Az Alaptörvényben rögzített jogos védelemmel kapcsolatban rengeteg téves információ jelent meg a híradásokban. Időrendben a legelső az MTV Híradó január harmadiki riportja volt. Mivel az ott elhangzottakat vette át több sajtóorgánum is, ezért először nézzük, mi hangzott el a Híradóban.

„Puskát is foghatnak és el is süthetik a betörőre. Az önvédelem és a magántulajdon védelme is alkotmányos alapjog lett, ami azt jelenti, hogy a bíróságoknak nem kell vizsgálniuk, hogy az áldozat védekezése arányban volt-e a támadással. Bármivel védekezhet, akár az otthon engedéllyel tartott fegyverét is használhatja. (…) További változás, hogy mostantól nem a megtámadottnak kell bizonyítania a jogos védekezést, így a bíróságok gyorsabban hozhatnak ítéletet.”

Dr. Lichy József ügyvéd a köztelevízió másnapi reggeli műsorában korrigálta a téves híradást. Elmondta, azzal, hogy az önvédelem és a magántulajdon védelme a jogszabályi hierarchiában a legfelsőbb szintre került, csak egy jogtechnikai változás történt, gyakorlati szempontból semmi nem változott. Az ügyvéd óva intett attól, hogy az a tévhit alakuljon ki, önvédelem ürügyén bármit el lehet követni.

– Az alaptörvény olyan elveket, intézményrendszereket szabályoz, amelyeknek a működését egyéb jogszabályok töltik ki tartalommal. Ezt jelenti az V. cikkelyben a „törvényben meghatározottak szerint” kitétel. A személy és a tulajdon elleni támadások fogalma, az elhárításuk eszközrendszere nem az Alaptörvényben, hanem a Polgári Törvénykönyvben (PTK) és a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) van szabályozva – mondta a Demokratának dr. Damm Andrea jogtanácsos.

A PTK kimondja, a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja. Mivel a birtokvédelemre főszabály szerint az önkormányzatok jegyzője jogosult, az önhatalmat csak akkor lehet gyakorolni, ha az hatékonyabb védelmet nyújt, mint egy esetlegesen elhúzódó eljárás megindítása.

Az Alaptörvényben rögzített önvédelemnek számos egyéb korlátja van, amelyeket a Btk. szabályoz.

– Az még nem jogellenes, hogy áramot vezetek a magántulajdonomban lévő területre, de tisztában kell lennem azzal, ha valakit halálos áramütés ér, akkor elítélhetnek gondatlanságból elkövetett emberölésért – figyelmeztet dr. Damm Andrea.

A támadó kockáztat

A jogos védelmi helyzetre vonatkozó szabályt utoljára 2009-ben módosította az Országgyűlés. Dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke szerint ezzel végre a sértettek javára billent a mérleg.

– Jogtalan támadás ellen mindig lehetett védekezni, hiszen senki nem köteles eltűrni, hogy agyonüssék vagy kifosszák. Azonban a korábbi szabályozásban olyan kötöttségek voltak, hogy az emberek joggal érezhették azt, több joga van a támadónak, mint a megtámadottnak – mondta a Demokratának dr. Völgyesi Miklós.

A bíró szerint a módosítás azért jelentős, mert 2009 óta a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a jogtalan támadónak kell viselni és nem a megtámadottnak. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009 óta nem büntethető az, aki a támadás elhárításához szükséges mértéket ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. A korábbi szabályozás szerint ha az ijedtség vagy a menthető felindulás a védekezőt csak korlátozta az elhárítás szükséges mértékének felismerésében, akkor bűnösségét meg kellett állapítani, és méltányos büntetést kellett kiszabni. Azt, hogy a támadás milyen fokú ijedtséget okozott a megtámadottnál, a bírói mérlegelés tárgya. A bíró az eset összes körülményeit figyelembe véve hozza meg az ítéletet. De az új törvény alapján azt már nem kell vizsgálnia, hogy a megtámadott teljesen akaratbénult volt-e, vagy csak korlátozottan, mert most már az utóbbi is büntethetőséget kizáró körülmény.

