Állati vakcina
17 ezer adag új fejlesztésű vakcinával megkezdték az állatok tömeges Covid–19 elleni oltását Oroszországban. A kétfázisú oltóanyag mintegy hét dollárba kerül, elölt vírust tartalmaz, és fél évre nyújt védettséget. A Demokrata arra volt kíváncsi, indokolt-e az orosz vakcina alkalmazása a házi kedvenceknél, az állatkerti, illetve a haszonállatoknál.
Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) megállapította, hogy több házi- és haszonállatfaj is fogékony a Covid–19-re.
A világ első, állatoknak szánt új típusú koronavírus elleni védőoltását márciusban vették nyilvántartásba, és Oroszország több régiójában már el is kezdték alkalmazni. Az orosz agrárfelügyelet tájékoztatása szerint a Carnivac-Cov vakcinával beoltott kutyák, macskák, rókák és nyércek szervezete bizonyítottan antitestet termel, és nincsenek mellékhatásai. Az új fejlesztés Afrikát leszámítva valamennyi kontinens érdeklődését felkeltette. Orosz hírügynökségek szerint az Egyesült Államokban és Finnországban is folynak kísérletek Covid–19 elleni állati vakcina kifejlesztésére.
De vajon milyen érdekek hívták életre az első ilyen jellegű készítményt, és nekünk, magyaroknak szükségünk van-e rá?
Covid-kutyatartók
Egyszerre több örökbefogadásra váró kutya is csaholva rohan elénk az erdei földúton a Szent Ferenc Állatotthon inárcsi bázisán. Pepi térdműtétre vár, Balza a kölykeivel játszik éppen. Mindannyian ebtelepekről érkeztek a tanyára, és hihetetlenül hálásak a simogatásért, amit nem is sajnálunk tőlük. Egy pillanatra sem tágítanak Merza-Nagy Ritától, az ország első hivatalosan bejegyzett állatotthonának vezetőjétől.
Merza-Nagy Rita és húga, Henriett fiatalon elveszített édesanyjuk örökségét folytatva gondozzák évtizedek óta a hozzájuk kerülő kutyákat és macskákat. Édesanyjuk idejében előfordult, hogy 500 állatról gondoskodtak egyszerre, ám jelenleg is több mint 200 vár gazdára az inárcsi és a csömöri telephelyükön. Az állatotthon fenntartása igen költséges, hiszen jóformán csak a lakosság egyszázalékos adófelajánlásaiból és magánszemélyek támogatásából gazdálkodhatnak.
Ahogy Merza-Nagy Rita mondja, itt minden befogadott állatnak megvan a maga saját, szomorú története. Megtudjuk, hogy a kutyák többsége korábban gyepmesteri telepeken sínylődött, utcán kóborolt, meghalt gazdája után maradt egyedül, vagy egyszerűen költözés során „felejtették” láncra verve egy-egy elhagyott portán. Az utóbbi másfél évben azonban az úgynevezett Covid-jelenség is úrrá lett a kutyatartókon.
– Tavaly tavasszal mindenki örökbe akart fogadni. Még híradások is szóltak arról, hogy egyes európai országokban kiürültek a menhelyek. Nálunk is megannyi állat talált új otthonra, de a jó gazdák lassan elfogytak, ma már egyre több olyan ember jelentkezik, aki éppen a pandémiát kihasználva akar megszabadulni megunt kedvencétől, ezért lényegében a befogadóképességünk határára értünk. Egy évvel ezelőtt még sokan féltek attól, hogy esetleg a kutyák és macskák is átadhatják az embernek az új típusú koronavírust, akkor több hazai állatotthon ideiglenesen be is zárt, de mára az ilyen jellegű aggodalmak elmúltak. A zavart az is okozhatta, hogy kutyánál és a macskánál már régóta ismert koronavírus okozta betegség, amelynek kórokozója azonban nem azonos a SARS-CoV-2 vírussal. A Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány elnöke hangsúlyozza, hogy munkatársaival szerencsére nem észleltek védenceiknél Covid–19 betegségre utaló tüneteket, amit annak is tulajdonít, hogy nagyon komolyan vették a védelmi szabályok betartását.
