A köztársasági elnök szerint a jogszabály részben értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan, továbbá aránytalanul korlátozza a tartózkodási hely szabad megválasztását. Két alkotmánybíró különvéleményt fűzött a többségi állásponthoz.

Nem lehet alkalmazni a távoltartásról szóló törvényt, mert annak két bekezdését az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte. Az alkotmánybírák elfogadták az államfő érvelését, amiért Sólyom László tavaly decemberben nem írta alá a parlament által elfogadott törvényt. A köztársasági elnök szerint a jogszabály részben értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan, továbbá aránytalanul korlátozza a tartózkodási hely szabad megválasztását. A törvény ugyanis lehetővé tette volna, hogy a rendőrség, illetve a bíróság kitiltsa a hozzátartozóival erőszakoskodó személyt a közösen használt ingatlanból. Az Alkotmánybíróság most megállapította, hogy túlságosan tág az erőszak fogalma, és a hozzátartozó fogalma sem egyértelmű. A távoltartás alapjogokat korlátoz, ezért ennek bevezetéséhez garanciákra van szükség – határozott a testület. Két alkotmánybíró, Bragyova András és Kiss László különvéleményt fűzött a többségi állásponthoz. Mindketten azt mondták, hogy nem értettek egyet az alkotmányellenesség megállapításában. A parlamentnek új szabályozást kell alkotnia.

Az államfő szerint fontos, hogy minél hamarabb hatékony törvény szülessen a családon belüli erőszak elleni fellépésről – közölte Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal az Alkotmánybíróság döntése után. Hozzátette: Sólyom László fontosnak tartja azt is, hogy a jogalkalmazó szervek a tudomásukra jutott, illetve a gyanús eseteket késedelem nélkül, teljes körűen vizsgálják meg, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket, a sértettek pedig tisztában legyenek a lehetőségeikkel és a jogaikkal.

Sándor Klára SZDSZ-es képviselő, a törvény egyik beterjesztője azt mondja, elfogadja, de nagyon sajnálja a taláros testület döntését. Az erőszak és a hozzátartozó fogalmát ugyanis még lehet úgy pontosítani, hogy az elfogadható legyen, azzal azonban nincs mit kezdeni, hogy aránytalanságával alapjogokat korlátoz a törvény. Amíg aránytalan az, hogy valaki verheti, megfélemlítheti a családtagjait, és ezért ki lehet őt zárni tíz napra a lakásából, nem pedig azt mondjuk, hogy az emberi méltósághoz és az emberi élethez való jogot semmilyen más alapjog nem írhatja felül, addig a távoltartó törvényt nem fogjuk tudni bevezetni – mondja a liberális politikus. Az SZDSZ szerint ugyanis az élethez és az emberi méltósághoz való jog az első, és minden más, akár a tulajdon, akár a tartózkodási hely szabadságának a joga csak ezután következhet. Ezzel együtt megpróbálják a törvényt úgy módosítani, hogy ne a bántalmazottaknak kelljen menekülni – mondja Sándor, aki szerint ehhez az alkotmányt kell úgy módosítani, hogy egyértelmű legyen az alapjogok sorrendje.

(MR)