Hazánkba látogatott Erdogan török elnök, akinek kétségkívül kapóra jött egy kellemes hangvételű találkozó egy európai uniós országban. Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakértője ugyanakkor rámutat, Magyarország megítélését is javította egy regionális középhatalom vezetőjének látogatása, a most kötött megállapodások révén pedig a magyar cégek előtt új irányok nyílnak a terjeszkedésre.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

– Két napot töltött hazánkban Recep Tayyip Erdogan török elnök. A nagyszabású vizit után talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit hozott nekünk ez a látogatás?

– A látogatás főleg gazdasági szempontból hozhatott újat, a gazdasági együttműködés fontosságát mindkét vezető hangsúlyozta. A látogatás alatt tartott magyar–török üzleti fórum során számos magyar és török üzletember kapott lehetőséget a találkozásra, eszmecserére. Ez elősegíti a kapcsolatok bővítését, a kereskedelem élénkítését. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a politikai vezetőkön múlik, mennyire lesz ez a folyamat sikeres, hanem a két ország üzleti szféráján, illetve a gazdaságok állapotán. Jelenleg Törökország nincs túl jó helyzetben, ami a török líra látványos leértékelődésében és egy növekvő inflációban nyilvánul meg. Ezek a nehézségek pedig akadályozzák a nagy ívű, a célkitűzések szerint több mint ötmilliárd dollár értékű kereskedelem elérését – jelenleg ennek valamivel több mint a fele teljesül. Az azonban biztos, hogy a politikai akarat megvan, és bár ezen a területen is van még fejlesztenivaló, de már kiépültek azok az intézmények, mint például az Exim Bank, amely több százmilliós támogatási keretet biztosít, megkönnyítve a magyar vagy a török üzletembereknek a befektetést egymás országaiban.

– A török elnök látogatásának egyik fontos állomása volt a frissen felújított Gül Baba türbéjének átadása. Származik ebből gyakorlati haszna az országnak?

– Természetesen ennek a lépésnek is az lehetett az elsődleges célja, hogy a két ország között fennálló jó kapcsolatot elmélyítse. A diplomáciában fontos a kölcsönösség: ne felejtsük el, hogy Törökországban szép számban találunk Magyarországhoz vagy a magyarsághoz kapcsolódó emlékhelyeket. Elég csak arra a rodostói házra gondolni, ahol a török földön bujdosó II. Rákóczi Ferenc elhunyt, de ott találjuk Kossuth Lajos kütahyai házát is, ahol emigrációjának egy részét töltötte, amely ma már múzeum, és Bartók Béla Osmaniye-ben található kiállítását. A kölcsönösség jegyében remélhetjük, hogy ezek az emlékhelyeink megfelelően karban lesznek tartva, a török kormány odafigyel rájuk. Nyilván más fénytörést kap a két ország közös múltja: míg török részről az oszmán hódoltság a fénykor volt, addig magyar szemszögből nézve óriási pusztítással járt. A történelmi narratívákat nem lehet megváltoztatni, viszont az együttműködés jegyében célszerű a közös, pozitív példákat megragadni. Ezeket a vezetők az ünnepség alkalmával igyekeztek is kiemelni.

– Visszakanyarodva a gazdasági együttműködéshez, a felek hadiipari együttműködésről is megállapodtak. Mit ajánlhatunk fel mi, és mire számíthatunk a török féltől?

– A hadiipari, haditechnikai együttműködésről szóló megállapodásokról szintén nem hangzottak el konkrétumok a nagyközönségnek, de ha figyelembe vesszük, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében milyen mértékben adnak állami forrásokat annak érdekében, hogy korszerű felszerelést kapjanak a katonák, nem kizárt, hogy hadiipari megrendelések realizálódnak majd a közeljövőben. Fontos hangsúlyoznunk azt is, hogy Törökország 1952 óta NATO-tag, vagyis katonailag is a szövetségesünk, így a szorosabb együttműködésnek nem lehet akadálya.

– Van olyan terület, ahol konkrét segítséget várhatunk Törökországtól?

