Alapjogokért Központ: Azért támogatták a magyar baloldalt, hogy népszerűsítsék a háborút

Zila János Facebook-oldalán azt írta: elszólta magát az amerikai baloldali körökhöz köthető Action for Democracy. Éves beszámolójukban azt írják, hogy a magyarországi választással kapcsolatos egyik alapvető céljuk az volt, hogy tudatosítsák a magyar választókban a szavazás „tágabb geostratégiai kontextusban betöltött sarkalatos jelentőségét”. A tágabb geostratégiai kontextus könnyen lefordítható: az Ukrajnában dúló háború. Azt pedig láttuk, hogy „tanácsadóik” mire utasították a magyar baloldalt: a kampány során fegyverek és akár magyar katonák konfliktuszónába történő küldéséről beszéltek – tette hozzá.

Zila János a Bennfentes című internetes oldalon arról írt: éves jelentést tett közzé a 2022-es magyar választásokba belegabalyodott Action for Democracy. A Karácsony Gergely egykori főtanácsadója által alapított szervezet „mikroadományokat” biztosított többek között Márki-Zay Péter mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Egyesületnek. A milliárdokról időközben kiderült, hogy nem mikroadományok, hanem nagy donorok pénzei annak érdekében, hogy megbuktassák a Fidesz-kormányt. Azóta az is napvilágra került, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom e külföldi forrásokat a baloldali ellenzéki pártok közös kampányában használta fel. A nagylelkű támogatásokat kezdetektől körül lengte a gyanú, hogy azokat Márki-Zayékon keresztül azért kapta a baloldal, hogy egyrészről buktassa meg a Fidesz-kormányt, másrészt képviseljen egy háborúpárti, a fegyverszállításokat igenlő álláspontot.

A vesztes kampány után Kunhalmi Ágnes egy riportban és egy interjúban utalt arra, nagy hiba volt az „amerikai tanácsadókra” hallgatni az ukrán háború ügyében. Márki-Zay akkoriban azzal kérkedett, hogy a Belgrádot bombázó egykori európai NATO-parancsnokkal, Wesley Clarkkal ápol bensőséges viszonyt. A tábornok egyébként az Action for Democracy vezetőségének is tagja.

Zila János elemzése szerint a „2022-es magyar választásokba belegabalyodott” Action for Democracy éves jelentésében az áll: „Az év első negyedévében elsősorban Magyarországra, a demokráciáért folytatott globális küzdelem egyik kulcsállamára összpontosítottunk. Célunk hármas volt: 1. A demokráciapárti és anti-autoritárius narratívák népszerűsítése a magyar közvélemény körében, hogy közvetítsük a választások sarkalatos jelentőségét a hazai és a tágabb geostratégiai kontextusban.” 2022 nem volt olyan messze, hogy ne emlékezne rá mindenki: „a geopolitikai kontextus” (és úgy általában a közélet és a kampány) 2022. február 24-ét követően csak az ukrajnai háborúról és az arra adott válaszokról szólt. Akkoriban élesen kettévált a magyar közélet: míg az Orbán Viktor vezette Fidesz a tűzszünet követelésébe, a baloldali ellenzék a háború rajongásába, adott esetben katonák és fegyverek küldésébe állt bele a kampányban, és ez a frontvonal azóta sem moccant meg: a kormány következetesen tűzszünetet és béketárgyalásokat követel, és tiltja a fegyverszállításokat, míg az ellenzék szerint fegyverszállításokkal kellene segíteni Ukrajnát – tette hozzá.

A közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter akkoriban egyértelművé tette, hogy az egyébként az Action for Democracy vezetőségében helyet foglaló Wesley Clarck NATO-exparancsnok utasításait fogja követni. Így fogalmazott: „Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornok, akivel egyeztettünk ebben a kérdésben, olyan NATO-szakértőt, mint Evelin Farkas, egy magyar származású, amerikai születésű szakértő, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken” – áll az elemzésben.

Hogy miért ezt az álláspontot képviselték, erre a választ sokan és sokszor keresték már: mindenki magyarázatot akart találni arra, hogy miért rajongja a magyarországi baloldal ezt az eszetlen ukrajnai vérontást. Az Action for Democracy éves jelentése választ ad a kérdésre: azért, mert erre kapták a pénzt. Arra kapták a milliónyi dollárt a kampányban, hogy támogassák a háborút – vélekedett Zila János, Alapjogokért Központ munkatársa.