Állambiztonsági eszközökkel nyomják el az ukrajnai magyarokat
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli az Ukrajna és Magyarország megromlott kapcsolatainak helyreállítását célzó törekvéseket, amelyeket a januárban megtartott kétoldalú külügyminiszteri találkozó is jelez, felhívja viszont a figyelmet a kárpátaljai magyar kisebbséggel szembeni „állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra” – áll a szövetségnek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
A KMKSZ választmánya által kiadott közlemény szerint mindenképp biztató, hogy a felek egyetértettek a párbeszéd folytatásában, s hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter külön biztosította kollégáját, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert: az ukránoknak „semmi alapjuk nincs feltételezni, hogy az ukrajnai magyarok hajlanának a szeparatizmusra”. A közlemény szerint hasonló véleményen van Kárpátalja megye volt kormányzója, a Kárpátalja megyei közgyűlés jelenlegi elnöke, Olekszij Petrov is, aki az ukrán sajtónak adott interjúiban többször is kijelentette, hogy „Kárpátalján nem magyar szeparatizmus, hanem orosz agresszió van jelen”.
„Szövetségünk számára épp ezért érthetetlen, hogy miért indított eljárást mégis a magyarság intézményei ellen szeparatizmus vádjával az Ukrán Biztonsági Szolgálat. Továbbra sem érthető közösségünk számára, hogy a 2020. november 30-án végrehajtott házkutatásokat és vádakat a biztonsági szervek mire alapozzák. Úgy véljük, ezek a cselekmények károsan hatnak nemcsak az ukrajnai magyar kisebbségre, de az ország nemzetközi megítélésére is, nagyban hátráltatják Ukrajna és Magyarország jószomszédi viszonyának helyreállítását” – mutatott rá a KMKSZ.
A szövetség megdöbbenéssel tapasztalja, hogy egyre több olyan törvénytervezetet regisztrálnak, amely korlátozná a kisebbségek jogait, ellentétes Ukrajna alkotmányával és törvényeivel. „A nemzetiségi szimbólumok, úgymint a nemzeti trikolór, a himnusz, a címer használatát a kulturális autonómia keretén belül Ukrajna alkotmánya és az 1992-es nemzetiségi törvény is biztosítja. A szürtei kistérségben a +nemzeti imádság+ eléneklése kapcsán indított eljárás és a hazaárulással való megvádolás példátlan eset a független Ukrajna eddigi történetében” – írták. Ezzel arra utaltak vissza, hogy a kárpátaljai Szürte településen az október végén megválasztott magyar nemzetiségű helyi képviselők az ünnepélyes beiktatási ülés végén – még november 21-én – elénekelték a magyar himnuszt. Az esetről titokban készített videofelvétel alapján az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) december elején vizsgálatot indított annak kiderítésére, jogszabályba ütköző volt-e a magyar himnusz eléneklése az ülésen.
A KMKSZ továbbra is úgy véli, a szürtei eset is annak a koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásnak a része, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarság és vezetőinek megfélemlítése. „Szövetségünk ismételten felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra, és felszólítja az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a kárpátaljai magyarok ellen folytatott koncepciós eljárásoknak” – szögezték le közleményükben.
A közlemény szerint a KMKSZ aggasztónak tartja az elmúlt hetekben bekövetkezett intézkedéseket az ukrán vezetés részéről a sajtószabadság korlátozása terén is, utalva a Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát oligarchához, az Ellenzéki Platform – Életért parlamenti párt vezetőjéhez köthető három ukrán tévécsatorna beszüntetésére. Nyugtalanságra ad okot az is – olvasható a közleményben -, hogy az ukrán sajtóban újra erősödött a magyarellenes médiakampány, és folytatódnak a magyarellenes akciók.
A közlemény szerzői hozzátették: „örömmel értesültek arról, hogy idén is folytatódnak az anyaország által indított szociális programok és gazdasági támogatások, amelyek az elmúlt években is nagyban segítették a Kárpátalján élő közösség megmaradását, vidékük fejlődését”.
