Alkotmányt sértene a Horn sétány
Alkotmányt sértene, ha egy volt karhatalmistáról neveznének el közterületet – állítja ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntésével kapcsolatban, amely szerint Horn Gyuláról neveznének el egy XIII. kerületi sétányt.A Magyar Nemzet szombati számában megjelent cikkben ifj. Lomnici Zoltán rámutatott:
a hatályos jogszabályok értelmében nem lehet közterületet elnevezni olyan személyről, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.
Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek – fejtette ki.
Hozzátette: Horn Gyula különböző okoknál fogva elkerülhette a felelősségre vonást, ez azonban nem jelenti azt, hogy az 1956-os események megtorlásában betöltött szerepe kitörölhető a magyar történelemből és emlékezetből. Egy ilyen intézkedés amellett, hogy mély sebet ejt Magyarország emlékezetpolitikájában, egyszersmind olyan nemzeti minimumokat éget fel, amelyek ezidáig megdönthetetlennek számítottak – hangoztatta a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány szóvivője.
A Budapest balliberális vezetése által meghozott döntés egyértelmű és megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy a jelenlegi baloldal nem határolódik el a kommunista rendszer által az 56-os szabadságharccal összefüggésben elkövetett bűnöktől
– szögezte le ifj. Lomnici Zoltán.
Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közössége elnöke szerint ez az intézkedés az 56-os szabadságharc hőseinek és áldozatainak semmibevételét jelenti. Horn Gyula soha sem tagadta meg életútját, személye nem alkalmas arra, hogy a jövő nemzedéke elé példaképként állítsák – vélekedett.
Az egyesület elnöke elmondta: közérdekű bejelentést fognak tenni a fővárosi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó kormányhivatalnál, és kezdeményezik, hogy a jogsértéssel szemben a kormányhivatal lépjen fel, amennyiben a közterület elnevezése hatályossá válik.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos felháborítónak nevezte a fővárosi vezetés ötletét. A lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: ezek a politikusok azon emberek emlékét becstelenítik meg, akik az életüket adták hazájuk függetlenségéért, szabadságáért. Véleménye szerint a baloldali politikusok azért neveznének el közterületet a szabadságharc leverőiről, mert ők azon társadalmi rendszer haszonélvezőinek jogutódjai.
