Bár Brüsszel ünnepelne, itthon káosz ütné fel a fejét, ha vasárnap nem a kormánypártok nyernék a választást – mondta Morvai Krisztina a Magyar Időknek adott interjújában.

Fotó: MTI, archív

Az alábbiakban az interjúból idézünk.

– Az utóbbi hónapokban több alkalommal is nyilatkozott belpolitikai kérdésekben. Mi vitte rá, hogy a nemzetközi frontvonal mellett belügyekben is hangot adjon véleményének?

– Európai parlamenti képviselőként – a hazám sorsáért aggódva – kötelességem felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi európai uniós bevándorláspolitika tükrében mi történhet Magyarországgal az április 8-i választások után, ha ezt a választók bölcsessége nem akadályozza meg. Brüsszelben manapság az a jelszó, hogy „Új Európát építünk”. Világossá kell tenni a magyar emberek előtt, hogy ez mit is jelent: fel kívánják számolni a nemzeteken alapuló államokat, Európai Egyesült Államokat akarnak létrehozni, és „sokszínű, befogadó, toleráns, szolidáris” Európát terveznek. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy minden tagállamra nézve kötelezővé tennék a migránsok tömeges befogadását. Rendkívüli mértékben aggaszt, hogy minden egyes olyan ellenzéki párt, amelynek esélye van bejutni a parlamentbe – ideértve a Jobbikot is – folyamatosan hangsúlyozza az „Európai Unióhoz való közeledésünk” fontosságát, jelentőségét. Márpedig minden magyar embernek világosan kell látnia: az Európai Unió és a tömeges migráció, illetve a tagállamoknak az erre történő rákényszerítése egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Azt állítani, hogy „szeretnék jó kapcsolatokat az Európai Unióval, de nem szeretnék tömeges bevándorlást Magyarországon” olyan, mintha azt mondanám a zöldségesnél: szeretnék egy doboz tojást, de a sárgája nélkül. Az EU és a tömeges bevándorlás, Magyarország bevándorlóországgá tételének veszélye egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Brüsszeli munkám során látom azt, hogy hova vezethet, ha a magyar választópolgárok ezt az összefüggésrendszert nem látják világosan. Ezért kényszerített rá a lelkiismeretem, hogy megszólaljak, és elmagyarázzam, hogy mi a tétje az április 8-i választásoknak.

(…)

– Magyarország pár napon belül választ. Korábban úgy fogalmazott, a Jobbik és a baloldal között az LMP az összekötő szál. Ön szerint lesz az utolsó pillanatban valamilyen megállapodás?

– Megállapodás már most nyilvánvalóan van. Ezt elsősorban – több más jel mellett – abból is feltételezem, hogy minden ellenzéki párt arra biztatja választóit, hogy „szavazzanak a legesélyesebb ellenzéki jelöltre”. A Jobbik és Vona Gábor honlapjain is az az útmutatás szerepel, hogy mindenki kattintson a kireszavazzunk.hu oldalra, állapítsa meg, hogy választókörzetében ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt, és arra szavazzon. Ez azt a sokkoló felhívást is magában foglalja, hogy amennyiben a DK–MSZP jelöltje az adott körzetben a legesélyesebb, akkor a jobbikosok is az illetőre szavazzanak. Ezen olyan mélyen meg vagyok döbbenve, hogy nem találok szavakat.


– Ön szerint milyen forgatókönyvek létezhetnek, ha a kormányoldal nem kap többséget vasárnap?

– Ebben Gyurcsány Ferenc kivételesen igazat mondott: káosz.

(…)

– Az ellenzéki pártok mindegyike azt állítja most, hogy nem bontaná le a kerítést, és hazánk nem válna bevándorlóországgá. Az Európai Parlamentben is ezt az álláspontot képviselik az ellenzéki EP-képviselők?

– Balliberális képviselőtársaim következetesen kiállnak az EU tömeges migrációra épülő bevándorláspolitikája mellett az Európai Parlamentben. Teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy ne így történne abban az esetben, ha Magyarországon ők kerülnének kormányra.