Hogy pontosan értsük a változás lényegét, nézzünk egy megtörtént esetet. A vádlott a konyhában étkezett bicskával a kezében, amikor egyik ismerőse rátörte az ajtót, és úgy megütötte, hogy a szemüvege eltört, és annak lencséje a szemgödrébe ékelődött. A vádlott hirtelen felindultságból szúrt egyet a bicskával a támadó felé, akit véletlenül pont szíven talált. Az első- és a másodfokú bíróság még a megtámadott jogos védelmi helyzetét sem ismerte el. A Legfelsőbb Bíróság már igen, de korlátozott felindulást állapított meg, és hat év börtönre ítélte. A 2009 óta érvényben lévő szabályok szerint viszont felmentették volna, mert az ijedtség vagy a menthető felindulás a beszámítási képességre gyakorolt tényleges hatásától függetlenül minden esetben kizárja a büntethetőséget.

Szintén lényeges változás, hogy eltörölték a támadó előli kitérési kötelezettséget. A korábbi ítélkezési gyakorlat elsősorban a felmenő, a testvér, a házastárs, az élettárs, a gyermekkorú személy támadásával szemben kívánta meg a megtámadottól, hogy a támadás elől térjen ki. A törvényalkotó úgy látta, hogy a mai társadalmi viszonyok között – gondoljunk a családon belüli erőszakra, vagy arra, hogy egyre több gyermekkorú személy követ el bűncselekményt – már nem állja meg a helyét a kitérési kötelezettség.

A Btk. módosítás egy új jogintézményt is bevezetett: a megelőző jogos védelmet.

„Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai ellen jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.” (Btk. 29/A.§) Az élet kioltására alkalmas eszköz használata tehát nem eredményez büntetlenséget, a törvényhozó nem ismeri el a jogos védekezés keretei között az élet kioltására alkalmas eszköz használatát.

– Vajon milyen lehet az az eszköz, amivel lehet védekezni, de az élet kioltására nem alkalmas? – kérdezi Völgyesi Miklós, aki szerint ez a nyitott tényállás nagyon legyöngíti a jogszabály alkalmazhatóságát.

A nyugalmazott bíró elmesélt egy esetet, amikor egy gazda a földjén garázdálkodó népes csoportra kezében fejszével fenyegetve támadott. Bár senki nem halt meg, az első- és a másodfokú bíróság is elítélte, mert az élet kioltására alkalmas eszközzel támadott.

– 2006-ban, amikor egy tüntető felkapott egy kilőtt füstgránáthüvelyt és a rendőrök felé dobta, a bíróság különösebb indoklás és elemzés nélkül azt mondta, hogy a kilőtt füstgránáthüvely élet kioltására alkalmas. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma véleményt alkotva a felfegyverkezve elkövetés szempontjából az élet kioltására alkalmas eszköz tekintetében követelményként írta elő, hogy azt az elkövetőnek a későbbi jogsértő használat érdekében kell magánál tartania. Tehát ez célzatos magatartás – mondja Völgyesi Miklós, aki a törvény hiányosságának véli, hogy nincs pontosan körülírva, milyen eszközök lehetnek alkalmasak az élet kioltására.

Pofonért nem lehet ölni

Ahogy írtuk, az új alaptörvény nem változtatta meg a Btk. szabályait, a jogos védelem szabályozásában utoljára 2009-ben történt változás. Téves az az állítás is, hogy a bíróságok ezentúl nem vizsgálják, hogy a támadás és a védekezés arányban volt-e.

Dr. Kabódi Csaba, az ELTE Büntetőeljárás-jogi Tanszék tanszékvezetője ezzel kapcsolatban elmondta, a Btk. a jogtalan támadással szemben csak a szükséges mértékű elhárításra jogosít fel. Az arányosság csak két esetben nem vizsgálandó: ha a támadás az élet kioltására irányul, illetve ha a nemi erkölcs ellen. Továbbá, 2009 óta, nem büntethető az sem, aki méltányolható felindultságból túllépi a szükséges mértéket.

