Alagúton is jönnek
Év végére akár a tízezret is elérheti azon illegálisan belépni akarók száma, akiket hazánkban feltartóztatott, illetve feltartóztat és elfog ma is, már nap nap után a rendőrség. Vajon mi lenne, ha nem állna a helyén a déli határvonalunkat védő kerítés? És nem illeszkedne hozzá az a jogi akadályrendszer, amelyet még 2015 nyarán alkotott meg a törvényhozás? A magyar migránspolitika is a hétvégi választások tétje volt.A rendőrségi statisztika szerint tavaly 6497 illegális migránssal szemben kellett intézkedniük a határrendészeknek. Idén október 2-án éjfélig 8362 behatoló ellen kellett fellépniük. Március, április és július után múlt hónapban is meghaladta az ezret a műszaki határzárhoz visszakísért idegenek száma. Becslések szerint év végi összesítésben akár tízezer fölé is emelkedhet a számuk.
A határhoz közel eső Szabadkán is érezni a nyomás fokozódását. A városban kiraboltak egy buszsofőrt a migránsok, feltörtek számos víkendházat, és beköltöztek azokba. Nemcsak az adott lendületet a migrációnak, hogy az új római kormány megnyitotta az ország kikötőit a csempészhajók előtt, de az olasz miniszterelnöki intézkedés is, amely szerint meg kell szüntetni a gazdasági migráns, illetve háborús menekült kategóriákat, csak bevándorló van, és kész.
A magyar határon a kerítés átvágása és a létrás átmászás mellett újabb módszerekkel is próbálkoznak. Egyre gyakoribb, hogy szerb, macedón, bolgár teherautók, kamionok rakterében bújnak el. Röszkénél rendszeresen buknak le behatolni akaró idegenek, a Bács-Kiskun megyei Hercegszántónál is sűrűn próbálkoznak, de a Szerbia felől érkező vonatokon is többször fogtak a rendőrök illegális migránsokat, leginkább a kelebiai állomáson. Szeptember 21-én például előbb 36 afgánra és két eritreaira bukkantak itt egy tehervonat konténerében, de előkerült hat török állampolgár is egy gyorsvonat hátsó, üres mozdonyából. A minap pedig közel tucatnyi migráns próbált átjutni a Tiszán egy gumicsónakban magyar területre. Nem szűnnek a kísérletek, a rendőrség hivatalos honlapján, a Police.hu oldalon minden napra jut néhány ilyen hír.
Ahogy korábban, jelenleg is Szerbia felől támadnak leginkább a jövevények, Horvátország és Szlovénia sokkal módszeresebben lép fel az illegális migrációval szemben, mint a szerbek. Ám másutt is érzékelhető mozgás, a múlt héten a debreceni vasútállomáson négy, magát algériai, illetve szerb állampolgárnak valló behatolót csíptek el a rendőrök. A viszonylagos horvát és szlovén szigor ellenére a múlt héten Gyékényes és Zákány térségébe is eljutott két, magát irakinak valló illegális migráns, szerencsére a magyar rendőrök elfogták őket.
Különös érzékenyítés
– Mi, pécsiek 2015-ben testközelből ismerhettük meg, hogy mit jelent a migráció – mondja Őri László, a Baranya megyei önkormányzat Fidesz–KDNP-s elnökjelöltje. – A vasútállomásnál gyülekeztek a bevándorlók, akik hangosak, impulzívak voltak. Teljes volt a káosz, senkinek nem voltak papírjai, nem tudtuk, melyik országokból érkeztek, kik ők pontosan és azt se, hogy mi az úti céljuk. A főpályaudvar környékén élők közül többen is panaszkodtak; féltek kimozdulni a lakásokból, hazajönni a munkából vagy elmenni a közeli boltig, inkább taxit fogadtak. Került, amibe került… Sötétedés után pedig szokatlanul kihaltnak tűnt a városrész.
Baranyában tavaly 180 illegális migránst fogtak el a rendőrök, idén eddig már 214 főt. Szírnek, afgánnak, pakisztáninak mondják magukat… A 2015-ös válság idején összesen 36 ezren léptek be illegálisan a megye területére.
– Az M6-os autópálya mentén is találtak idegeneket idén nyáron – árulja el Őri László –, két éve pedig Mohácsnál húsz migráns akart megszerezni egy autót a pálya valamelyik parkolójában, amíg a kocsi tulajdonosa épp csak bement az illemhelyre.