A kutyák nem fertőznek
Rusvai Miklós virológus professzor arról tájékoztat, hogy a nagy fontosságú haszonállatok, köztük a baromfi, a szarvasmarha, a ló, a sertés és a juh nem fogékonyak a Covid–19 betegségre. A kutya és a macska azonban megfertőződhet, de míg az előbbiben nem szaporodik el a kórokozó olyan mértékben, hogy az állat a fertőzést továbbadhassa, addig az utóbbi képes átadni a vírust más macskafajoknak. Az embernek nem.
Nemcsak a házi macska, hanem az állatkerti nagyragadozók is – például a tigris, puma, oroszlán – a veszélyeztetett csoportba tartoznak. A járvány kitörése óta konkrét nemzetközi esetek is előfordultak: oroszlánok például az Egyesült Államok bronxi állatkertjében és a spanyolok barcelonai intézményében is megbetegedtek. Ezek a nagymacskák a gondozókkal való érintkezés során, tehát emberi közvetítéssel fertőződtek meg.
– Jelenleg nem ismerünk olyan leírást, amely arról tudósítana, hogy a házi kedvencek, vagyis a kutya meg a macska visszafertőzte volna az embert. Az állatok többnyire nem vagy csak nagyon enyhe formában betegszenek meg, az esetszámok az egész világon meglehetősen alacsonyak. Hollandiában és Németországban lefolytatott vizsgálatok során azonban a Covid-fertőzött háztartásokban élő kutyák és macskák húsz százalékának vérében ellenanyagot mutattak ki, vagyis bár nem jelentkeztek náluk a betegség szimptómái, bizonyítottan átestek a fertőzésen. Mindez azt is jelenti, hogy akár több tízezerre is tehető azoknak a házi kedvenceknek a száma, amelyek tünetmentesen fertőződtek meg. Elpusztult kutyából pedig eddig két alkalommal mutatták ki a vírust az USA-ban: az egyik egy immunrendszert megtámadó daganatos betegségben szenvedett, a másik pedig már 14 éves volt, ami emberi léptékkel mérve száz év feletti kornak számít.
Kockázatos prémpiac
Rusvai Miklós szerint a házi kedvenceknél sokkal aggasztóbb a nyércek esete. Ahogy a professzor rávilágít, Dániában tavaly nyércfarmokon fedezték fel, hogy a gondozóktól megfertőződött állatokban mutálódó vírus visszafertőzte az embereket. 12 detektált esetről tudunk, aminek következményeként a világ 17 országában 17 millió nyércet öltek le. Dániában ezután teljesen betiltották a jövedelmező tevékenységnek számító nyérctenyésztést. A szakértő úgy véli, tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az USA-ban már vadon élő nyércekben is kimutatták az új típusú koronavírust, amivel a nyérctelepekről kiszökött állatok fertőzték meg a szabadon élőket. Innen pedig bármikor újrafertőződhet az ember és a haszonállat is.
– Az állatoknak kifejlesztett orosz vakcina elsősorban nem a kutyák vagy a macskák immunizálást célozza. Oroszországban nem tiltották be a vadászgörény, sarki róka és nyérc tartását, ugyanakkor ellenállóvá akarják tenni őket a fertőző betegséggel szemben, hogy megvédjék prémpiaci érdekeltségeiket és erősítsék a nemzetközi exportot, ezért dolgozták ki a presztízsértékkel is bíró Carnivac-Cov védőoltást. Elsőként a prémes állatfajokra engedélyeztették és szabadalmaztatták, ugyanakkor kutyában és macskában is hatásosnak bizonyult. Hazánkban egyelőre egyáltalán nem indokolt a Carnivac-Cov beszerzése, hiszen a házi kedvencek és rajtuk keresztül gazdáik sincsenek veszélyben, ráadásul nálunk a gazdasági célú prémtenyésztés sem jellemző. Az állatkertek pedig azért nem kell hogy megvásárolják, mert a Covid–19-re fogékony néhány főemlőst és nagymacskát emberi vakcinával, Pfizer és AstraZeneca oltással immunizálják, ami tökéletesen működik.