Tehát ha például valaki az engedéllyel tartott fegyverével lelő egy betörőt, csak akkor nem lesz büntethető, ha a betörő támadása az élet kioltására vagy a nemi erkölcs ellen irányult. Ha ez nem állapítható meg, a megtámadott védekezhet a bíróságon azzal is, hogy ijedtségből vagy menthető felindultságból ölt. Ha egyik sem állapítható meg – például valaki egy pofon miatt ölt –, akkor a vádlott emberölésért felelősségre vonható.

Téves az az állítás is, hogy ezentúl nem a megtámadottnak kell bizonyítani a jogos védelmi helyzetet. Ezen a téren a 2009-es módosítás sem hozott változást.

Dr. Völgyesi Miklós kérdésünkre elmondta, az ügyész kötelessége, hogy a cselekményt, és annak minden körülményét figyelembe vegye. Ha a vádlott a jogos védelemre hivatkozik, az ügyész kötelessége, hogy vizsgálódjon, hogy felderítse az eseményt. A bírónak is hivatali kötelessége megvizsgálni, fennáll-e a jogos védelmi helyzet, nem kell arra várnia, hogy az ügyvéd ezt kezdeményezze.

Dr. Damm Andrea szerint azzal, hogy alaptörvényi szintre emelték az önvédelmet, a joggyakorlatban alapvetően nem fog változni semmi, de tovább bővülhet a büntetőeljárás alá vont személyek védekezési lehetősége. A jogtanácsos úgy látja, a tévedésre, mint büntethetőséget kizáró okra ezután az ilyen ügyekben többen fognak hivatkozni.

– Ha az Alaptörvényben az áll, hogy ez Magyarország jogrendszerének alapja, és jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, valamint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, amelynek védelme az állam elsőrendű kötelezettsége, továbbá mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, egyúttal a jogtalan támadásokkal szemben megvédhetem a személyemet és a vagyonomat, lehetek abban a tudatban, hogy az a védelmem, amelyet kénytelen voltam alkalmazni a jogtalan támadás elhárítására, belefér az alkotmányos rendelkezésbe. Nem tudhattam, hogy nem jogszerűen védekezem, hiszen az Alaptörvény szabályai mindenek felett állnak. A védekező cselekményt abban a téves feltevésben tettem meg, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos okom van az Alaptörvény fenti nagy ívű szabályrendszerével. Felmerülhetnek olyan speciális helyzetek, amelyekben a bíróság tudja, hogy milyen ítélet szolgálhatná igazságot, de a tételes jogszabályokból nem tudja azt levezetni. Egy alkotmánybírósági döntés értelmében az ilyen helyzetekben a joggyakorlónak vissza kell nyúlnia az alapvető jogelvek szintjére, és azokból kiindulva kell választ találnia arra, kinek a javára dönt – magyarázta dr. Damm Andrea, aki szerint ha a joggyakorlók az Alaptörvény elvrendszerére építik ítélkezési gyakorlatukat, nagyobb esély van arra, hogy az önvédelem során elkövetett cselekmények miatt büntetőeljárás alá helyezett személyeket a bíróság felmentse.

Egyetért Völgyesi Miklóssal abban, hogy a 2009-es módosítás nagy előrelépés az önvédelem terén, de „az élet kioltására alkalmas” kitétel szerinte is változtatásra szorul, hiszen akár objektív, akár szubjektív szemlélettel elemezzük az élet kioltására való alkalmasságot, a legtriviálisabb eszköz is alkalmas lehet az élet kioltására, különösen, ha az életet valamilyen speciális körülmény felmerülése mellett ténylegesen ki is oltotta, bár objektív elemzéssel nem minősítenénk annak.

Lass Gábor