Nem feltétlenül a drágább a jobb iskola
Állami sikerek a Tópartiban
Régi időkre visszanyúló vita tárgya, egyértelműen meghatározza-e a diákok tanulmányi előmenetelét, hogy szüleik állami, egyházi vagy magánintézményt választanak-e számukra. Kézenfekvőnek tűnhet, hogy a jólétben élő családok által igénybe vehető magánoktatás többletesélyeket kínál a gyerekeknek. Ám az átlagos körülmények közül érkező tanulók előtt is nyitott a lehetőség, hogy kivételes eredményeket érjenek el a hazai állami oktatási rendszerben. A Demokrata Székesfehérváron talált erre példát.
A diákok tanulmányi előmenetele elsősorban nem attól függ, hogy fizetős vagy térítésmentes iskolába járnak-e. A köztudatban élő sémákkal szemben a magániskolába járás nem feltétlenül garancia a diplomaszerzésre, és számos hazai állami intézményben is kiváló szakmai munka folyik. A pedagógusoknak a rájuk bízott gyerekekhez való viszonyulása minden iskolatípusban döntően hat a diákok későbbi érvényesülésére.
Cél a diploma
Az általános iskolában tanító Teréz és a piaci szférában középvezetőként dolgozó férje három gyermeket nevelt fel, valamennyien a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban érettségiztek. A ma már a húszas éveikben járó diplomás vagy diploma előtt álló fiatalok gépészmérnöki, jogi, illetve sportdiplomáciai területen szeretnének érvényesülni. Amint édesanyjuk fogalmaz, a tankerületi fenntartású középiskolában megszerzett tudásuk jó alapokat adott ahhoz, hogy sikeresen felvételizzenek az általuk választott egyetemekre.
– Templomba járó, keresztény család vagyunk, ám választásunk ennek ellenére nem volt egyértelmű. Alaposan tájékozódtunk a lehetőségekről. Magániskolában azért nem gondolkodtunk, mert a családi értékrendünkkel azonos elveket valló, kiszámíthatóságot, biztonságot nyújtó intézményt kerestünk, és erre az állami szférában láttunk garanciát. Végső elhatározásunkat a Tóparti impozáns eredményességi mutatói is segítették, hiszen elsődleges célunk a gyerekek majdani diplomája volt. Ebben az iskolában a diákéletben is kiteljesedhettek, országos és helyi kulturális, művészeti és tanulmányi versenyeken vettek részt.
Teréz arról is mesél, hogy mindig is továbbtanulásra motiválták gyerekeiket: általános iskolás éveik alatt érdeklődésüknek megfelelően zeneiskolába jártak, sportoltak és egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon vettek részt, de a középiskolában lehetőségük volt például nyelvvizsgára felkészítő különórák látogatására is. Bár igyekeztek mindent megadni nekik, értékrendjük csúcsán soha nem a divatos tárgyi eszközök megszerzése állt, hanem hogy megteremtsék gyerekeiknek a tudás, tanulás lehetőségét.
– Szüleim nagyon sokat dolgoztak, állattartással foglalkozó parasztemberek voltak. Férjem és én első generációs értelmiségiek vagyunk, így elődeinknél magasabbra léptünk a társadalmi ranglétrán abban az értelemben, hogy mi magunk és a gyermekeink már könnyebben tudunk boldogulni és jobb, szélesebb körű lehetőségekhez juthatunk.
Állami kontra magán
Dr. Vizi László Tamásné, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium igazgatója szerint a bölcsődétől és az óvodától az általános iskolán illetve, a középfokú intézményeken át egészen a felsőoktatásig valamennyi szinten megjelennek az állami, az egyházi, illetve a magánfenntartó által működtetett oktatási-nevelési intézmények. Bár a különböző iskolatípusok a teljes palettát lefedik, közülük mégiscsak az állami intézmények vannak túlsúlyban. Székesfehérváron például az alap- és középfokú iskolák hetven százalékát a tankerületek, illetve egyes minisztériumok működtetik.