Persze a prémes haszonállatokat is beolthatnánk humán vakcinával, de nem lenne gazdaságos, hiszen sokkal drágább, mint az új fejlesztésű orosz Carnivac-Cov. Rusvai Miklós hangsúlyozza, hogy számos olyan állatbetegség van, amelyik ellen állatokban tilos oltóanyaggal védekezni. Ezért nem szabad például tbc-vel fertőzött szarvasmarhákat vagy madárinfluenzás baromfiállományt vakcinálni. Helyette, ha szükséges, leölik őket, hogy a vírust el lehessen pusztítani, és ne terjedjen tovább az emberre. Ez a fajta mentesítés a leghatékonyabb és legmagasabb szintű védekezés egy kórokozóval szemben. Az állomány oltása ugyanis nem szüntetné meg, csupán konzerválná a vírus jelenlétét, ahogy az új típusú koronavírus elleni vakcinák is teszik.
A professzor felhívja a figyelmet arra is, hogy a Covid–19 fertőzésért felelős vírus újabb mutációk megjelenése esetén bármikor aktivizálódhat az arra fogékony állatfajokban. A veszély pedig nem elhanyagolható, hiszen az új típusú koronavírusnak már most is 16 ezer variánsa létezik.
A hazai állatállományt nem érintette a Covid–19 betegség
Magyarország jelenleg nem tervezi az állatoknak kifejlesztett orosz vakcina vészhelyzeti beszerzését – nyilatkozta lapunknak dr. Kulcsár Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságának vezetője.
– Hazánkban az új koronavírus megjelenése óta tesztelték-e a kutyákat és a macskákat?
– Bár a Nébih laboratórium-hálózata felkészült a feladatra, eddig erre nem volt szükség.
– Mi a helyzet a prémes állatokkal, például a nyérccel?
– Mivel az EU más országaival szemben Magyarországon egyetlen nyérctelep sem működik, nálunk indokolatlan az aktív monitorozás.
– A szakmai protokoll szerint általában hogyan zajlik egy állatoknak szánt vakcina engedélyeztetése?
– Minden oltóanyagnak forgalombahozatali engedéllyel kell rendelkeznie. A szakmai követelmények teljesítését a Nébih bírálja el, egységes európai uniós jogszabályok alapján.
– Mi a helyzet akkor, ha a vakcinát unión kívüli országban fejlesztették?
– Ha a vakcina úgynevezett harmadik országból származik, mint amilyen például Oroszország is, akkor a gyártóhelynek és az oltóanyagnak is meg kell felelnie az európai uniós követelményeknek. Az engedélyezés iránti kérelmet csak unión belüli cég adhatja be, például az orosz gyártó itteni leányvállalata, és minden gyártási tételt meg kell vizsgálni az unión belül is.
– Mennyi ideig tart az eljárás?
– Akár egy évet is igénybe vehet.
– Befolyásolhatja-e a normál ügymenetet a vészhelyzeti fenyegetettség?
– Járványhelyzet esetén a vészhelyzeti intézkedések részeként a folyamatot meg lehet gyorsítani, és egyes követelményektől el lehet térni, mint ahogyan az emberi vakcina esetében is történt. Veszélyhelyzet esetén a magyar állam is kezdeményezheti vakcinák behozatalát az országba.
– Volt már példa korábban állatoknak szánt vakcina harmadik országból történő beszerzésére?
– Néhány évvel ezelőtt hazánk is vásárolt oltóanyagot Dél-Afrikából a vérszívó rovarok terjesztette szarvasmarha-bőrcsomósodás ellen. Szerencsére elkerülte hazánkat a betegség, a vakcinát sem kellett felhasználni. A balkáni országokban jelentkező kór terjedését végül az egész kontinensen sikerült megállítani.
