Amerika nem tudja és nem is akarja a végtelenségig támogatni Ukrajnát
Amerika nem tudja a végtelenségbe nyúlóan támogatni az ukrajnai konfliktust, hiszen Kína gyors felemelkedése egyre nagyobb kihívást jelent számára; az oroszok tisztában vannak a geopolitikai helyzettel, ezért Putyin ismét mer nagyot álmodni – hangzott el a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című közéleti háttérműsorban az M1 aktuális csatornán csütörtök este.Ezúttal Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója és Kálomista Gábor producer, a Thália Színház ügyvezető igazgatója voltak Lánczi Tamás vendégei.
A hirado.hu beszámolója szerint Horváth József azt mondta, „Putyin újra kinyitotta a tárgyalások lehetőségére az ajtót, mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió felé tett gesztusokat”.
Fodor Gábor megjegyezte, „az idő az oroszoknak dolgozik, de egyelőre állóháború van”, Kálomista Gábor pedig arról beszélt, az oroszokat gazdaságilag „nem vágta haza”, sőt, még erősítette is az ukrajnai konfliktus, az amerikaiak ugyanakkor „görcsösen” folytatni akarják a szomszédunkban dúló háborút, hogy még több pénzt keressenek rajta. Példaként említette a Biden-család ukrajnai érdekeltségeit.
„A többi náluk a járulékos veszteség kategóriájába tartozik. Egyáltalán nem érdekli őket, mi történik azokkal a szerencsétlen emberekkel a fronton” – vélte Fodor Gábor.
Szó esett a technikai forradalomról és a mesterséges intelligenciáról is, Kálomista Gábor közölte, hogy egy új alkalmazás jó minőségű forgatókönyvet ír, és már a színészeknek sem kell feltétlenül jelen lenniük a forgatásokon. A filmes és színházi szakember szerint ez a folyamat rendkívül károsan hat az emberi kreativitásra.
Fodor Gábor jelezte, hogy benne nagyobb aggodalmat kelt a mesterséges intelligencia hadviselésben való megjelenése, mint a hétköznapi életben játszott szerepe.
Lánczi Tamás hozzáfűzte, hogy a mesterséges intelligencia nemzetbiztonsági vonatkozása „felbecsülhetetlen”. Megemlítette Joe Biden egyik furcsa kijelentéseket tartalmazó beszédét, amelyről szerinte nehéz megállapítani, hogy valós, vagy esetleg a mesterséges intelligencia generálta-e.
Horváth József figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia a hadseregben és a titkosszolgálatok világában is „teljesen új dimenziókat nyit”. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, az oroszok még „kőbaltás” módszerekkel dolgoznak, Putyin helyett olykor alteregót láthatunk, ám Amerikában nincs mindig szükség élő hasonmásra, bárkit oda lehet „varázsolni” modern módszerekkel.
„Tízezer kilométeres távolságból joystickkal irányítják azokat a drónokat, amelyek megsemmisítik például egy terrorista autóját a Közel-Keleten” – hangsúlyozta az amerikai haderővel kapcsolatban Horvát József, és megjegyezte, hogy az ukrajnai háborúban még csak első generációs drónokat alkalmaznak.
Lánczi Tamás szerint aggodalomra ad okot, hogy a választási kampányok során is manipulálhatják hamis felvételekkel a nyilvánosságot.
„Bármit meg lehet csinálni. Ha azt akarjuk, hogy Jack Nicholson magyarul beszéljen a saját hangján, azt is meg tudjuk csinálni” – reagált Kálomista Gábor.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden hírt komoly kételyekkel kell fogadni, Fodor Gábor szerint ugyanakkor a politika világában még mindig a tartalom a lényeg; pár százalékot lehet nyerni ügyes kampányokkal, de ennek csak kiélezett küzdelemben van nagy jelentősége.