Baranya megyében a domborzat, a természeti adottságok eltérő műszaki megoldásokat engednek meg, így különösen nagy jelentősége van a mélységi ellenőrzésnek. Majson két helyen is látni lehetett, amint a rendőrautók a kukoricás fedezékéből vagy bokrok mögé tolatva figyelték a terepet és az út forgalmát. Erre mondják a falusiak, átjutni még nem minden. Akit nem vár ezen az oldalon csempészautó, az a határ mélységében mindenképp fennakad a rendőrség hálóján.
A majsi nép gyakran látja a falu fölött elhúzó helikoptereket, ezek meg a napi öt-hat erre guruló járőrkocsi és a kérdezősködő rendőrök jelentik úgymond a „migránshelyzetet”. Két éve volt csak egy kis megdöbbenés, amikor egy migráns teljesen váratlanul megjelent Majs központjában az utcán.
– A rendőrök látványa megnyugtatja az embereket, mi általában a hírekből értesülünk arról, hogy a környéken itt is, ott is fognak el migránsokat – mondja Pólya Krisztina, Majs polgármestere.
A rendőrök lovas járőröket is bevetnek, ők a leghatékonyabbak. Szükség is van a hatékonyságra, a migráció ugyanis nem véletlenszerű jelenség, azt tervezik és szervezik Kisharsány polgármestere szerint. Buszvezetőként dolgozott korábban, 2015-ben a határhoz vezényelték. Szállítani.
– Amikor láttam a főként katonakorú, harcképes férfiakból álló inváziós tömeget, a legkorszerűbb informatikai felszereltségét, no meg az idegenek egyensapkáját, egyennapszemüvegét és kijelölt nyilatkozóembereit, határozottan az a kép alakult ki bennem, hogy felülről irányított akcióról van szó – mondja Léber Gábor.
Fellélegeztek a helyiek, amikor megépült a kerítés, teszi hozzá a polgármester. Egy tanulságos történetet is megoszt velünk. Tavaly települési elöljáróként részt vett egy migrációs témájú siklósi fórumon. Fiatal budapesti hölgy érzékenyített. Látott-e már igazi migránst, kérdezte tőle a hallgatóság. Azt felelte, hogy nem, de mindent tud róluk…
Káposzta, fólia, kamera
A csongrádi térségben újra forrósodik a helyzet. Ezen a határszakaszon naponta ismét több tucat illegális migráns kerül rendőrkézre.
Röszkén egy 45 év körüli férfi azt meséli, hogy a helyieket felzaklatja az újra erősödő migrációs nyomás, hiszen jól emlékeznek rá, hogy mi volt itt 2015-ben.
– Naponta fogják össze őket a rendőrök. Rafináltak az idegenek, a Tisza-töltés aljában lopakodnak, mert akkor nem veszik észre őket a hőkamerák. Igen, megint érezhető a nyomás.
Négy évvel ezelőtt hírhedtté vált egy gyűjtőpont a falu mellett. Többször kitörtek innen az illegális migránsok. Akkor elképzelhetetlen mennyiségű szemét ülte meg a terepet, bűz fojtogatott. Ma rendezett kukoricatábla várja az aratást. Beszédes szimbólum.
