Alapjogokért Központ: Nőtt a genderideológiát elutasítók aránya
Tovább nőtt a genderideológiát elutasító magyarok aránya – közölte az Alapjogokért Központ az áprilisi és legfrissebb közvélemény-kutatása eredményeinek összevetése alapján hétfőn az MTI-vel.Azt írták: amíg 2021 áprilisában a magyar felnőtt lakosság 69 százaléka gondolta úgy, hogy a férfi és női nem vele született tulajdonság, addig novemberben már közel háromnegyedük, 72 százalékuk helyezkedett erre az álláspontra.
Ráadásul emelkedett azok aránya is, akik szerint csak férfi és csak női nem létezik: 2021 áprilisában a válaszadók 66 százaléka, novemberben pedig már 73 százaléka utasította el e tekintetben is a genderideológia legalapvetőbb állítását – tették hozzá.
Az Alapjogokért Központ két, országosan reprezentatív közvélemény-kutatást is készített arról, hogy mit gondolnak a felnőtt magyarok a „teremtett nemek” megváltoztathatóságát hirdető genderideológiáról.
Az áprilisi adatfelvétel során a teljes népesség több mint kétharmada, 68,5 százaléka mondta azt, hogy a férfi és női nem vele született tulajdonság, és csupán 22 százaléka azt, hogy az ember élete során azokat megválaszthatja.
Novemberre a férfi és női nemet teremtett nemként azonosítók aránya 72,2 százalékra nőtt, míg az azok megválaszthatóságát támogatóké 17,3 százalékra csökkent. Előbbi 3,7 százalékpontos emelkedést, utóbbi 5 százalékpontos csökkenést jelent a két adatfelvétel eredményei között.
Ezek alapján még határozottabban kijelenthető, hogy a magyar társadalom döntő többsége elutasítja a nemek teremtettségének, illetve a biológiai nemeknek a megkérdőjelezését – állapította meg az Alapjogokért Központ.
Amíg áprilisban a magyar felnőtt lakosság 66 százaléka, a legutóbb már 72,6 százaléka mondta azt, hogy csak férfi és női nem létezik, ezzel párhuzamosan pedig 23,6 százalékról 18,1 százalékra csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint további nemek is léteznek – írták.
Az Alapjogokért Központ 2021. április 6-7-én és 2021. november 22-24-én készített közvélemény-kutatást telefonos adatfelvétellel. Az ezer-ezer fős minták reprezentatívak a 18 évesnél idősebb lakosságra.
Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondható, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől – áll a közleményben.