– Az ország gazdaságának megerősödésével az elmúlt évtizedben a középosztálybeli családok lehetőségei is érezhetően bővültek. A magán- és az alapítványi fenntartású intézmények száma a rendszerváltozást követően, illetve 2010 után emelkedett nagyot. Ekkorra erősödött meg az oktatás területén tevékenykedő vállalkozói réteg, amely képes volt létrehozni és a kereslet-kínálat piaci törvényei alapján működtetni ezeket az intézményeket. A közfeladat ellátása mellett a magán-, illetve az alapítványi iskoláknál az üzleti szemlélet is erőteljesen megjelenik, hiszen ezekben az intézményekben komoly tandíjfizetési kötelezettséget írnak elő. A tandíjak széles spektrumon mozognak, havi 50 ezertől akár 150 ezer forintig terjedő szülői hozzájárulásra is találhatunk példát, ráadásul ezeket az összegeket sokszor a nyári hónapokra is fizetni kell…
Az intézményvezető arról is beszél, hogy az erőteljes infláció hatását a köznevelési intézményekben jelentősen mérsékeli, hogy a gyerekek ingyenes tankönyvekből tanulnak, a 10. évfolyam tanulói laptopokat kapnak, de a többség az önkormányzat által biztosított menzai étkezésnél is komoly kedvezményeket vehet igénybe.
Az igazgatónő hangsúlyozza, hogy a Tópartiban a tanulók anyagi háttere mint kényes adat nem ismeretes előttük. Az igazgató asszony, aki címzetes egyetemi docens is, úgy véli, hogy mintegy 700 diákjuk többsége átlagos családi körülmények közül érkezhet az intézménybe. Eredményeik azonban egyáltalán nem mindennapiak. Az országos kompetenciamérések során rendre az élvonalban teljesítenek, az emelt szintű idegennyelv-óráknak köszönhetően végzős diákjaik jellemzően két nyelvvizsga birtokában zárják középiskolai tanulmányaikat. A többség emelt szintű érettségit tesz, és szinte valamennyi diák a felsőoktatásban folytatja, ráadásul az általa elsőként megjelölt intézménybe nyer felvételt.
– 35 éve működő, viszonylag fiatal intézményünk a legjobb hazai középiskolák rangsorában tartósan az első ötven között szerepel. Mára elérkeztünk oda, hogy a többgyermekes családok minden gyermeküket hozzánk íratják be, így voltaképpen dinasztiák jelennek meg nálunk. Egykori tanítványainkkal szülőként találkozunk újra. Beiskolázási mutatóink magasak, a városban lévő magánintézmények nem jelentenek konkurenciát a Tópartinak. A tankerület által fenntartott középiskola maximálisan megfelel a szülők elvárásainak.
Príma iskola
Dr. Vizi László Tamásné úgy véli, hogy míg az egyházi intézményt választó szülők döntését főként a családi tradíciókban gyökerező szellemiség indokolja, addig a magánintézményre voksolók általában teljesen más minőséget, lényegében magasabb színvonalat tételeznek fel, mint a többi iskolatípusnál. A tapasztalat azonban sok esetben azt mutatja, hogy az állami iskola nívója egyáltalán nem múlja alul a magánintézményét, vagyis az utóbbihoz kapcsolódó pozitív vélelem téves is lehet. Még akkor is, ha a magániskolák kisebb létszámú osztályainak olyan nagyszerű lehetőségeik vannak, mint például a gyakori külföldi utazások.
A Tóparti számos fontos elismerése közül a legkiemelkedőbbnek az igazgatónő talán azt tartja, hogy 2014-ben elnyerték a Fejér Megyei Príma díjat oktatási kategóriában. A címet a gazdasági élet szereplőinek ajánlásai alapján ítélik oda azoknak a köznevelési intézményeknek, amelyek egykori tanulói a diploma megszerzése után a piaci szférában, a gyakorlatban is kiválóan megállják a helyüket. Emellett az iskola online szavazatok alapján a közönségdíjat is megkapta, ez pedig fontos visszaigazolása a régi és az aktuális iskolahasználók jó véleményének.