A röszkei Felszabadulás utca belefut a betonvasakkal erősített, kamerákkal és elektronikus érzékelőkkel is fölszerelt dupla kerítéses védrendszerbe. Szorosan mellette zöldellő káposztaföld és masszív fóliasátor. Groteszk csendélet. De kell a biztonság, fintorogjon bárhogy Brüsszel és a balliberális média. Amely elhallgatta például, hogy szeptember 16-án két arab egyetemi hallgató késelésig fajuló vitába keveredett a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. És ők még – állítólag – a tanulni vágyó diákok… Hallgatni. Ez már a nyugati média útja. És a nyílt hazugság: a déli határon létrehozott, Szerbia felé nyitott, bármikor elhagyható tranzitzónáról Guantánamo-szerű kínzótelepként beszélnek; valójában óvoda, iskola, szabadidős tér van benne, az ott tartózkodók orvosi ellátást kapnak, az ételt szociális munkások szállítják nekik, már ha alkalmas a migránsoknak az időpont, és épp nem sziesztáznak. Mint megtudtuk, volt rá példa, hogy erre hivatkozva sértetten későbbi időpontra rendelték az ebédet. Mások a bébiételből nem kértek, eldobálták…
Botka László, Szeged szocialista polgármestere sosem tagadta, hogy a „nyitott társadalom” híve. És ez a migrációval kapcsolatos álláspontján is érződik. Nem véletlenül szövetkezett a DK-val és a Momentummal a polgármester. Jellemző, hogy csapatában kisebbségben vannak saját pártja, vagyis az MSZP tagjai és hívei. Inkább a DK-sokhoz és momentumosokhoz húz. A két alakulat EP-képviselői biztonsági kockázatot jelentenek, közreműködésükkel ugyanis új jogi helyzet jöhet létre az unióban, amely szerint valamely ország vagy beengedi a migránsokat, vagy pénzt vesznek el a befogadást megtagadó államoktól. A Momentum teljes mellszélességgel kiáll e program mellett, jelentette be Szegeden is Fekete-Győr András elnök.
– A korábbi években civil szervezetek tömegével szállítottak koszovóiakat Nyugat-Európába a balkáni útvonalon, Magyarországon keresztül. Az volt a tesztüzem. Szervezett utaztatásról van szó – állítja Német Ferenc biztonsági szakértő, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara volt elnöke. Szerinte 2015-ben sem előzmények nélkül tört ránk a migrációs válság. A szakember figyelmeztet: két és fél millió migráns várakozik Törökországban, és egyáltalán, ha újra lángba borul a Közel-Kelet, tízmilliók indulhatnak útnak.
Az alagút titka
Az iszlámmal senki sem foglalkozik, Magyarország nem vallásháborút folytat, hanem védi a maga és az unió határait. Van mitől. Boszniában és Szerbiában mind nagyobb migránstömegek gyűlnek fel.
– Szírekkel idejét sem tudom, mióta nem találkoztam, főleg afgánok és pakisztániak jönnek, ritkábban bangladesiek, elvétve egy-egy indiai – ad helyzetképet Nagy Sándor, az egyik ásotthalomi mezőőr. – Az elmúlt évek nyugalma a múlté, megint „helyzet van”.
Nagy Sándor szerint egy-két hónapja kezdett ismét erősödni a nyomás a határon, azóta alig van nap, hogy ne bukkannának fel magyar területen illegális migránsok. Ezeket már kiképezték. A korábbiakkal ellentétben például nem dobálják el a szemetet, ágakkal söprik a földet maguk mögött, hogy ne hagyjanak nyomokat.
– Most kizárólag 16 és 40 év közötti, azaz hadra fogható férfiak érkeznek. A többség analfabéta, nem tudom, mihez akarnának kezdeni velük Nyugaton, még szalagmunkásnak sem alkalmasak – állítja Nagy Sándor.
Az utóbbi időben a szomszédos Mórahalmon is kaptak el afgán migránsokat a rendőrök.
– 2015-ben ezrével vonultak itt át a településünkön, így ami most van, az nem éri el a helyiek ingerküszöbét. A kerítés biztonságot ad – mondja Nógrádi Zoltán.
A polgármester elismerőleg szól a rendőrség munkájáról, mint megtudjuk, a múlt héten, amikor egy nap késő éjjel ért haza autójával, őt magát is megállította és igazoltatta a járőr.
– Teszik a dolgukat a rendőrök, ahogy teszi a dolgát a kormány is, védi az országot a határon, de a nemzetközi politikai küzdőtéren is.
A kerítés jól szuperál, de valami mégsem stimmelt mostanában a határ egy bizonyos pontján. A kerítést nem bántották, a kamerák nem mutattak semmit, a kutyák nem fogtak szagot. És mégis migránsok jelentek meg a magyar oldalon. Tízen, húszan, harmincan…
Információink szerint új módszert vetettek be, Egyiptom és a Gázai-övezet határáról importálták. Nincs mozdony, nincs létra, nincs kamion. Ásás van. Egy negyven méter hosszú, hatméteres mélységben húzódó alagutat fedeztek fel nemrég a magyar hatóságok. Ezen kúsztak át az idegenek a műszaki zár alatt Magyarországra. A rendőrség mélységi hálóját azonban nem tudták megfúrni. Elfogták őket. Most itt tartunk.