Darák Péter, a Kúria elnöke: a Kúria feladata a mindennapi életet érintő jogi kérdések tisztázása. Ilyenek egyebek mellett a népszavazási kérdések, a sajtóperek, és így tovább. Oktatófilm készült Marian Cozma kézilabdázó 2009-es meggyilkolásának ügyéről, illetve a West Balkán szórakozóhelyen 2011-ben bekövetkezett tragédiáról, ezek hamarosan elérhetők lesznek a Kúria internetes oldalán, illetve az egyetemek jogi karain beszélgetéseket szerveznek ezek kapcsán. A Kúria honlapja is megújult, minden hatályos iránymutatás elérhető. A szolgáltató jelleg erősítésére hamarosan online folyóirat indul ugyanezen felületen Joggyakorlatelemzés címmel. Darák Péter azt is elmondta, hogy a Kúria a Nemzeti Együttműködés Bizottságával és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködésben elkezdődött az 1956 utáni megtorlások részletes feltárása, külön hangsúlyt fektetve a példamutató magatartást tanúsító bírák portréjának megrajzolására.

Kónya István elnökhelyettes arról számolt be, hogy a Kúria aktívan részt vesz a formálódó büntetőeljárási törvény kodifikációs folyamatában. Ennek keretében a legfőbb bírói testület javasolja, hogy a bizonyítási eljárást a jövőben csak a vád vagy a védelem indítványára és csupán lehetőségként vigyék végig a bírák. Ennek célja, hogy a korábbiakhoz képest megnőjön a vád bizonyítási kötelezettsége. Nagyobb hangsúlyt kapna a közbeszédben vádalkunak nevezett eljárás is, amivel az ügyek lerövidülhetnének, hiszen akár hosszas tárgyalás nélkül is érvényesülhetne az állam szankcionáló szerepe.

Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője az idén tárgyalt közel 3000 ügy közül kiemelte a nyíregyházi Huszár-telepi görög katolikus iskolát érintő döntést, melynek értelmében nem minősül szegregálásnak, ha egy egyházi oktatási intézménybe túlnyomórészt cigány tanulók járnak, amennyiben az iskolaválasztás a releváns információk birtokában önkéntesen történt. Ugyancsak nagy érdeklődés övezte azt a kúriai döntést, melynek értelmében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a Miniszterelnökség közérdekből köteles nyilvánosságra hozni Századvég-csoportnak a tárcák számára készített szakmai tanulmányait.

Kalas Tibor, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium első embere szerint tanulságos volt, hogy bár a Kúria átengedte, az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását célzó népszavazási kezdeményezést, mivel a taláros testület úgy találta, hogy nem csupán az adott korú férfiak, hanem – a költségvetés egésze révén – a teljes társadalom érintettje lenne a referendumnak.

Székely Ákos, a Büntető Kollégium vezetője azt mondta, a közeljövőben várhatóan a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatos bírósági ügyek kerülnek a középpontba, ám ezek egyelőre még nem kerültek a Kúria elé. A kollégiumvezető a társadalmi kedélyeket borzolva hosszan elhúzódó, nagy közérdeklődésre számot tartó büntetőügyek (például a 2003 óta tartó K&H-ügy) kapcsán a Demokrata kérdésére úgy vélte, a formálódó új büntetőeljárási törvény orvosolhatja majd az ilyen eseteket, ugyanakkor jelezte, hogy az ügyek elnyúlása általában nem a bíróságok hibája. Lapunk arról is érdeklődött, hogy van-e valamilyen következménye olyan kapitális bírói tévedéseknek, mint ami például a Balla Irma debreceni önkormányzati képviselő meggyilkolása ügyében első fokon történt (mint ismert, az áldozat fiát – egyébként nyomozati és ügyészségi mulasztások következtében is – a rendelkezésre álló mentő bizonyítékok ellenére első fokon bűnösnek mondták ki édesanyja megölésében, és súlyos börtönbüntetésre ítélték, végül jogerősen kiderült az ártatlansága.) Székely Ákos úgy tájékoztatta a Demokratát, hogy akkor kerül sor bármilyen szankcióra, ha a bíróság részéről konkrét jogsértés, illetve szabályszegés történik.

Ágoston Balázs