(…)

– Mi a véleménye Mirkóczki Ádám azon kijelentéséről, miszerint a Jobbik 2010 előtti retorikája nem volt igaz?

– Mirkóczki Ádám mint a Jobbik egyik vezetője nyilvánvalóan ismeri az akkori és a mostani helyzetet is. Ha ő ezt állítja, akkor kénytelen vagyok hinni neki. Ahogy többször is nyilatkoztam ezekben a napokban: mélyen megdöbbentett a beismerés, ez életem egyik legnagyobb csalódása.

– Mit érzett, amikor az a Heller Ágnes buzdított a Jobbikkal való összefogásra, aki még a 2006-os történéseket is tagadta?

– Amikor Heller Ágnes, aki kérdésemre az Európai Parlament ülésén 2006-tal kapcsolatban sajátos angolsággal azt állította, hogy senkit nem lőttek és nem kínoztak 2006 őszén, nos, amikor ő elkezdte reklámozni a Jobbikot, és arra biztatni a balliberálisokat, hogy szavazzanak a Jobbik Magyarországért Mozgalomra, akkor éreztem, hogy nagyon nagy a baj. Arra kérek minden jobbikost, hogy alaposan gondolkozzon el: milyen érdeke fűződhet Heller Ágnesnek és a többi balliberális, 2006-ot tagadónak ahhoz, hogy a Jobbikra történő szavazásra buzdítsa elvtársait. Az én gyanúm a következő: Gyurcsány, illetve a balliberális erők a Jobbik hátán próbálnak visszakapaszkodni a hatalomba.

(…)

– Újabb országban nyert választást a bevándorlóellenes erő. Ausztria után Olaszországban döntöttek úgy, nem kérnek a brüsszeli elképzelésből. Az Európai Parlamentben érezhető bármilyen változás?

– Egyre nagyobb a feszültség, a riadalom. Amikor én odakerültem 2009-ben, még nagyon szűk kisebbséget jelentettünk mi, az „EU-szkeptikus” és értelemszerűen a tömeges migráció ellen küzdő politikai erők képviselői. Azóta nagyon nagy változásoknak lehettek szemtanúi a brüsszeli vezetők, illetve képviselők. Nem tartható fenn sokáig az az állapot, hogy hatalmas szakadék tátong a politikai elit és az általuk elviekben „képviselt” lakosság, az emberek között. Tapasztalható, hogy a migráció által sújtott országok népessége egyre inkább „öntudatra ébred”, és a választásokon olyan erőkre adja a voksát, amelyek megakadályozhatják a további betelepítéseket, az illegális migránsokat pedig igyekeznek hazatoloncolni. A legnagyobb jelentősége változatlanul Magyarországnak van, mi vagyunk a példakép – a visegrádi országokkal karöltve. Mi törtük át a hallgatás falát, mi mentünk először szembe a brüsszeli akarattal. Szeretném, ha erre sokkal több magyar ember büszke lenne. Nos, ezért is olyan nagy az izgalom ezekben a napokban, a magyarországi választások előtt. Az osztrák, majd az olasz és most a magyarországi választások igen forró hangulatot teremtenek az Európai Unió épületeinek falai között. Rajtunk a sor, hogy bizonyítsuk: nem vihetik keresztül az akaratukat Európa népeinek ellenállásával szemben!

(…)

– Korábban azt mondta, befejezi politikai pályafutását. Ha meghívnák egy új nemzeti radikális pártba, elfogadná a felkérést?

– 55 éves vagyok. Felelősségteljesen kell sáfárkodnom azokkal az évekkel, amik hátra vannak munkaképes életemből. Úgy gondolom, hogy a legtöbbet azzal tudok tenni, ha jogászként állok a kiszolgáltatott emberek mellé, és erre tanítom a joghallgatókat, jövendő ügyvédeket, ügyészeket, bírákat. Nem szeretnék politikusként tevékenykedni.

A teljes interjút IDE kattintva olvashatják a Magyar Idők honlapján.

demokrata.hu