téríteni. Nevén szólítja, ismerősök lehetnek. A kábultról lerí, hogy nem hajléktalan. A húszas évei végét taposhatja; bár arca erősen borostás, ruhája alapján becsületes munkásember is lehetne. Odalépünk, megkérdezzük, tudunk-e segíteni, ismerőse azonban egyértelműen tudtunkra adja, jó lenne, ha továbbállnánk, kiszámíthatatlan, hogy fog reagálni.

A diszkont eladója azt mondja, az utóbbi hetekben több a rendőr, emiatt nappal már ritkábban látni ehhez hasonló jeleneteket az aluljáróban. Közeleg viszont a tél, amikor a hajléktalanok mellett már a drogosok is gyakoribb vendégek lesznek.

A Blaha Lujza téri metróaluljáróban meséli egy jegyellenőr: van olyan munkatársa, akit meg is támadott egy vélhetően „bebiózott” drogos.

– Nekem kellett leszednem a kollégáról, de mintha meg sem érezte volna, hogy rángatom – emlékszik vissza a negyven év körüli, jól megtermett férfi.

Emberkísérlet

– A tavaszi kijárási korlátozás során gyakoribb lett az illegális szerek nappali használata, ami elsősorban az életformánk átalakulásával, a bezártság okozta szorongással magyarázható. Főként a serkentő hatású dizájnerszereknél észleltünk növekedést: ezekből a bulik elmaradtával átmeneti túlkínálat lépett fel, de a szintetikus kannabinoidok kapcsán is láttunk negatív változásokat – fejti ki lapunknak dr. Szemelyácz János addiktológus-pszichoterapeuta, címzetes egyetemi docens. Az erre vonatkozó pontos adatokat csak jövőre lehet majd kielemezni.

A serkentő hatású, többnyire por vagy tabletta formájában fogyasztható dizájnerdrogok, mint a mefedron, MDPV, pentedron 2009-2011 körül jelentek meg Magyarországon. A herbál vagy biofű néven ismert szintetikus kannabinoidok pedig 2011-2012-ben törtek be a drogpiacra, utóbbiak rövid idő alatt elképesztő népszerűségre tettek szert, mivel olcsón hozzá lehetett jutni olyan mennyiséghez is, amellyel egy kisebb társaságot is akár napokra ki lehet ütni.

Ezek az anyagok kezdetben szinte mindig legálisan kaphatók, ugyanis amíg a jogalkotók reagálnak, és az ismeretlen kockázatú szereket tartalmazó C listáról átteszik őket a kábítószerek csoportjába (A lista), addig hónapok, de akár évek is eltelhetnek.

– A szintetikus kannabinoidok a 2013-2015-ös években jártak csúcsra. Akkorra már több fogyott belőlük, mint a klasszikus illegális szerekből. Ez a trend egészen 2018-ig tartott, azóta viszont a műfüvek csak két fogyasztói csoportban tartják népszerűségüket: a fiatalok és főként a vidéki és nagyvárosi szegregátumokban élő szegények, többnyire romák körében. A szerek beszerzése kevés kockázattal jár, hiszen a dark webről (az internet „láthatatlan” részéről) megrendelhetők, így a dílert megkerülve simán házhoz viszi őket a postás vagy a futárszolgálat, és lehet akár kriptovalutával is fizetni, így szinte lenyomozhatatlan az ügylet. A második és egyben a legfőbb célcsoportban korábban népszerű, szipu néven közismertté vált inhalánsok sem árban, sem hatásban nem képesek felvenni a versenyt az új, szintetikus kannabinoidokkal, amikhez mindössze százötven-háromszáz forintért hozzá lehet jutni – mondja Szemelyácz János.

A szakember szerint ezek a kilátástalanságban élő emberek nem ebben a valóságban akarnak létezni, nekik nem az a céljuk, hogy pörögjenek, mint az MDMA-tól (ecstasy) fogyasztói, vagy hogy lazuljanak, amit a hagyományos kannabisz vált ki. Az ő céljuk a teljes kábulat.

Bár a biofüvek fizikai elvonási tünetei nem olyan súlyosak, mint a depresszánsok (opiátok, nyugtatók, alkohol) esetében, rendszeres használatuk azoknál sokkal súlyosabban károsítja a szervezetet, és nagyon erős pszichés elvonási tünetekkel jár.

– A szer használata drog indukálta pszichózissal – téveszmékkel, hallucinációkkal –, vese- és májkárosodással, szívritmuszavarral, esetenként akár olyan intenzív érösszehúzódással jár, amely akár a végtagok elhalását is okozhatja – mondja a szakember.

