Akkreditációt kapott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
A megújult magyar felsőoktatás kiemelt figyelmet fordít a külhoni felsőoktatás fejlesztésére, versenyképességének megújítására, és ebben meghatározó, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nemzetközi akkreditációt kapott – erről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár beszélt csütörtökön, Budapesten.Hankó Balázs elmondta, a nemzetközi intézményi akkreditációt a főiskola kérésére a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) folytatta le, és a határon túli intézmény öt évre el is nyerte azt.
A tudatos felsőoktatás-fejlesztésnek egyik lényegi eleme, hogy a magyar kormány az európai felsőoktatási minőségbiztosítási regiszternek 2021 óta tagja, a MAB pedig az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség teljes jogú tagja. Így nyílt lehetőség arra, hogy a MAB külhoni és más intézményeknél is európai akkreditációt végezzen – ismertette.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a kárpátaljai magyar főiskola akkreditációja ünnep a magyar felsőoktatásnak és fontos előrelépés a kárpátaljai és külhoni felsőoktatásnak. Felidézte, hogy idén márciusban a magyar orvosképzés is nemzetközi akkreditációt kapott.
Hankó Balázs kitért arra, hogy a magyar felsőoktatás segítséget nyújt az orosz-ukrán háborúban a kárpátaljaiakon túl az ukrán embereknek is.
A külhoni magyar nyelvű felsőoktatást támogató Makovecz-program 130 milliós keretéből közel 400 oktató, hallgató és családtagja jutottak támogatáshoz, lakhatást, egészségbiztosítást, utazási költségtérítést kapva. A kollégiumokban 800 hallgató és családtag kap elhelyezést, és 440 vendéghallgató és oktató vesz részt a magyar felsőoktatásban – ismertette.
Csépe Valéria, a MAB elnöke a beregszászi főiskola akkreditációja kapcsán arról beszélt, hogy ez a nemzetközi megmérettetés nyereség a főiskola számára. Jelezte, a MAB-nak ez volt az első határon túli akkreditációs eljárása.
Az akkreditáció során az európai standardokat alkalmazzák, amelynek lényege, hogy egy adott felsőoktatási intézmény miként biztosítja az oktatás minőségét, az oktatók fejlődését és minként képviseli a hallgatók érdekeit képzései során. Utalva az ukrajnai háborúra, az elnök azt mondta: ez az elismerés komoly erőt ad a főiskola oktatóinak, hallgatóinak, hiszen egy történelmi pillanatban kerül sor egy történelmi lépésre.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora szintén a háborúra utalva arról beszélt, hogy számukra a világ 71 napja kifordult a sarkaiból, és ebben a kifordult világban Magyarország egy biztos pontot jelentett; barátok, rokonok és ismeretlenek nyújtottak segítséget.
„Tudtuk, hogy mindig számíthatunk a magyar kormányra, de ezt közvetlenül megtapasztalni, mindenképpen összetartozástudat-erősítő érzés” – fogalmazott.
Elmondta, 2021 nyarán nyújtották be az akkreditációs kérelmet a MAB-hoz, és azért vállalták az eljárást, mert számukra is fontos, hogy „tükörbe nézzenek”; lássák, hol tartanak a minőségbiztosítás területén, hol tartanak az európai felsőoktatáshoz mérten és megfelelnek-e a 21. századi felsőoktatás támasztotta követelményeknek.
A felsőoktatási intézmény akkreditációja öt évig érvényes, ezután az eljárást újra kezdeményezni kell.