– Hathatós segítséget nyújthatnának például az afrikai országok felé irányuló kereskedelmi forgalom felépítésében. A keleti nyitás mellett a magyar kormány célja, hogy déli irányban is próbáljon pozíciókat szerezni, piacot találni a hazai termékeknek, üzleti lehetőségeket biztosítani a magyar cégeknek. Törökország ezt a folyamatot már legalább egy évtizeddel korábban elindította, így ebből a szempontból előttünk járnak. Majdnem minden afrikai államban van már török nagykövetség és konzulátus. A felek úgy látják, hogy a jól szervezett török apparátus segítségével a magyar projektek is könnyebben megvalósulhatnának. A terepen szerzett tapasztalatokat mindkét üzleti kör felhasználhatja, mi több, együtt sikeresebben léphetnének fel a jövőben, például közös beruházásokat indítva, olyanokat is, amelyeket a török fél egyedül nem tudna kivitelezni. Az is fontos stratégiai cél Magyarország számára, hogy megépüljön a Török Áramlat, bár ezzel kapcsolatban a törököknek korlátozott a mozgásterük, hiszen elsősorban Oroszországon, illetve az építkezést finanszírozó szereplőkön múlik. Magyarország a stabil kapcsolatokban érdekelt, hogy adott esetben tovább lehessen majd építeni irányunkba a vezetéket.

– Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Kereskedőház és a török kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős ügynökség, a KOSGEB. Azzal a céllal, hogy növeljék a két ország vállalkozásai közti üzleti és befektetési együttműködések számát és értékét. Valódi lehetőség ez?

– Ez a folyamat még az elején tart, így nehéz lenne megjósolni, mekkora lesz majd a haszon. Azt ugyanakkor már jól láthatjuk, hogy a török befektetők bizonyos szektorban nagyon aktívak: ilyenek a napelemfarmok létesítése, ingatlanfejlesztés, logisztika, nem is említve a török éttermeket, melyek színesítik Budapest és más nagyvárosok központját. Magyar cégek kevésbé látványosan vannak jelen Törökországban, ezen a téren lenne még hova fejlődni. Persze azt sem árt figyelembe venni, hogy nagyon erős a verseny, így hiába a méretes piac, a verseny is fokozottabb. Éppen ezért jön jól, hogy a mostani találkozón megmutatkozott a politikai akarat, amely megkönnyítheti a magyar cégek dolgát, ha ki akarnak lépni a török piacra. Elsősorban a turizmus, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság területén vannak sikeres példák.

– A gazdasági kérdések mellett politikai szempontból is hangsúlyos volt a találkozó. Egyesek most azt vetik Orbán Viktor szemére, hogy nyugati kollégáival ellentétben nem hánytorgatta fel a török kormány vitatott intézkedéseit. Ebből a nézőpontból milyen politikai hasznot jelenthet a látogatás?

– Politikailag is próbált mindkét fél kölcsönösen profitálni a találkozóból. Erdogan elnöknek jól jött, hogy megmutathatta, egy európai uniós tagállam területén is számíthat szívélyes fogadtatásra, amely stratégiai szövetségesének tartja. Főleg azok után, hogy Franciaországban egészen más volt a helyzet, németországi vizitje során pedig Angela Merkel bírálta a törökországi emberi jogi helyzetet, és számonkérte a sajtószabadság állapotát. Zárójelben azért jegyezzük meg, hogy ott sem lett emiatt szakítás, hiszen vannak olyan közös érdekek, amelyek a két országot összekötik. Németország is éppen annyira érdekelt abban, hogy Törökországban megmaradjon a stabilitás, mint hazánk, gondoljunk csak a migrációs válságra, amelyet a törökökkel kötött paktum nélkül aligha lehetne kezelni. Azt is tartsuk szem előtt, hogy Törökország jelentős középhatalom, amely a világ GDP-jének egy százalékát adja, és nem mellékesen a NATO egyik legnagyobb haderejével rendelkezik. Egyszóval Törökország olyan hatalom, amellyel érdemes jóban lenni. Ezzel gyakorlatilag azt a kérdést is megválaszoltuk, milyen politikai előnyhöz jutott Magyarország a jó hangulatú találkozóval. Orbán Viktor korábban már beszélt arról, hogy három nagy erőközpontra érdemes odafigyelni, ezek Németország, Oroszország és Törökország. Utóbbi vezetője most eljött hozzánk, amely egyértelműen jelzi, hogy Magyarország fontos szereplő a térségben.