Az addiktológus szerint azért ragadt meg a köznyelvben a biofű elnevezés, mert azokon a receptorokon hat, mint a klasszikus kannabisz, és növényi törmelék formájában kerül a piacra, így látszólag akár gyógynövény is lehetne. A hatóanyag azonban mindig valamilyen vegyszer, amit jellemzően kínai laborokban terveznek meg a kémikusok. És hát nyilvánvalóan embereken próbálják ki őket; nem más ez, mint emberkísérlet. A nem megfelelő dozírozás miatt gyakori veszély a biofüvek túladagolása; valószínűleg az egyik legújabb dizájner­drog, a „bika” esetében is ez vezetett több fogyasztó halálához.

Visszafordíthatatlan következmények

Itthon május végén tűnt fel a „bika” néven hírhedtté vált 4fmdmb-bica szintetikus kannabinoid, amely eddig több tucat, főként fiatal ember életét követelte. A közelmúltban a sajtó egy négygyerekes bükkszentmártoni édesapa haláláról számolt be.

– A ma népszerű dizájnerdrogokat, amilyen a bika is, már nem a klasszikus kábítószerek kémiai vázára építik fel az előállítók, hanem a korábbi hatékony, de már tiltólistára került dizájnerdrogokat fejlesztik tovább. Bár most a bika a legújabb halálos szer, alapvetően nem sokkal kártékonyabb, mint a többi szintetikus kannabinoid. A haláleseteket az okozza, hogy időnként egy-egy szernek az adagját a díler vagy a labor elszámolja, így az utcára a tervezettnél sokkal erősebb anyag kerül.

Ez volt a helyzet korábban a ma is piacon lévő ADB-FUBINACA-val is: 2015 júniusában tucatnyi fiatal halálát okozta, miután tabletta formájában, sokszoros hatóanyagdózissal kezdték forgalmazni.

De a dizájnerdrog-jelenség fő veszélye nem a halál, hiszen elképesztő mennyiségű ember él vele, és „csupán” néhány tucatnyian halnak bele. Sokkal inkább a rendkívül káros és visszafordíthatatlan hatásai, így akik éveken át használják, elbutulnak, mentálisan retardáltak lesznek. A kilencvenes években kiépülő hagyományos rehabilitációs otthonok megfelelőek ugyan az opiát- és alkoholfüggők kezelésére, de az addiktológus szerint egy masszív dizájnerdrogos kognitív képességei és agyi kapacitása, szociabilitása olyan mértékben sérül, hogy az ilyen típusú rehabilitáció már semmit nem segít rajta.

Közvetett megelőzés

Magyarországon idén nyáron több mint kétszáz új anyaggal bővült a tiltott pszichoaktív szerek listája, így összesen már nagyjából hatszáz szert tartanak számon. A magyar szabályozás lényege, hogy a tiltólistára nemcsak a konkrét pszichoaktív anyag kerül fel, hanem annak törzsképlete is (úgynevezett generikus szabályozás), ezáltal a későbbiekben forgalomba kerülő változatok is automatikusan büntethetővé válnak.

Szemelyácz János úgy véli, hogy ez a gyakorlat segített ugyan a dizájnerdrogok rendészeti szabályozásán, a probléma megoldása azonban összetettebb. Amennyiben esetleg eltűnnének a piacról ezek a szerek, akkor a kilátástalanságban és nyomorban élő szerhasználók visszatérhetnek a kannás borhoz vagy a szipuhoz. Szerinte amíg nincsen mélyenszántó beavatkozás, azaz megfelelő szociális háttérmunka, prevenciós programok és megfelelő számban szakemberek, addig nem lehet jelentős és tartós pozitív változásra számítani.

– Én az indirekt megelőzésben hiszek, amikor is jövőképet, értékeket, munkát lehetne nyújtani a szegregátumokban élő fiataloknak, akiknek elsősorban nem addiktológusra van szükségük. Erre 2019-ben sem lehetett közvetlenül pályázni, aztán a koronavírus-járvány tovább csökkentette a lehetőségeket – mondja a szakember.

A jövő évre vonatkozóan a kormány jelentős, hárommilliárd forint összegű fejlesztési forrást különített el a célzott prevenciós programok támogatására, továbbá két és fél milliárdot a gyermekvédelmi szakellátási intézmények működésének segítésére. Szemelyácz János abban bízik, hogy az összegek idővel nem fognak csökkenni, és a megfelelő helyre kerülnek.