Alapjogokért Központ: a szankciós politika folytatása, fokozása tragédiához vezet
Az Európai Unió Oroszország elleni szankciós politikájának folytatása, fokozása tragédiához vezet – értékelte az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének szerdai évértékelő beszédét, amelyben „maximálisan hitet tett” a szankciós politika mellett.
Kovács István szerdán budapesti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európa nagyon nehéz helyzetben van az ukrajnai háború és a „nagyon téves” szankciós politika miatt. A szankciókat elsősorban az Európai Parlament baloldali – köztük magyar – képviselői támogatják, amellyel nem a békét, hanem a háború további eszkalációját segítik elő – tette hozzá.
A stratégiai igazgató ugyanakkor a beszéd pozitívumának nevezte, hogy az nem arról szólt, milyen problémák vannak Magyarországon és Lengyelországban „az úgynevezett jogállamisággal”. Álláspontja szerint az EB megpróbálja lejjebb tekerni a jogállamisági vitát, ami bizakodásra adhat okot a Magyarországnak jogosan járó, a Brüsszel által jogtalanul visszatartott, a helyreállítási alapból származó források kifizetésére.
Kovács István beszámolt arról is, hogy az EB elnöke a demokrácia és jogállamiság témáját elsősorban az unión kívüli országokkal kapcsolatban hozta fel. Erre példaként említette, hogy Ursula von der Leyen az EU Kínától való függésének csökkentésének szükségességéről beszélt. Kovács István szerint ebből egy Kínával folytatott gazdasági konfliktus rémisztő képe sejlik fel.
Kovács István bírálta ugyanakkor Ursula von der Leyen azon gyakorlatát, hogy míg Oroszországot autoriter rezsimnek és háborús agresszornak tartja, közben azzal az Azerbajdzsánban tárgyalt energiabeszerzésről, ahol szintén nem érvényesülnek az európai sztenderdek szerinti jogállamisági feltételek.
Álláspontja szerint a beszédből azt látszik, hogy Európa megpróbál falat emelni a keleti és nyugati államok közé. Úgy folytatta továbbá, hogy az EB elnöke évértékelőjében nem tudott megoldást kínálni az egyre növekvő energiaárakra.
Kovács István közölte azt is, hogy az uniós szolidaritás sokkal jobban kiterjed Ukrajnára, mint tagországok saját állampolgáraira. Erre példaként idézte Ursula von der Leyen-beszéd azon részét, amelyben az EB elnöke arról beszélt, hogy helyreállítási alap 700 milliárd eurós összegéből az unió eddig 100 milliárd eurót fizetett ki a tagállamoknak.
Kovács Attila, a központ európai uniós kutatási igazgatója az eseményen úgy értékelt, hogy EB elnöke teljesen elrugaszkodott az európai realitásoktól és megadta magát a szankciópárti baloldalnak. Jelezte azt is, hogy a beszéd alapján az EU „bejelentkezett” Ukrajna újjáépítésére is.
Az évértékelő pozitívumaiként említette, hogy az nem szólt az LMBTQ-kérdésekről és a genderpropagandáról, ugyanakkor legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy abban nem hangzik el a béke kifejezés.
Kovács Attila utalt rá: azzal, hogy az EB elnöke minden, nem a brüsszeli elképzelések szerinti demokráciát autokráciának tekint, az EU olyan országoktól vághatja el magát, amelyekre inkább szövetségesként kellene tekinteni.
